Magyar őstörténet

 

Újdonságok a honlapon
 
Eredetünk
 
Ajánló
 
Impresszum
 
Szerkesztő
 
Látogatók
Indulás: 2007-08-20
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
2018. II. félév

 

Egy honfoglaló sírja

A minószi írások megfejtése a magyar rovásírás és nyelv segítségével

Kük vogymuk?

Emlékezzünk meg ezúttal is a hősökről!

Mit bizonyítanak az ősi személynevek?

Varga Csaba: A magyar nyelv lassú változásáról

Molnár József-Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékeink

Magyarok-e a székelyek?

Magyar Adorján honlap

Kemence

Ősi magyar nyelvtan

Középkori külföldi tudósítás a magyarok uralkodóiról

A jurta szóról

Európa legrégebbi fabéléses kútja

Újkőkori sütemény

Várnai János véleménye a jurta és a kota szavakról

Mégiscsak léteznek?

Avarhunok

Magyarok Országos Gyűlése, augusztus 17-19 Ópusztaszer

Hatalmas bronzkori földvár nyomai Erdélyben

MOGY2

A Kárpát-medence a magyarok hazája

Egy megkerült Székely Krónika

Makkay János a kárpát-medencei szlávokról

"Tudósok" a rovásírásról

Miért nem finnugor nyelv a magyar?

Delibeli József: Rovástábla Magyarból

Erdélyi és egyéb genetikai mutatók

Honfoglaló gének, magyar gének - avagy: megegyeznek-e a honfoglalók genetikai mutatói a mai magyarokéval? És ha nem, hát miért nem?

 

 

27 hozzászólás
Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.
2018.10.20. 16:25
Botond

Kedves József, a kritika jogos. Maradjunk annyiban, hogy Bendefyvel nem értek egyet.

Ami a Kurultájt illeti, bosszantó ez a törökös nyomulás, amibe mintha szép lassan behúznák az ország politikai vezetőit is. Ma már úgy beszélnek "török tudatú" népekről, mintha mi is közéjük tartoznánk. Nekünk viszont semmiféle török tudatunk nincs, és soha nem is volt, ezt azért tudnia kellene minden történelmünket nagyjából ismerő embernek, még a politikusoknak is. Attól tartok, hogy a finnugor csöbörből a török vödör felé tartunk, ha így folytatjuk. Azt is állítják egyesek, hogy a magyarok enyhén ferdeszeműek, de én erre is csak azt válaszolhatom, hogy mégcsak enyhén sem. Színtisztán europidok vagyunk.

2018.10.20. 16:02
heftalita

Kedves Imre!

Írta, hogy nem ért egyet írásom címével és előszavával, akkor nem velem, hanem Bendefy Lászlóval nem ért egyet, én világosan fogalmaztam, a kiírtakat "csak felvetésnek szántam... Engem elsősorban az írás tárgyaként az a Magyarból származó márvány feliratos tábla érdekel." (Elnézést, de csak a könyvéből volt hozzáférhető.) Velem akkor nem értene egyet, ha a tábla feliratáról közölt volna más olvasatot. A visszatérő magyarok pedig nem csak írhattak (ez már törölve), hanem írtak is ómagyar rovásírással. Az más kérdés, hogy ez egyáltalán székely-e, vagy csak magyar.

Amúgy cikkem okán mongolozni és kurutájozni, mintha közöm lenne hozzá, sértő és nem is helytálló.

Barátsággal: Delibeli József 

2018.10.19. 18:01
Botond

Már ezt is többször megírtam, a tőlünk keletre élő mongolid népek rokonításával, pláne magyarként való azonosításával nem értek egyet. A "madzsar" szó nem azonos a magyarral. Jellemző csúsztatás a kurultájosok által idézgetett "madjar" szó (egy Kazahsztánban élő népcsoport neve) ami valójában Madi-hívő, Mohamed-hívő értelmű, tehát mohamedánt jelent, és még véletlenül sem magyart.

Ebből következően Delibeli József legutóbbi írásának sem a címével, sem az előszavával nem értek egyet, de mivel hiszem, hogy a honfoglalóként visszatérő népek kárpát-medencei eredetű rokon népek voltak, nem tagadhatom meg a nekik tulajdonított írások összevetését a székely-magyar rovásírással.

