Én négy éve még "sehol se" voltam, nemhogy itt. De azelőtt se volt még saját vélemenyem se a politikáról (mert nem látom értelmét)... Habár pont az ellenkezőjéről írtam - nyugodtan levehetitek ezt a hozzászólást.

Atyavilág! Muszáj?! Hogy kerül ez a téma ide? Mi a szösz?! Muszáj négyévente elveszteni a fonalat?!

Orbán Viktor és a Nyelvstratégiai Intézet.

@helci:  hozzászólásával egyetértve üdvözlöm Orbán Viktor miniszterelnököt.

Az elavult, határainkon kívüli, agyonpolitizált Marr vita nem érdekel minket, kedves Nyest. Orbán Viktor felelősségvállalását sem tisztességes dolog párhuzamba állítani Sztálin abszolútizmusával. Ha egy tudományág felülírhatatlannak nevezi ki magát, mint az IND (és leányvállalata a finnugor) nyelvtudomány MAGYAROSZÁGON, akkor eljön az idő, amikor ekkorát kell buknia, mint – remélhetőleg – most.

Tehát Sztálin „elvtárs” sem nyelvészeti téma, és Marrnak a kezdetektől értéktelen nézetei sem (ha már, akkor Marr „nyelvészeti” tételeit kellett volna kitenni terítékre, amik valóban szamárságok). Vagyis sem neki, sem Sztálinnak, sem senkinek nincs igaza, aki a nyelvtudományi kérdéseket politikai vitába csomagolja.

Orbán Viktor egyszerűen felelősséget vállalt. Mert annyit mindenesetre megértett, hogy a magyar nyelv kutatása, de már az általános iskolai oktatása is félrecsúszott, megszűnt. Az IND (mitől is indo-?) nyelvtudomány csapdájába esett, ahonnan a hivatalos nyelvészet keretein belül (150 éves késéssel) ma már nincs kiút. Csináld jól, Viktor!

Pisti (Varga István) egy tündér. Egy zsáknyi forrásmunkát küldött nekem. Csak én se vagyok még gyakorlott a tájszólásokban, pedig azokból lehet átlátni, hogy milyen volt a magyar nyelv és hogyan fejlődött. Kellene még 5-6 ilyen csendesen, nyugodtan dolgozó emberke a "nyelvi szektorba"... Kellemes szép napot kívánok a fórum közönségének.

A genetika és a nyelvek szátválasztása.

A nyelvészek befrászolt állapotban, a teljes csődjük miatt választották kirakatszerűen szét a genetikát a nyelvektől. Olyasmikre hivatkoznak, hogy az indiánok, a feketék, meg többi elhurcolt, orrba-szájba gyilkolt maradvány ma angolul beszél. De a nagy és stabil nyelvek már az ős- és az írások előtti ókorban is csak kivételesen cserélődhettek fel. És akkor is maximum törzsek nyelvei, NÉPEKÉ nem. A magyar nyelv annyira differenciált és "feltöltött" (példátlanul gazdag) - az 50%-nál több FLEKTÁLT alapszavaival, a sokszázas, egyenként 20-200 elemű szóbokraival, ami nagy létszámú, min 8-10.000 éve egyhelyben lakott néptömeget garantál. Pont azért nem kutatják a magyar nyelvet. Hogy ezt az újabb nemzedékek elől, amelyek már az általános iskolában sem tanulják a MAGYAR nyelv sajátosságait, szerkezetét, el lehessen titkolni. A mai magyar fiatalok annyira ismerik az anyanyelvüket, mintha ma reggel érkeztek volna a Ferihegyre - és Angliában tanultak volna magyarul.

A magyar nyelv gyöknyelv. Ez azt jelenti, hogy az összes (ma is élő) gyöknyelvekkel KÖZÖS mássalhangzó vázai vannak. Ezek jól körülírható (sok esetben egészen pontos) közös értelmet hordoznak.

Miért nem vizsgálja a hivatalos nyelvtudomány a magyar nyelvet? Azért, mert mindezt többé-kevésbé jól tudják ők maguk is. De amit 150 éve összeerőszakoltak és azóta fércelgetnek, az már csak a hivatalos nyelvtudomány teljes összeomlásával változhat meg. Mivel pedig a tudományos élet IS 100%-ban gazdasági tényezőktől (értsd: NEM TUDOMÁNYOS külső "támogatástól)", függ, gazdasági "öngyilkosságot" ipari, kereskedelmi vagy tudományos ágazattól várni - naivitás. KI VAN ZÁRVA, hogy a hivatalos nyelvtudomány belülről változzon meg. Mellette, párhuzamosan kell a magyar (csak magyar!) nyelvészetet megalakítani. És az nem válna, ha egyáltalán meggyökerezhetne, ugyanúgy külső belepofázás (anyagi támogatás) függvényévé? Az "áttörésig" meg lehet oldani - hm - pár tucat ilyenekkel, mint én, akiket semmivel nem lehet befolyásolni... vagyis akik el tudják hessegetni a "segítséget". S amikor már köztudott, hogy van új nyelvtudomány (a gyöknyelvészet), egy bizonyos ponton túl a sorsára lehet majd hagyni

É.dekes, hoja sze.ző egy-két helyütt keverte a nyílt és a zárt e hangot (pl. nem a zárt, hanem a nyílt e és az i hang cseréje). S mégis ily' jól összveírta a Dunátú. nyugotra minde.hun.

Katalin! S még hányszor fogod átírni még, de csak írjad! :)) Egy vérbeli dunántúli - ráadásul - pontosan érti és tudja azt is, hogy a szögedi a szegedit miért nem szegödinek mondja. Annyira így van, hogy gyermökkoromban nöm ögyször félreértöttem a pösti bemondókat, mert azok mindent ögyetlen e hanggal mondtak.

Kedves Imre!

3. Sebaj, de május 18.-át írd csak be mindkettőtök naptárjába! :)))))

2. Sohasem éri meg Mátyás királyt játszani annak (főként a mi zsebünkből), akinek ahhoz a nagysághoz köze nincs.

1. "rosszindulatúak"? Sokat gondolkodtam már ezen így vagy úgy. Amennyiben a "restség a jóra", a "kishitűség", a "szolgalelkűség", a "kicsinyesség", a "haszonelvűség", a "kényelmesség", a "sikerhajhászás", .... "rosszindulat", akkor igen a válasz. De, hát nem az! S többen azok vannak, akik nem rosszindulatúak, hanem meggyőződésesen ... nem sorolom fel újra, hogy mik is valójában.

