Honnan jöttünk?  (Frissítve)

Interjú a Kárpátiában

Kör alakú települések

Mégegyszer a tejivás kezdeteiről  - A lényeg a cikkből a következő: "Az áttörés tavaly történt meg, amikor a kutatók bejelentették, hogy az első tejivók a mai Magyarország, Ausztria és Szlovákia területén éltek, pontosan a lineáris (vonaldíszes) agyagkultúra területén." Világosan látszik ugyanakkor, hogy a cikkírók ezt az itteni, innen terjeszkedő kultúrát mindenáron bizonyos dél-keleti bevándorlók innovációjának szeretnék tulajdonítani. ("Egy kisszámú - közel-keleti eredetű - csoport vezette be a közép-európaiakat a veteményezés és a tejkészítés rejtelmeibe...")  De miután többször is hangsúlyozzák, hogy a keveredés ezekkel a bevándorlókkal valamiért elmaradt, ideje lenne végre azzal foglalkozni, hogy akkor kik is voltak azok az itteni "átvevők", akik nem keveredtek, de kétségtelenül itt éltek már a déli részekre bevándorlók előtt is?! (Természetesen a vonaldíszesek hazai ősei.) Na és aztán, ha valóban az itteni vonaldíszesek voltak az első tejivók, (mint ahogy a cikk maga is állítja,) akkor mit is hoztak ide azok a tejivásra képtelen bevándorlók? Továbbá! Sajtot ettek az Alföldön a neolitikumban:  „8000 éves agyagedényeken talált zsíros ételmaradékok árulkodnak újkőkori őseink ételfogyasztási szokásairól...” Mikor is értek ide azok a bevándorlók? Ld.: //magyarostortenet.gportal.hu/gindex.php?pg=31164803 (TI)

Nahát, már megint egy újkőkori település!

Egy új honlap

Kik vogymuk? - Zavarbaejtő kérdések a magyarsággenetikában

„Zavarba ejtő kérdéseket vetnek fel a honfoglalókkal kapcsolatos legutóbbi genetikai kutatások. Ezek szerint „ősapáink” olyan kevesen voltak, hogy nem hagytak genetikai nyomot a mai magyar népességben.”  A következtetés enyhén szólva sántít, (mert géneket csak örökölni lehet, tehát ha tényleg nincs bennünk "honfoglaló" gén, akkor nem lehetünk a honfoglalók utódai,) de a lényeg, hogy a tényeket már nem lehet figyelmen kívül hagyni! (TI) 

A magyarországi nemzetiségek nyelvének átalakítása

Szekeres Sándor: Kik vagyunk?

Az írástudó magyar juhászok hagyatéka

Székelyek a magyar parlamentben

Újabb leletek   És még újabbak: emeletes ház a rézkorból! (Csak a kormeghatározás nem az igazi...)

Honfoglalás előtti honfoglalók - szarmaták és jászok

Szerintem mammut

Varga Csaba: A magyar ész   -  Ugyanott; A magyar nyelv lassú változásáról

Még hevesebben támadnak a finnugorok  (Hasonló szellemiségű melléklet olvasható a História c. folyóirat legutóbbi számában is.)

Eredet, nyelv és genetika   "...Tudott dolog, hogy a finnugrisztika szerint legközelebbi nyelvrokonainkként számontartott obi-ugorok antropológiai-testi értelemben távol állnak tőlünk. A tervezett genetikai kutatás nem eredményezhet mást, mint ennek a beismerését...  A tény (ugyannakkor) az, hogy az őshazánkat az Urál mellé rajzolták minden térképen, amelyik a magyarság születését és vándorútját ábrázolta. Pedig állítólag tudták, hogy hazugság, hiszen azon a vándorúton a nyelv nem vándorolhatott a test nélkül: mi pedig a „finnugor” őshazában sohasem voltunk őslakosok. Most ennek a rablómesének lehet vége, s a kartográfusainknak új térképet kell rajzolniuk – ha a genetikai vizsgálatokat nem a régi hazugok fogják irányítani..." Erre nem sok esélyünk van; ezeket is ugyanazok irányítják. Arra azonban joggal számíthatunk, hogy ők is kénytelenek beismerni a nemzetközi kutatások eredményeit. (TI)

Leletek leletek hátán

Ismerős történet  (Zajta már a neolitikumban is lakott volt. 1671-ben elpusztíttatták a Habsburgok, - nem tévedés, nem a törökök, - 1767-ben pedig svábokat telepítettek be, - ide is. Más forrásból tudjuk, hogy amikor az Erdélybe menekült túlélők vissza akartak jönni, nem engedték vissza őket.)

Czakó Gábor: A nyelvrokonságról

Mégegyszer a szkítákról

Újabb bizonyíték az avar-hunok kereszténységére  Cikk: Avar leletek

Nyelvünkről - szlovák és magyar szemmel  -  kiegészítve

Még egyszer a magyar nyelvről

Hogyan írjunk őstörténetet?

Hivatalosan még mindig "finnugorok" vagyunk

Tényleg főztek?   Már csak az a kérdés: miben? (Hivatalos vélekedések szerint agyagedényeket legfeljebb 12 ezer éve készít az ember.)

Grandpierre Attila gondolatai a szkítákról  (7,2 MB)

Nem árt a az ismétlés:  A földművelés elterjedése Európában

Pallagok télen

Varga Csaba: A finnugor szamár

Tótország, Szervia, Oláh ország, Romania és egyebek 1801-ből

Számvetés  (Ezt is másként tanultuk)

Interjú génjeinkről   

Nyelvünk rokonai  (A szlávokról pedig még szó sem esett...)

Marácz László: Nyelvi és képi gyökök - a magyar kultúra megtartói