Azt is megírtam már többször, hogy a belső-ázsiai eredetű mongolidok keleti rokonainknak a legnagyobb ellenségei voltak, akik a Kárpát-medencétől keletre gyakorlatilag kiirtották, vagy beolvasztották őket néhány évszázad alatt. (Lásd pl. az avarhunok menekülését, vagy Timur Lenk (Tamerlan) pusztításait!) Ez adott lehetőséget később a szkíta-hun jellegű népek törökké nyilvánítására is.

2018.10.19. 05:45
Botond

A génekről:

Már említettem, hogy az MtDNS kutatások szerint minden európai nő ázsiai eredetű, ezért a tudósítás ide vonatkozó részét nem szabad komolyan venni. (Többé-kevésbé ismert, hogy ezek a vizsgálatok Szent László koponyájáról sem hoztak értékelhető eredményt). Továbbra is az Y kromoszómás vizsgálatok a mérvadóak!

2018.10.14. 18:21
Krizsa

Miért nem finnugor a magyar nyelv?

  1. Azért nem, mert CSAK a legészakibb „finnes” (finn, észt és lapp-féle) nyelvekkel van ŐSRÉGI (min. 10.000 éves) kapcsolata éspedig a Würm jégkorszaktól (amikor KM-től feljebb nem lehetett túlélni). A „finnesek” a felmelegedéskor visszamentek északra, megtanulták elejteni a nagyvadakat is, kibirni a hideg klimát - és végleg ott is maradtak. A többi finnugornak nevezettek, akik már alig vannak, a legtöbbnek (a 16 nyelv közül) élő nyelve sincs már, irodalmuk és szótáruk soha nem is volt. Ezek a nyelvek az elhurcolt változtatásokat már a KM-ből szétspriccelt őseurópai (nem, még ne nevezzük ősmagyarnak sem) leszármazott nyelveiből kapták. Emiatt vannak náluk további hasonlóságok a magyarral (IS). A következő, a Drias eljégesedésben ismét menedék lett a „középtáj”, jelesen a jó nagy Kárpát-medence. Ekkoriban ismét, több hullámban érkeztek északról is a KM-be.
  2. Az őseurópai nyelv a ma is gyöknyelvként működő sémi nyelveknek is a „bölcsője” volt – de a későbbi sémi nyelvűek populációja még sokkal délebbre vándorolt. Még Észak-Afrikát is benépesitve (a ma ott élő fehérebb bőrű – nem-négerekről van szó). Az európai ősnyelv pedig, a gyökszerkezetét primán MEGTARTVA, a továbbiakban ragozásra tért át.
  3. Konklúzió: a magyar (és az összes ragozó nyelv!!!) gyökszerkezetét ma már nem lehet a sémi nyelvek ismerete nélkül kutatni.  

A feltett cikk (persze, hogy jó), de még mindig a régi kesergést folytatja. Annak megértéséhez, feltérképezéséhez, hogy mi is az a magyar nyelv, RENDSZERES, tudományos gyöknyelvészeti kutatásra van szükség. Azt csinálom 2008 óta, vagyis tíz éve.

 

2018.09.29. 16:40
Krizsa

1. Szerintem teljesen mindegy, hogyan hívták (ők maguk, vagy mások?) azt a népességet, amelyik az írásos forrásokat megelőzően, (tehát több tízezer évtől kb. 3000 évvel ezelőttig) belakta a Kárpát-medencét a környező hegyvonulatokkal. Abból a korszakból, amikor még nincsenek (megfejtett, de megbízhatók is?) írásleletek – ezt úgyse fogjuk megtudni. A „benti” ős-szlávság és valszeg az avarok – génállománya is – a mai magyarság ősei. A kérdést úgy kell feltenni, hogy kik beszélték a kivételesen gazdag, ma is élő ősmagyar gyöknyelvet? Mert minden megvan – a fejünkben. Legrégibb rétegeit, az őshagokkal / azok ősgyökeivel még a génjeinkben is hordozzuk: velük születünk.