A rosszindulatú az, aki annak ellenére, hogy tudja az igazságot, már rádöbbent, már tudja, de mégis az ellenkezőjét teszi és mondja. Nos, ezekhez akkor érünk el csupán, mikor a közöttünk sorakozó siserehad elbizonytalanodik egy-két pillanatra. Az idő és a Jóisten velünk van, ha tesszük mindannyian máshol is, mindenütt, amit ez a honlap.

Tudod?! Botond nap!

Ferenc

Jaj, nagyon szépen köszönöm!  Még csak átszaladtam rajta: A dunántúli nyelvjárás-on. Ez aztán minden kincset megér! És mind hallottam is gyerekkoromban, mert minden nyáron Ostffyasszontfán nyaraltam, és a nagyiékkal, meg más rokonokkal mindenfelé utaztunk is.

Öt perc alatt már látom, hogy nagyon sok problémámat megoldja a nyelvek összehasonlításánál. Amit a Dunántúl "elváltoztat", az mind ősi, az eredeti. Kinek köszönjem ezt meg? Mert a Gyöknyelvészetet megint átírom - az egészet - és ez lesz a legfontosabb forrásmunkám hozzá.

1. Nyelvművelőknek:

Igen, így van. Hivatalosék minden szavunkat megpróbálják idegen nyelvekből eredeztetni, miközben megpróbálják elhitetni velünk azt is, hogy a magyar nyelv ugyanolyan változékony, mint az időjárás. Egyik esetben sincs igazuk. Már csak az a kérdés, hogy ezek a jóemberek miért ilyen rosszindulatúak velünk szemben? 

2. Seuso hívőknek:

Kétségtelen, hogy a leleteknek vannak magyar vonatkozásai, így a visszakövetelés jogosnak tekinthető. Már csak az a kérdés, megér-e ez nekünk milliárdokat?

3. Levélíróknak:

Napok óta nem tudok válaszolni a honlapon megadott postafiókba érkezett levelekre, mert a levél egyszerűen nem megy el. Írtam a szolgáltatónak, állítólag keresik a hibát. A nekem küldött leveleket azért megkapom, csak válaszolni nem tudok rájuk. Elnézést kérek mindenkitől!

Kedves Imre!

Jól tudod, mi még mindig magyarok vagyunk.

Az őseink minden jel szerint mindig is itt éltek a Kárpát-medencében, amit a rómaiak hajdanán meghódítottak és az akkori néppel (az őseinkkel) termeltették meg mindazt, amiből pl. a flancos ezüst étkészletüket is megcsináltatta a Seuso nevű valószínűleg helytartóként működő rémgazdag itteni vezetőjük.

Ha az itteni nép teremtette elő az ezüstre valót, akkor szerinted kit illet a kincs?

Az egyik tálon a Balaton akkori neve olvasható, halászjelenet látható, egy másik tálon, vagy kancsón a harcijeleneten egy harci baltát tartó alak van és ha valaki tovább elemzi a motívumokat, jeleneteket, biztos rá lehet még akadni néhány olyan érdekességre, ami az akkor itt élt nép sajátossága volt, csak épp hivatalosan erről nem ejtenek szót. (Pl. nem olvastam utána, de ha itteni dolgokat ábrázol, akkor lehet hogy az ötvös is innen való, stb...)

A kincs eddigi sorsa igazságtalan ránk nézve. A minap ment egy dokumentumfilm róla a Duna TV-n amiben szó volt az amerikai perről, hát mit mondjak, eléggé bicskanyitogatóan folyt és végződött. Gyakorlatilag nem volt rá mód hogy bebizonyítsuk hogy bennünket illet.

Most kutathatóvá vált, meg lehet vizsgálni a rajta levő anyagmaradványokat és talán ingyen vissza lehet szerezni a többit.

Jó hogy a rómaiak egy gyalázatos, másokat leigázó és másokon élősködő népség volt, maga az gyalázat hogy jó példaként állítják a mai kor elhülyült embere elé, de nem kéne a fürdővízzel kiönteni a gyereket. Ami a miénk az a miénk.

Szerintem e kincs akkor is a miénk volna, ha kopasz ezüstrudakból állna.

Nyest: A nyelvművelők tudásáról. Na akkor válaszoljunk is nekik.  59 Krizsa 2014. március 29. 07:12

Nem hiszem, hogy a rómaiak kincsét összefüggésbe lehetne hozni Trianonnal.

Ami a "mienk", azért nem kell milliárdokat fizetni, ha tényleg az, akkor adják vissza ingyen!!!

Ha meg az üzlet a lényeg, akkor 25 méteres Buddha szobrot is vehetünk - hogy mutogassuk, - ilyen alapon ez is behozza majd az árát.

De ha jól tudom, mi még mindig magyarok vagyunk...  

Velem együtt sokak szerint sem volt kár pénzt adni a Seuso-kincsekért, ugyanis ez is abba a kategóriába tartozott ahogy a többi szívfájdító veszteségünk, mint pl. Trianon. Ezen lehetett változtatni.

A kincsek vizsgálhatóvá váltak, így talán találnak rajtuk olyasmit, ami alapján ingyen juthat haza a többi. Ha ügyesen kezelik a témát, az általa keltett idegenforgalom bőven vissza fogja hozni az érte kiadott sok-sok pénzt.

Szkíta sajt:

http://www.alfahir.hu/a_szkita_sajt_titka

A cikk szerint ez a világ legrégebbi sajtja. A szerző valószínűleg nem olvassa a Múl-kor.hu-t, mert nem tudja, hogy itt kétszer öregebbet is találtak már:

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=12348

Ha már itt tartunk, még egy érdekesség: A múmián látható 4000 éves csizma valóban lehetne akár mai is.

Itt a Kárpát-medencében, úgy ötszáz évvel korábban már ilyeneket hordtak:

//magyarostortenet.gportal.hu/picview.php?prt=490415&gid=2343397&index=5

Nyugat-Európában pedig efféle lábbeliket:

http://mult-kor.hu/20081201_kiallitjak_europa_legregibb_labbeliket

Március 15-e alkalmából kitüntetéseket adtak át az arra érdemeseknek.

Széchenyi díjat ítéltek oda pl.,

"HONTI LÁSZLÓNAK, az MTA rendes tagjának, a Károli Gáspár Református Egyetem professzor emeritusának a finnugor nyelvtudomány területén elért világszerte elismert tudományos eredményei, valamint egyetemi tanári, publikációs és közéleti tevékenysége elismeréseként;"

Nem tisztem a politikai döntések bírálata, ezért csak annyit mondhatok, még mindig itt tartunk.

 

Egy érdekes fejtegetés a jászokról:

http://osmagyar.kisbiro.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=kitekinto-51d66d4fc48aa

Nahát helyben vagyunk már! Mesterháziról se tudtam eddig. Ma elolvasom a "Magyar ókor" című írását de már első átfutásra látom, hogy ugyanazokra a következtetésekre jutottunk. A nagy római háború... Lehet, hogy a keltákat "keletieknek" tartani: ebben nem fogok egyetérteni vele - de a koncepcióval mindenesetre. M. szóelemzései szerintem hibásak, de mindenkié hibás kell legyen, aki nem gyökvázakból indul ki.

S amennyiben a szóememzések befolyásolhatják az újkori (7000 éven belüli) történelem rekonstrukcióját, akkor ott is hibák lesznek. De remélem, hogy abban már nem nagyon. Néhány hónap alatt már összeállhatna a teljes kép. Mire várunk?

Volt-e a magyaroknak népművészete a régi időkben?

Andrássy Kurta János tanulmánya valójában csak a jéghegy csúcsával foglalkozik, de legalább foglalkozik vele.

A jéghegy egészét viszont csak az láthatja, aki képes belátni, hogy a vonaldíszes (újkőkori) arcos edény mai egyenesági utóda a Miskakancsó, az M3 Archeoparkban rekonstruált újkőkori paticsfalas ház egyenesági utóda pedig a tákosi református templom. Lásd itt:

//magyarostortenet.gportal.hu/gindex.php?pg=29536800

Ha valaki idáig eljutott, már nem is lepődik meg azon, hogy a mai magyar nyelv egyenesági utóda az újkőkorban itt beszélt ősnyelvnek.

A tisztességesebb vallások pont a másik ember szeretetére és a természettel összhangban élésre tanítanak. Aztán valahogy mindig jön valaki és az egészet lényegéből kiforgatva pont az ellenkezőjére használja. De ez nem csak a vallásokkal van így, hanem minden mással is. Aki nem hiszi, menjen be egy orvosi rendelőbe, vagy bármilyen hivatalba. Vagy szörnyülködjön azon, hogy a magyar nyelvről, ami egy kincs, mit írtak és írnak erkölcsileg hulla emberek.

Szal én, bár lehetségesnek tartom valamiféle Univezrum-teremtő nemtudom-mi létezését – igazából vallástalan vagyok. Minden vallást elsősorban az állati ösztöneitől-kötöttségtől is elszabadult csúcsragadó, az ember megfékezési kísérletének tartok. De ezek a kísérletek – és pont a világgazdasági-tröszt-vallások (katolikus, az a legnagyobb), és szerényebben az arab vallás esetében – az ellenkezőjére sikerültek. Mert pont a vallások segítségével lehetett „igazságos harcba” küldeni az amúgyis vágóhídra szánt birkákat. Hogy pusztítsanak mindent, amire parancsot kapnak.

Jézus esetében én sokezer keresztrefeszített és vadállatok által széttépett embert, kettészelt csecsemőt  SIRATOK. Valódi élőlény-emberáldozat volt-e Jézus? Számomra sokezer volt a valódi áldozat.

S csak több évszázaddal a halála után lett belőle „A Jézus”. Hátha a rómaiak fabrikálták az egész sztorit? Habár egyelőre én is arra hajlok, hogy valódi és létező EMBER volt. A különbség azonban nem nagy – mert a rómaiak többezer keresztényt nyírtak ki – és ez biztos.  

Ott tartottam, hogy Jézus-ember szerintem is valószínűleg létezett.

Ha azt mondta, hogy Eloi, Eloi, akkor azt tyényleg mondhatta egy héber is. Elohim-ot vagy Jehovát-t nem mondhatott, mivel azt, „feleslegesen” (nem imában)- tilos kimondani a hébereknek.

Ha ÉL-t mondott (a szó másik jelentése a héberben: ERŐ, a magyarban ÉLŐ), ez az idegen több-istenek neve volt a héberben. S a héber valóban nem is használja ezt a szót a „zsidók Istenére”. De a halála előtti borzalmas szenvedésekben öszezavarodhat valaki, és bármit-bárkit is hívogathat? IGEN.

A héber (és a Jézus) körüli történetek megítélésében senki nem képes bármit eldönteni, aki nem beszél héberül, vagy a rokonyelv arám nyelve – és itt pont van. 

Csicsáky Jenő szerint pedig így hangzott: hele, hele, lamat zabac ta ni

azaz: gyengülök, gyengülök, sötétség borul arcomra

Ő sem volt ott. :)

Egy átlagon aluli képességekkel rendelkező katolikus papnak is pontosabb ismeretei vannak a témáról, mint a Jézus nyelvéről szóló cikk írójának, ezért Krizsa Katalin kritikája nagyon is helytálló.

Amit viszont máshogy tudok, és pár hónapja már meg is írtam itt: Jézus utolsó szavai nem biztos, hogy pontosan azok voltak, mint amit később lejegyeztek.

Jézus utolsó szavai a 4 evangélium szerint 3-4 féleképpen hangoztak:

Máté 27,46-47: "Éli, Éli, lamma szabaktani?" Vagyis: "Én Istenem, én istenem, miért hagytál el?" Ezt hallva az ott állók közül néhányan megjegyezték: "Illést hívja!"

(Ezek szerint az Éli szóban nem vették észre az Isten jelentést, hanem Illésként értelmezték azt? 2000 éve tehát ezt a szót nem használták a héber nyelvben Isten megjelölésére. Mivel a JHVH kimondása meg tilos volt, helyette az Adonáj szót használták és más egyéb megnevezéseket, főleg a JÓ, JAV szóalakokból. Az Él-t pont nem. Én lagalábbis úgy tanultam.)