2. Nem jutottunk előbbre a magyar népnév eredetével. Ha eddig nem, egyelőre én se keresem tovább. A magyar szó jöhetett „kintről” is, a Fekete-tenger alsó vidékéről, Grúziából? és lehet, hogy nem túl régen... de ez a szó, a mai népnevünk sem változtat azon, hogy a jelek szerint a világ leggazdagabb és legérettebb gyöknyelvét beszéljük. Aminek a kialakulásához min tízezer évi egyhelyben maradás volt szükséges. Ezt honnan tudom? Onnan, hogy a „felső” (a legészakibb) finn és az „alsó” (a közel-keleti) héber (pontosabban a teljes sémi csomag) ezt igazolják vissza. Azt, hogy a magyar nyelv „középen”, eleinte mindhármuk részvételével, majd az északiak (min. 10.000 évvel ezelőtti) vissza északra vándorlása után, továbbra is együtt fejlődött még az őseurópai nyelv. Hol? Mivel a „nagy” Würm jégkorszak alatt a KM-övezetnél feljebb nem lehetett túlélni, pontosan ott. Majd az őssémi nyelvek hordozói még lejjebb vándoroltak – nemcsak Mezopotámiát, hanem Észak-Afrikát is belakva, a Közel-Keletre. S a héber szerepe itt „csak” annyi, hogy ez a legjobb, mert 3000 éves bőséges, ma is szabadon olvasható és érthető írású gyöknyelv. Ős-magyarok is... Mezopotámiáig? Nem ős-magyarok. Azért nem, mert azidőtájt még csak ős-európai nyelvről beszélhetünk. De ebben már benne voltak a „mi” egyszótagú ősszavaink? TermészetesenJ. De a sumér szerintem még nem ragozó, hanem egyszótagú gyökszavakat még csak egymás után rakosgató, „éneklő” típusú nyelv volt. S az „éneklők” (kínai félék) is gyöknyelvek maradtak? Igen. Mint ahogy az összes (csak később ragozni kezdő) mai ragozó nyelvek. 

2018.09.29. 15:16
Botond

Makkay János írását nagyon jónak tartom, (különösen tetszik a zalavári szláv hamisítványok leleplezése,) van azonban néhány pont, ahol nem értek egyet vele.

Nem hiszem például, hogy Árpád népe törökül beszélt volna, nincs is erre semmi bizonyíték. Sőt! a Tárih-i Üngürüsz valahol azt írja, hogy Hunor népe itt a saját nyelvén beszélő népet talált. Ha ennek a honfoglaó-őslakos keveredésnek az eredménye a magyar nyelv lett, akkor mindkettőjüknek magyarul kellett beszélnie.

Azt írja továbbá, hogy nincsenek források a honfoglalás idején itt élő magyarokról, ezért egyesek a hasukra ütve állítják, hogy üres volt a Kárpát-medence. De hát hogyne lenne, elegendő Anonymust átolvasni a szokásosnál kissé figyelmesebben:

Idézetek a Gesta Hungarorumból

Itt élő magyarokat írtam, és nem véletlenül. Ha Anonymus írását elfogadjuk, akkor egyértelműen állítható, hogy az itt élők túlélték a honfoglalást, ezért értelemszerűen részét kellett hogy képezzék a későbbi magyarságnak. Ahogy mondani szoktam, már csak az a kérdés, melyik csoport milyen létszámú volt? Erre pedig a X. századi sírok adják meg a választ: legalább 10:1 az arány az őslakók javára. A régészeti feltárások legalábbis ezt bizonyítják.

2018.09.24. 15:45
Botond
2018.09.06. 18:06
Botond

Krizsa Kati kutatásainak újabb eredményei:

//gyoknyelveszet.gportal.hu/gindex.php?pg=37271456

2018.08.14. 06:53
Krizsa

Az őshaza is jön már. A magyar gyöknyelv révén.

Ja, és ne felejtsük el, hogy a Pannon-tenger alatt - KM - mindenhol palagáz van. Amire nemrég még azt mondták, hogy nem gazdaságos kitermelni. De azóta az USA már megoldotta. Szóval nemcsak a jó földek és a sok vizünk - vonzó:-).

2018.08.13. 17:36
Botond

A Kárpát-medence a magyarok hazája:

Hát, ha még azt is megértenénk, hogy az őshazája!

2018.08.05. 15:15
Botond

Hun kódexek:

Én is úgy gondolom, hogy aki közzétette őket, annak kellett volna előállnia valamiféle bizonyítékkal. Mert egyébként: messziről jött ember azt mond, amit akar.

2018.08.04. 12:13
Krizsa

Mégiscsak léteznek?

Ezt miből kellene tudni? A kódex(ek) lapjainak, akár csak egynek fényképes másolata sincs? Milyen betűkkel irták a hun szövegeket? - mert gondolom, hogy nem latinnal. 