Márk 15,34-35: "Eloi, Eloi, lamma szabaktáni?" Ez annyit jelent: "Istenem, istenem, miért hagytál el?" Az ott állók közül néhányan hallották és megjegyezték: "Illést hívja."

Lukács 23,46: "Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet." E szavakkal kilehelte lelkét.

János 19, 30: így szólt: "Beteljesedett!" Aztán lehajtotta fejét és kilehelte lelkét.

Ezek alapján valójában mit mondhatott? Ki tudja? Nem voltunk ott ...

A nagy belenyugvás ellen írtam. Általában, mindenkinek.

Az arám a héber tájnyelve volt. Az arám-héber 5000 évvel ezelőtti előnyelve pedig az akkád. A cikk 4 szerzője között – a nevek alapján – nem volt zsidó (héber). Akkor ez olyan, mintha én írnék cikket az ó-kínai nyelv állítólagos kihalásáról, majd arról, hogy szerintem csak „új nyelvként” találta fel valaki a mai kínait.  Azon az alapon merném ezt írni, hogy mások már irtak ilyet énelőttem és én csak lemásoltam. Ha kapnék érte mondjuk 6 hónap börtönt, már jobban meggondolnám.

Az idézett cikk forrásanyaga a római korból eredő politikai hazugság. A forrásanyagok forrásai is hazugságot terjesztettek, s azoké is... le egészen a rómaiakig. Akik nemcsak az egy Jézust, hanem sokezer keresztényt feszítettek meg, vetettek a vadállatok elé, a keresztény kisgyerekek fejét pedig kettéhasították.

Mit vársz ilyenektől? Aki hazudik, az lop is.

Aki tömegesen gyilkol, az nem természetes, hogy hazudik is, meg lop is?

Éli, Éli, láma sabaktáni? Ez (is) kifogástalan héber mondat, a MAI héber nyelven is. Él = Isten (egyik neve, van sok).

Él-i = Isten-em, láma = miért?

savak = elment, otthagyta, sibuk = otthagyás – B/V hangváltozás

Ragozunk: sabakta = elhagyta-te, sabaktáni = elhagyta-te-én. Tehát nemcsak a szavak, hanem a ragozás is héberül van, a MAI HÉBER nyelven.

A héber a 2000 év alatt nem (nagyon keveset) változott. Nem talált ki új nyelvet Bén Jehuda, csak 95%-ban átvette az Ószövetség szavait, ókori nyelvtanát és ragozást is.

Az arám a héber tájnyelve, és annyira volt érthető Jézus korában Izraelben, mint ma a Vas megyei nyelvjárás a budapestiek számára. Az sem teljesen érthető? De igen, csak pár napig szokni kell. A héber és az arám, mindkettő az akkád nyelv leszármazottja, amit a sumér szótárakban lehet látni, mint a sumér úgynevezett „megfejtésének” a forrásnyelvét. S az akkádnak minden negyedik szava egyezik a MAI héber szóval. Tehát nemcsak az arám szöveget értem meg, még én is – olvasásból – (beszédből csak egyes szavakat), hanem az 5000 éves akkád szavaknak is értem kb. a negyedrészét.

Nemcsak a Jézus értette a hébert, hanem a héber betűkkel írt arámot még én is értem. Honnan veszek héber betűkkel írt arám szöveget? Akárhonnan, pl. a héber imákból, az Ótestamentum egyes részeiből (a Talmudot nem ismerem). A héber még a kifejezetten eltérő (nem sok van) arám szavakat is felvette, s beépítette a héberbe. A könyvemben is találsz kb. 70 ilyen szót, mert melléjük írtam, hogy /arám/.

Mit jelent az az „üzenet” a cikk végén, hogy Kr. nyelvei közül a szeretet nyelvét érdemes megtanulni? Azt, hogy az arámot (ma is beszélik még), és a hébert inkább ne tanuld. Mert akkor rájöhetsz, hogy már a római kortól hazudoznak neked. Hogyhogy, soha senki nem tudott héberül is meg arámul is egyszerre 2000 éve? Sokan tudhattak. De ha biztosra vehetném, hogy máglyán fognak elégetni érte, én se mondanék igazat. Ki mert valaha is igazat mondani ebben a témában?

Kivel is vitatkozol, Kati? Lehet, hogy valamiről lemaradtam?

Más, de mégsem. Mi erről a véleményed? Jézus anyanyelvéről lehetett/lehet olvasni: http://www.vasarnap.katolikhos.ro/archivum/2009/0932/9.html ?

Nekem azért megmarad vígasznak egy gyöknyelvem! Neked meg az angol zagynyelv marad.

Micsoda élvezet volt 1950-1962-ig iskolába járni! S az utcán skandálni a János vitézt (meg a Jónás könyvét) kívülről. Mert a magyar nyelv még hexaméteres is és zenél is. Azután, hogy megtanultuk a magyar szóbokrokat. A tanárok már felemlítették ugyan a finnugor zőccséget, hogy van egy ilyen elmélet is, „de reméljük, hogy már nem sokáig”. Annyi igaz ebből – mondta a magyartanár, hogy sokan jöttek VISSZA is Ázsiából is, akik valszeg szintén innen mentek el és sok nemzedék alatt körbejárták a fél világot. Mi még ezt tanultuk.

MA MÁR az idegen szavak ragozását, helyesírását, és az észvesztő angol szórendet tanítják Magyarországon, a magyarórán, holott a magyar nyelv kötetlen szórendű. Már megtűritek a cinikus és nyílt lebecsülését a magyar nyelvnek. Már KÉT NEMZEDÉKKEL vagyunk azután, hogy nem tanítják a magyarórákon a magyart. Már el lehetett fogadtatni, hogy a kar, a kár, a kér, a kert, kir(ály), a kör, a kor, a kór, a kúr mind különféle nyelvekből összekarmolt szavak és nem függnek össze. ÉS NEM FÜGGNEK ÖSSZE EURÁZSIA LEGTÖBB NYELVÉBEN IS!!!

Az átlagmagyar nem hasonlíthat össze sokezer oldalon 5-6 nyelvet csak azért, hogy rájöhessen: nem véletlenül, hanem szándékosan tiporják lábbal a KM ősnyelvét. A magyarok már nem tudják, mi az a flektálás, s így azt sem, hogy legalább 300 flektált gyökök van. Amik egyenként többszázas szóbokrokat képeznek. Vagy ha halloták már, hogy mi franc az, elhiszik, hogy az mindösze a „sing-sang-sung” – a flektálás siralmas maradványa-törmeléke az angol rendhagyó igéknél.

Térj észhez! Én már két éve figyelem nap-mint nap a Nyestet, ahonnan Titeket kiüldöztek, elkedvetlenítettek, vagy meguntátok a sok hamisságot. De aki elmegy onnan, ahol szembesülhetne a valósággal, az homokba dugja a fejét.

Majd Tóth Imre felteszi a Jónás imáját (ha akarja). Vagy vedd le a polcról (Babits) a Jónás könyvét.

10-15 év mulva már nem tudod feltámasztani a magyar nyelvet!

Ez a Nyelvstratégiai Intézet dolog szerintem egyértelmű: akik ezt megfogalmazták, ugyanazok hozták össze tavaly a finnugrászati kongresszust, ugyanazok ígérték kormányra kerülésük után szinte azonnal a finnugrizmus felülvizsgálatát, hogy nemsokkal azután trefortágostoni megoldással intézzék el a kérdést, ugyanezek vették vissza Kubínyi Tamástól és másoktól a nem sokkal azelőtt adott kitüntetést (ahogy a 1,5 millió lépés alkotóitól is megvonják rövidesen, ha kiderül, hogy a magyar értékek bemutatása volt az egyik fő céljuk).

Az átlagembert viszont nem fogja az egész érinteni, mi jól elbeszélgetünk magyarul, ez a bizonyos "politika" meg úgy érdekel minket, mint gyerekkoromban a közép-keleti háború, amire azt mondtuk: "Afganisztán, Pakisztán, na és aztán, hát aztán?"

János vitéz ...  Krisztus-rend csillagát ... 1937-ben letétként a székesfehérvári Egyháztörténeti Gyűjteménybe helyezték el, ma is ott őrzik./Ktsz.99./

:)

http://alfahir.hu/egy_hamis_ima

Ezúttal egyetértek a szerzővel, ilyen leletről én sem tudok. Valóban nem szerencsés efféléket terjeszteni.

Már csak az a kérdés, hogy az egész honnan ered?

Kíváncsi lennék azután arra is, hogy mi a vélemyénye OB-nak egy másik hamis imádságról, a "kun" Miatyánkról? (Aki Á-t mond, mondjon B-t is.)

Vitatom, hogy nem lehet elrontani - s pont napjainkban - a talán több tízezer éves magyar nyelvet. AZ ÁLT. ISKOLAI oktatás angol szórendet tanít magyar helyett! Így már el lehet rontani a magyar nyelvet is!

Észbontó hülyeségeket tanítanak ma a süket fonológiából. A ragokról is. Az ősi és a későbbi rokonhangok megkülönböztetéséről a mai "magyar"-tanításnak fingja nincs. A finnugor nyelvészet dogmáit veri a fejekbe: hogy a P-nek F-re, a K-nak H-ra változása a nyelvrokonság bizonyítéka. Pedig csak azt jelenti, hogy a P őshang, a K is eléggé ősi, de az F sokkal későbbi az emberi beszédben. A H-ból  HÁROMFÉLE van használatban, s a K-ból is kétféle. De arról nem beszélnek, hogy melyik K változott a finnből-magyarba, és melyik H-ra?

Ne adjatok irgalmat a finnugor nyelvészetnek, hogy "azért mégis van benne igazság"! Amennyi van, az a világ bármely nyelve és a magyar között is van. .Igenis el lehet rontani egy gyöknyelvet is! KI KELL rúgni a magyartalan magyar-tanítást az általános és a középiskolákból!

"A Nyelvstratégiai Intézet valóban stratégiai jelentőségű lehet. Olyannyira az, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetével sem egyeztettek a létrehozásáról." - írja a Nyest.hu, rosszallását kifejezve. 

Ez jó jel - mondom én, - de azért ne siessük el a véleményalkotást, korai lenne ujjongani. Nem is olyan régen volt a nemzeti oldalon egy hasonló próbálkozás a génjeink tisztázására is, de a kezdeti szép remények hamar szertefoszlottak, mert a kezdeményezőket durván letámadták a helyzetben lévők. Most is könnyen előfordulhat, hogy ez lesz a vége.

Nem látszik világosan a szándék, és itt jön a képbe az őstörténet: Ezt a nyelvet sokezer (vagy talán több tízezer) éve beszéli a legegyszerűbb magyar nép, mindenféle állami startégia, nyelvészi "segítség" és beavatkozás nélkül, illetve annak ellenére. (Latinosítás, németesítés, stb.) Megmaradásunk is ennek köszönhető. Ma már a nyelvújításról is tudjuk, hogy többet ártott mint használt.

Egyetlen pozitívuma ennek az intézetnek az lehet, ha szembeszáll a finnugrista nyelvcsúfolással. Erről egyelőre nem olvastam, de ha így lenne, feltétlenül támogatnám.       

A kormány, hogy nyelvstratégiai intézetet állít fel

Új púp a hátunkon?

http://www.origo.hu/itthon/20140305-magyar-nyelvstrategiai-intezet-es-a-nyelveszek-nyelvorseg-vagy-sem.html

Kukorica Jancsi igaz története itt is megtalálható:

http://www.nimrod-mohacs.hu/content/j%C3%A1nos-vit%C3%A9z

Kedves Kati - mit mondhatnék mást, - sajnos igazad van!

Az úristenit a sok magyar-áruló... fizetésért bértollnok "nyelvtudósnak"!  A magyar nyelv gyökeinek fele velünk (az emberi fajjal) veleszületett  értelmeket hodoz. A másik felét meg az első hangsor későbbi rokonszavai képezték, amik még mindig hasonló dolgokat jelentenek, mint az ősi hangok gyökei.

Kiss Bálint, 1839, aki még a sumérrról sem tudhatott. Úgy legyen, Kiss Bálint!