2018.07.30. 09:29
Krizsa

A finn kota szóról én is akartam írni, legalábbis azoknak a szótáraknak a segítségével, amilyen nyelveket legalább egy kicsit ismerek – és kiismerem magam.

Meg az is sokat segít, ha a szóbokrokat is láthatom, a szertágazó jelentéseikkel. Ilyesmi persze csak a mai, minél nagyobb szótárakban van.

Persze ez bekorlátozza a távoli nyelvekre való rálátásomat – nem baj. Minden kutatási módszernek vannak előnyei és a hátrányai.

A finn kota = kunyhó, lapp kota = sátor. A finn teltta = sátor, telvi = tél. Finn koti = lakóház, otthon, szállás, haza (hon) – koti-maa = szülő-föld. A kotilo = (de aranyos) csiga.

A finn talo = ház, épület, telek, gazdaság – talo-rivi = ház-sor.

A magyar ház gyökváza HZ, a finn koti váza KT. Ezekből a T, K, H mind őshang, a Z viszont az utolsóként megjelenő mássalhangzók (Z/Zs, G) egyike. A FN nyelvészet szerint a váltóhangok “simán” felcserélhetik egymást. Mondjuk – de egy szóban akárhány? Egyszerre kettő is, amikor beláthatatlan időkülönbség volt a 2 csere között? Ilyet csak nagy körültekintéssel (vagy azzal se) fogadnék el.

Jó, akkor körültekintek. A KT gyökszavai: két (szét) ↔ köt (össze), kút (ha gémeskút, vödör van a nyélre kötve).

Ha megnézed a ‘két’ szóbokrát: kétes, ketté-kettő → szét… + a ‘köt’-nek: kötél, kötés, kötvény → össze.

A HZ gyökszavai: haza, ház, híz(ik), hoz, húz → a gyökszavak közös értelme: hozzá.  Az ősi zöngétlen T hangváltozási sora → zöngés D / zöngétlen S/Sz → zöngés Zs/Z.

Ezek mentén bármelyik nyelvben történhetett csere. Kérdés, hogy mikor és hogy megmaradt-e az értelem?

Az ősi zöngétlen K → a szintén ősi és zöngétlen H-ra, erősebb változat a Ch-ra → végül a zöngés G-re.

A körültekintés eredménye: a KT és a HZ gyökszavai és azok bővitményei – egészen másról szólnak.

A kota eredeti értelme szétvagdosott ágak, nád, csontok, stb.-ből összekötözött sátor, kunyhó. A ház, haza pedig az ‘otthon’ – ami (főleg télen, amikor hóz-ikJ) haza-húz. 

2018.07.28. 14:04
Botond

További információk a kúttal kapcsolatban:

https://www.hirado.hu/tudomany-high-tech/osvilag/cikk/2018/07/27

2018.07.27. 19:57
Botond

A finnugrizmust joggal elutasító, de jobb híján török eredetet valló honfitársaink gyakran állítják, hogy a magyarok ősei jurtákban laktak. Ennek semmi alapja sincs, a jurta szó ugyanúgy idegen a magyar nyelvtől, mint a finnugor kota. A magyaroknak háza volt már hétezer évvel ezelőtt is, és ez a szó terjedt el később egész Európában.

Krizsa Kati elemzése gyök-szempontból fényesen igazolja ezt. 

2018.07.27. 01:01
varnaijanos

Tájékoztatásul közlöm, hogy Varga András: Ősi magyar nyelvtan c. munkája 3 részes, ebből csak a 17 oldalas első rész van a szozat.hu oldalon, de a másik kettő is letölthető az osnyelv.hu oldalon .zip formátumban. A 3 együtt kb. 50 oldal.

2018.07.23. 21:45
Krizsa

Varga András „Ősi magyar nyelvtan” cimű irásával sok tekintetben egyetértek. Bemutatja, hogy a ránkerőszakolt indoeurópai (értsd indogermán) mondattan egyáltalán nem alkalmas a magyar (és a többi természetesen kifejlődött nyelv – teszem én hozzá) elemzésére.