Magyar régiségek: Címzés: "Az ÖRÖKKÉ ÉLŐ JÓNAK A' MINDENEK' URÁNAK és az általa sok viszontagságok között is csudálatosan megtartott vezérlett és megáldott régi tisztes MAGYAR NEMZETNEK szeretete', tisztelete' és háládatossága' emlékéül szenteli a' szerző."

Ma is valahogy így kellene kezdődnie minden magyar könyvnek. Szerintem.

22-23. o.:
"Különben is a' ki tud magyarúl beszélni; a' ki becsületének tartja azt, hogy magyarnak neveztetik; a' ki ezen nemzet' jó hírét, előmenetelét, békességét, tehetsége szerént előmozdítani igyekszik: érdemes az a' magyar névre és kenyérre, akár Fejérnek, akár Weisnek, akár Bílinek neveztessék; - a' ki pedig ezekkel ellenkezőt cselekszik, akármint neveztessék, nem magyar az, hanem ellensége és szennye ezen tisztes régi nemzetnek."

Ezt pedig a címer alá minden iskolai osztályterembe és egyetemi előadóterembe kitehetnék ...

Persze, hogy nem Ázsiából jöttek a magyarok, vagyis onnan csak "rokonok" jöttek VISSZA. S nem is a Közel-Keletről. Csak aki valaha is "közelkerült" a héber nyelvhez, és egyéb forrása (170 évvel ezelőtt) nem lehetett, az más magyarázatot nem tudott elképzelni. Hogy hogyan lehetnek ekkora bőségben a héberhez hasonló magyar szavak, ragok/képzők - még nyelvtani jelenségek is. Eurázsia nyelvei a KM-ből erednek. A sémi is, de még az észak-afrikai nyelvek is a KM-ből vitték le a gyökrendszert - a gyökök legnagyobb részét. 

Sokat gondolkodtam rajta, hogy kitegyem-e a Magyar régiségeket, mert azért akad benne tévedés is jócskán. Például az, hogy a magyarok Ázsiából erednek, és hogy nincs közük a szkítákhoz. De mint kuriózum, jó helyen van itt, és amit például a dákokról, gétákról, gepidákról, hunokról ír - és főleg idéz - az kimondottan tetszik.  

Ez csodás, ez a "Magyar régiségek". Kiss Bálint, 1839. Sok helyen olyasmiket ír, mintha én írtam volna - de 170 évvel ezelőtt. Ő is talált már 850 nagyon hasonló szót a héberrel-szíriai nyelvvel (arám). Pedig nem vette végig a két szótárt. Én meg 4000-et. S hogy a magyarok írása is olyan, mint a föníciai (az óhéber). Bizony olyanok a rovásbetűk - bár a hangok neveinél már alig van egyezés. Özönvíz volt közben...

A genetikai cikkről: a magyar minta 18 főből áll, a francia 28 főből. Ha valaki egy nagy számú nép esetében egy sokszínű felmenőkkel bíró népességből (mint amilyen a magyar vagy a francia) úgy ki tud választani 20-30 főt, hogy az reprezentatív mintát adjon, akkor annak minimum Nobel-díjat kell adni, de az egész évszázadra való összeset együtt és megválasztani a biológiai tudományok császárának.

az az 1-5 sorozas az jo csak forditva

1. tele a medence kimennek a 'hungarok.torokok,gotok,szkitak,parthusok', a Hunok maradnak 

a tobbi szkita az eurazsia vonalon lement delre , harcolt, majd hazament

Ami a kozmopolitákat illeti, ezúttal átugornék a témán, de ettől még nyugodtan folytassátok a vitát!

Én most csak röviden, a genetikai cikkre reagálok:

Várnai János meglátása helyes, mert a történelmet (és főleg a genetikát) nem lehet akárhol kezdeni, a valódi kezdetekig kell visszamenni.

Varga Csaba példálózott vele:

1. Üres a Kárpát-medence, bejönnek a hunok, tele a Kárpát-medence.

2. Kimennek a hunok, üres a Kárpát-medence.

3. Bejönnek az avarok, tele a medence.

4. Kimennek az avarok, üres a medence.

5 Bejönnek a "magyarok", tele a medence.

Ez az egész nyilvánvalóan humbug, amit a régészeti leletek egyértelműen cáfolnak.

A genetikai vizsgálatok MAGYARÁZATAIT sem lehet négyezer évvel ezelőttről indítani, mert akkorra már sok-sok népmozgás lezajlott, és így az "oda" rokonságot a helytelen kiindulópont miatt "vissza" rokonságnak minősítik. Az igazi rokonság csak akkor derülhet ki, ha a történészek meséivel együtt az effajta időkorlátokat is félreteszik. 

Várnai: A kozmopolita nem érti a világ gazdasági berendezkedését és ezen kívül sem tartozik semelyik néphez sem. Az is ember, nem kell bántani, csak nem lehet rá számítani. Svájc és Európában (azt hiszem) még Belgium és Luxemburg NEM mérvadók. Egyrészt olyan kicsi a területük, ami gazdaságilag jelentéktelen. Másrészt Svájc nemrég még az "oda tesszük be a pénzt" (bankba) és védve van - "főváros" volt. Európában.  Azóta ez már biztosan nem működik (ilyen nyíltan). De más szempontból azóta is lehet szerepe...  Mondjuk Svájc egy kis államka, amire senki nem feni a fogát.

Tényleg kiderül? Nem, mert se nem látom a térképet, annak jelöléseit (nagyításban sem - kéretik összefoglaló a fórumon, ha lehet), se nem számít igazán NÉGYEZER ÉV. Európa (és a magyarság) népességének kialakulásához a minimum időszak minimum 12.000 év. S a maximum 30.000.

Megemlítek egy különös emberi minőséget, a kozmopolitát, aki azt hirdeti magáról, hogy az egész világon mindenütt otthon érzi magát. De valójában sehol sem, hiszen még az olyan bonyolult, összetett és sokszínű nagyvárosoknak is, mint New York vannak saját (közösségi) szokásai, amelyektől a kívülálló úgy érzi, hogy ő nem tartozik oda.

"Az az állam, amely nem törekszik nyíltan, az oktatásban is, NEMZETÁLLAM lenni ... érdekellentétben van a néppel" - ez így szinte minden esetben igaz, de a svájciak jól megvannak úgy is, hogy mindenki beszéli a német-olasz-franciát, egyesek a rétorománt is, és nem nagyon szakad szét az ország nemzetiségi villongások miatt. 100 éve Pozsony lakossága német-magyar-szlovák hármas-nyelvű volt és illett mindenkihez az ő anyanyelvén szólni, de ha valakinek gyengén ment az egyik nyelv, akkor váltottak egy másikra, amit jobban tudott. És nem szakadt a város 3 felé, mert jól megfértek az emberek.

NÉP és egyén – igen, a génjeim. Az egyednek nem számít, hogy mi mindenből „kevertek” a génjei. Az átlagember nem is ismeri az elkülönítő definíciókat. De nem is érdekli, mert az egyén számára ő az egész világ mindenestől. Szinte mindenki sajnálja, ha nincs gyereke és valamilyen szinten azokat is, akiknek nincs. Kivéve persze a „ragadozó emberszabásút”, aki meg akarja határozni, hogy a másfélének (elég, ha csak szegénysorsú, vagy betegeskedő) ne is legyen. Az egyed számára van még egy lehetőség a túlélésre akkor, ha az élőket, saját szaporulat hiányában is továbbélni segíti. Ez NEM jóság, önfeláldozás kérdése, hanem ugyanannak a genetikai ösztönnek a leszármazása, ami a szaporodást vezérli. Az egészséges ember a szaporulatát is és a népét is (legkisebb egységét, a családját) védeni akarja. Ha nem így van, akkor zavaros a feje. Az egyed az ő saját életében tartozhat két / több nyelvű közösséhez (néphez) is. Ha akar. A nemzet fennállásához azonban a birtokolt földterületen való önállóság (min. autonómia) is hozzátartozik. Az egyén leszármazottai azonban 1-3 nemzedék mulva már ahhoz a nemzethez tartoznak, ahol az életüket folytatják (a kettős-többes állampolgárok is). NÉP Az emberiség egy faj ugyan, de nem azonos területeken, nem azonos gazdasági-kultúrális körülmények között él. Ezek a különbségek különbőző életfeltételekkel járnak. Minden „csoportnak” meg kell védenie kell a saját túlélését. Másképp a más feltételek között élők szétrabolják s végül elérkeznek kifosztottak gazdasági, esetleg a konkrét kiirtásáig. (Környékbeli példák: az ókori nagybirodalmak, az eleinte keresztényeket irtó, később a legnagyobb kereszténnyé vált RÓMA. Az „indoeurópai” (sose volt) folytatása, a német Übermensch. A Szovjet-únió – ma pedig az EU).

A NEMZET: területi összefogás a NÉP életben maradásáért. A nemzet már gazdasági érdekközösség is, amely, jó esetben, a közékerült más néptöredéket is emberszámba veszi. A nemzet mindenkitől megkövetelheti a nemzeti nyelv ismeretét. Nem TILTHATJA MEG azonban a "kisebbségektől" a más népbe való önbesorolás jogát...  Baj akkor van, ha a bekerült néptöredékek számbelileg és/vagy gzdasági erejüknél fogva konkurrálnak a nemzettel. Ezt azonban nem lehet megakadályozni. Ilyenkor tanácsos, legalábbis autonómia formájában szétválni – szétválni hagyni. Az ÁLLAM már nem nemzet (földterülettel önállóan rendelkező nép), hanem „gazdasági tröszt”. A tröszt valódi (monitáris) döntéshozó szervezete bárhova és bármilyen mértékben túlnyúlhat az állam érdekein és akár az egész világra kiterjedhet. Az az állam, amely nem törekszik nyíltan, az oktatásban is, NEMZETÁLLAM lenni,  monitáris érdekellentétben van a néppel és annak nyelvével. Szétprédálni hagyja a földjét-gada(g)ságát, majd megszűnik létezni.

A Pár gondolat hunokról ... cikk nagyon is találó, főként Ardarich (elder rich - idősebb király/fi/), Dengezi és Ernák (Irmag - Öccsaba) személyek szerepének és a gepida-gepidák-gyepdaha-gepidana népcsoport nézőpont szerinti elnevezésének feltárásával. Valójában egyazon nép történelmi szerepe cserélődött fel a hatalmi harc viszonyában.

A catalunumi ütközet megkérdőjelezése talán jogos, talán nem, azonban nehogy abba a hibába essünk, hogy akkor az higgyük, hogy ne lett volna nyugati hadjárat, sőt. Csupán az utókornak kellett hőskölteményt "kreálnia" abból, ami valójában történt, s hogy ne kelljen arról számot adni, hogy hogyan is kerültek a szkíta-pártus-avar spán-ispán-ősbánok Hispániába, s azon is túlhaladva újra a maghrebi tartományokba, hogy ott is államot alapítsanak. Hogy az alánok és vandálok mit kerestek ott abban az időben (is).

Azaz a vandálok és longobárd-lombárdok történetei sem annyira egyértelműek, hogy mindenhol ellenségei lettek volna hajdani testvéreiknek, kiket már mint avar-abar-apar-oparnak neveznek (mintha keletről jönnének), miközben a longobárd-lombárdos is nagyon pártos-pártus szagú nekem, s főként, ha felidézzük, hogy kik alapítottak székhelyeket az Umbriaként lejegyzett területen (nem avarok, meg dahák és longobárdok voltak azok is éppen?). A vandálok vándor népének eredete sem esett a mi almafánktól túl messze, csak nézzünk utána, hogy nem hívták medencénket Vangarorumnak éppen ebben az időben? A korszak pontosan annyira szól számomra az idegenyek és jövevények elleni harcról, mint az elfajult testvérekről és az azok által álutakra vezetett őslakókról, amint ma is, csak akkor még vérontással, mára meg "ügyesen" lassú véreregetéssel. S a kulcs megint éppen az az egyetlen lombard szóként lejegyzett "feld", az óhaza, a Kárpát medence földje.

Mint ma! Azaz, Katalin, nemhogy félre, szerintem éppen a közepébe ugrottál be a "mi is a nép, nemzet és nyelv?" kérdésével. Államalpítókról írtak- és írnak-e agyonelferdítve tegnap és ma a történészek, vagy népekről, amelyekből annyi született hirtelen, mint amennyi sohasem volt előtte!? Hol is?! Hát a KM-ben!