Saját nyelvtanunkat plusz oktatási anyagot kellene kifejlesztenünk. Ez is igaz. Kezdj hozzá! Miért nem mindjárt Varga András - vagy akár én, még ma este? Mert 1. én mondattannal egyáltalán nem foglalkozom. 2. Amig a reménybeli ÚJ magyar nyelvészet nem érti meg, hogy mik azok a GYÖKNYELVEK, addig úgyse lesz erre képes senki.  

A modern „európaiság” ellenérve az, hogy a kis magyar nyelv amúgysem alkalmas a nagyvilágban (értsd az EU-ban) való „részvételünkhöz”. Ezért, hamár hisztériásan ragaszkodunk a magyarságunkhoz, akkor minimum kétnyelvűnek kell lennünk (plusz angol, esetleg spanyol, német). Emiatt, szerintük az a jó a magyaroknak, ha minél könnyebben tanulnak „más nyelveket”. Ahhoz pedig a nem-magyar nyelvtanozást ajánlatos elsajátitani – az általános iskola első osztályától.

Ha ezt megtűröd... 

2018.07.18. 06:50
Krizsa

Most nagyon el vagyok foglalva (mert a könyvem új kiadásán, abban egy nehéz, új fejezeten dolgozom (lásd a honlapomon) - de pár nap mulva jövök:-).

2018.07.08. 09:40
Krizsa

Köszönöm Varga Gézának Várnai János által feltett cikkét. Igy nemcsak az általam kért táblázatokat kaptam meg – az egész irásnak nagyon örültem.   

2018.07.07. 16:02
varnaijanos

A mínoszi írásjelekkel kapcsolatban az alábbi cikket találtam, ebben vannak összehasonlító táblázatok is:

http://hungaryfirst.hu/cikkek/2018-05-30/revesz-peter-szekely-iras-kretai-hieroglif-kapcsolatairol

2018.07.07. 15:00
Botond

Magyar nyelvemlékeink:

A Molnár József-Simon Györgyi szerzőpáros könyve a következő linken is elérhető:

Nyelvemlékeink

2018.07.06. 07:16
Krizsa

Összbenyomás Dr. Révész Péter előadásáról – a minoszi lineális A és a krétai hieroglifák megfejtési kisérleteiről. A tárgyakon fellelhető rovásjelek egymáshoz azonositását, az ehhez vezető 13 kritérium alapján való számitógépes kiértékelést – célravezetőnek  tartom. A megfejtések módszertani kérdéseihez kivánok hozzászólni. 

A minoszi kultúra hosszú fennállása indokolja (melynek csak a virágkora i.e. 26oo – i.e. 1500), hogy ezalatt nem egyetlen mai (magyar? / ógörög?) nyelvjárás folyamatosságát kell ott feltételezni. És valóban, hiszen háromféle irást is találtak a helyszinen: egy hieroglifás és két szótagirást. A lineális A azonban, aminek megfejtését tűzte ki a szerző, már feltehetőleg egyazon nyelv írása. Így már indokolt, hogy a megfejtést főleg a minoszi kultúrát megelőző, szintén kettős iráskultúrájú (hieroglifás és rovásos) ős-magyar nyelvre “ráolvasva” igyekszik keresni – de nemcsak. A szerző mind a magyar rovás és nyelv, mind a lineális A, mind pedig a minoszival szomszédos (de későbbi) Cariak hangirás (milyen nyelv?) együtt-analizálásával igyekszik kiolvasni a bemutatott tárgyi leletek irásait. Máris felmerült bennem, hogy az azonosnak tekintett föniciai = óhéber (sémi) rovásjelekhez, amik ismertek – miért nem hasonlitana? De igaza van. Ezek a rovásjelek csak alakilag hasonlók, de a hangértékeik (s ez igazolt, biztos), egészen eltérőek. A szerző azt is hangsúlyozta, hogy az ősmagyar és a minoszi iráskultúra egyaránt agglutinativ (láncragozó) nyelv(ek)re utal. Tehát nem SÉMI (magánhangzókat hajlitgató = flektáló) nyelvtipus.

Krizsa: pedig a földrajzi közelség is adott és időben is kb. “ugyanott” vagyunk. A kérdés az, hogy a sémi és a láncragozó még nem, vagy már nem közös nyelvtipus? Mert az Összehasonlitó Történeti Gyöknyelvészet alapján a sémi és agglutináló nyelvek 1 és 2 mássalhangzós gyökvázai – továbbá ezek kb. 2000 gyökszava, kifejezetten rokonszavak. Következtetés: a még nem (ma is csak keveset) ragozó ős-sémi nyelvben kell látni az európai nyelv-őst – a láncragozás pedig egy későbbi nyelvállapot.

S itt elakadtam. Mert sem a videóból nem tudtam “levenni”, sem máshol nem találom a szerző által bemutatott minoszi irásjelek táblázatait. S enélkül nem lehet további következtetéseket levonni. Kérem a honlap szerkesztőjét, hogy (ha van rá lehetőség, és a szerző is beleegyezik) tegye fel a kérdéses táblázatokat is. 

2018.07.01. 07:45
Botond

Honfoglaló sír: Magyarosrszágon a X-XI. századból összesen kb. huszonhétezer sírt tártak fel a régészek. Ebből az ilyen honfoglaló sír valamivel kevesebb mint ezer. Pontosabb képet alkothatnánk persze, ha X. századi arányokat önmagukban ismerhetnénk, de sajnos, csak ezek a hivatalos adatok állnak a rendelkezésünkre. Ha feltételezzük, hogy a XI. században már senki nem temetkezett honfoglaló módra, akkor a feltárt sírok számát - jobb híján - megfelezve, a 13500:1000 arányhoz jutunk. Ez is bőven igazolja a László Gyula által hirdetett legalább tízszeres őslakó/honfoglaló arányt.

2018.06.27. 17:10
Botond

Dr. Nagy Ákos előadása az Őseink hagyatéka c. modulban található.

 

 

2018.06.27. 14:15
varnaijanos
2018.06.27. 07:01
Krizsa

A Dr. Nagy Ákos "Vércsoportok" cimü vetitett előadása hol látható? Tegnap még itt is fenn volt. Egyebek között a magyarság KM eredetét is bizonyitja. Nagyszerűnek találtam. Az O (kelta, középkelet-Európa, Afrika és ezektől tovább), A (kaukázusi), B (Mongolia), AB (KM eredet lesz) és az RH negativ (baszk) eloszlást az ezekből levonható következtetésekkel. 

 
Tartalom

Születési horoszkóp,ajándék 3 évi elõrejelzéssel,ingyenes konzultációs lehetõség, telefonon,messengeren,skypeon! Várlak!    *****    Kihagyhatatlan asztrológiai megrendelések, olvasmányok, szoftverek, ezoterikus témák sokasága vár az oldalamon. Várlak!!    *****    Vanessa Hudgens - Magyarország egyetlen mûködõ az egykori Szerelmes hang jegyek sztárjával foglalkozó oldala!    *****    A végtelen szeretet az egyetlen igazság, minden más illúzió.    *****    Ha sok mindent tudni szeretnél és válaszokra vársz látogass el oldalamra!    *****    SZEREPJÁTÉK - Csatlakozz közénk és légy részese egy kalandnak - FRPG - Még nem késõ csatlakozni - SZEREPJÁTÉK    *****    VANESSA HUDGENS - A LEGNAPRAKÉSZEBB MAGYAR RAJONGÓI OLDALAD A TEHETSÉGES ÉNEKES-SZÍNÉSZNÕRÕL - VANESSA HUDGENS    *****    Ipari elektronkia szerviz, villamos kéziszerszám javitás, érintésvédelmi felülvizsgálat. elektronika-szerviz.gportal.hu    *****    Minden lány egy kicsikét királylány, minden Fiú kicsit hõs lovag. - FRPG    *****    | WATTPAD | Egy neves gimnázium, egy gazdag, arrogáns srác és egy ösztöndíjas lány nem mindennapi szerelme | WATTPAD |    *****    Szerepjáték – Csatlakozz közénk, és részese Te is a kalandoknak - FRPG    *****    Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs. - Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs.    *****    Nincs Új Poszt Cousin & Best Friend & A Lot More    *****    az új élet reményében, hajózz    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér    *****    csillagütközés marcangolta nász    *****    Katt!Katt!Katt! Lépj be a galopp versenyparkunkba! Katt Katt!    *****    Új lovas szerepjáték! * Új lovas szerepjáték! * Lépj be a lovak csodálatos világába! Nevelj te is nálunk!    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér- Te ki leszel ebben a csavaros Történetben? - SZEREPJÁTÉK    *****    Te ki leszel ebben a csavaros, mágiával, intrikával és hataloméhséggel fûszerezett olvasztótégelyben?