"sajnálom, hogy közbeugrottam"

Nincs semmi baj, nyugodtan megírhatja mindenki a véleményét.

Megy tovább (pl. a FÖLD, a terület fontossága a nemzet fennmaradásában...),

de a "Pár gondolat hunokról..." nagyon jó cikk, és már sajnálom, hogy közbeugrottam.  A honlap cikkei általában is nagyon jók, csak azt hiányolom, hogy egy-egy összefoglaló, rövid kommentár nem mindig jön utánuk.

Igen sajnálatos, hogy össsze-vissza használatos a NÉP és NEMZET fogalom. pedig a magyar nyelv helyére rakná ezt is. Népszokás van, nemzetszokás nincs. Néphagyomány is van, de a hagyomány legfeljebb nemzeti, ahogy van népdal és néptánc is, azonban a dal is és tánc is legfeljebb nemzeti.

A nép nem feltétlen alapít államot, a nemzet viszont igen, anélkül nem lehet nemzet, de lehet nemzeti. Azonban a nép is és nemzet is állhat több népcsoportból sőt nemzet csoportból is, amit nemzetiségnek szoktak nevezni, de nemzetnek nemzetet nemzeten belül sohasem.

A nyelv meghatározó mindkettőben, de nem kizáró ok, erre a legjobb példa éppen Magyarország, a történelmi. Ellenpéldája az USA, ahol az amerikai éppen a nyelvében és nemzettudatában amerikai, azaz az Egyesült Államok nemzetének tagja. I'm an American = USA nemzetbéli.

Én így átom.

Ezek tényleg alapkérdések. Néhány gondolat:

A NÉP és a NEMZET fogalma mindig is vitás volt, ahány ember, annyiféle megfogalmazás. Sajnos van köztük olyan is, mint a francia vagy román nézet, ahol minden országlakos a nemzet része és ekként köteles a hivatalos nyelvet beszélni, a közös kultúra, stb. része lenni és saját más identitását feladni.

Állam és nyelv kapcsolata: ha nem létezne jelenleg Luxemburg, akkor lehetne-e önálló nyelvnek tekinteni az ottani germán nyelvjárást? Ha nem lenne Hollandia, akkor a holland nyelv nem lenne-e a német nyelvek egyik nyelvjárása, mint a bajor, szász, stb.? Ha a törököknél az oszmán birodalomban nem érte volna a nyelvet jelentős arab és perzsa hatás, nem hasonlítan-e jobban a többi türk nyelvre? Ha az azerbajdzsáni nyelv nem lett volna a perzsa Szafavidák korában a Dél-Kaukázusi térség jelentős nyelve, akkor ma nem tekintenék-e a török nyelv egyik nyelvjárásának? Igaza van-e az oroszoknak, hogy a belorusz és ukrán nyelv az orosznak tájszólása?

Nyelv és nemzeti kultúra kapcsolata: ami az elmúlt 25 évben magyar nyelven kultúra címszóval látott napvilágot, annak a döntő része semmilyen kapcsolatban sincs a magyar kultúrával.

Vitaindító (mert ezek nem világos kérdések):

Mi a NÉP, NEMZET, állam, államszövetség? Mi a nyelv és a terület szerepe mindezeknél? Mi a nyelv és a nemzeti kultúra kapcsolata? Lásd még (de csak, ha érdekel) a Gyöknyelvészet G-portal "Magyarnak maradni" fórumát.

Megnéztem, habár itt nem nyitotta ki a linket, de azért sikerült kinyitni a gugliban. Az ökörfejen kívül nekem más nem nagyon meggyőző. Szerintem is volt a rajzocskáknak egész-szó értelmük is... de az még nem írás. Asszem a KM rovás lent is megvolt, de a betűket már senki nem értette - az ökörfej, meg társaik (óegyipt.) szintén lent voltak - és lehet, hogy összepárosították.

A logplace.blogspot.hu/2013/08/evolution-of-letters.html oldalon a 3. és 4. táblázat mutatja az ősi kánaánita, az abból fejlődő korai föníciai írásjelek (feltételezett?) eredetét.

Vagyis, amikor még csak egyszótagú szavak voltak, még nem volt V, F, D.

A mai héber vallásos kutatók szerintem csak sejtik (habárlehet, hogy ókoriak tudták is) hogy, idézlek: „...a héber írásnál is minden betűnek van egy neve, ami egy hozzá társított fogalomra utal (tulok, ház, ablak, fej, száj, szem és hasonlók), ami az előd föníciai írásban valamennyire hasonlított képileg a betűjelre.”

Nem igazán hasonlított. Abban sem vagyok biztos, hogy a modern korban „föníciai írásnak” elnevezett írás nem HÉBER írás volt-e valójában: Az pedig nem a KM írás volt-e eredetileg? (Vagyis ebben biztos vagyok: az volt.)

A héberek sem akarták, hogy elődjök legyen, az INDO (római /germán) nyelvészet meg kifejezetten antiszemita. El se lehet képzelni, hogy önszántukból nevezték volna el a Közel-Keleten talált rovásírást hébernek. De még a héberek sem nevezhették KM rovásnak, amiről, szinte biztos, hogy fogalmuk nem volt.

Általános körüljárás. Varga Csaba „Jel, jel, jel” -e volt az első könyv, amit Pesten, 2008-ban megvettem, miután már emaileztünk. Mindjárt az elején felemelt fejjel közöltem Vele, hogy mi mindenben nem értünk egyet!! Tündéri nyugalommal és barátsággal válaszolt. Bár sose láttuk egymást élőben, s a hatalmas életművet csak később ismertem meg, már az elején azt gondoltam: Óriási! Hát ennek esze is van!

Ő azt gondolta, hogy a rovásírást, úgy egyben találta fel valaki (egy konkrét személy). Szerintem pedig a beszédhangok sem voltak meg egyszerre, s a hangok-zörejek jelentését már a macskám is, de egy részüket a kígyók is értik. A hangokat UTÁNOZNI pedig, igen, kommunikációs célzattal, már a madarak is tudják. Sőt bonyolult információk átadására (tánccal) képesek már a méhek, darazsak is.

AKINEK velem közös a célja, azt én beazonosítom, hogy a partnerem. De ha az illető mindenben egyet is értene velem, akkor a kettőnk közül az egyik MÁSOL. Vagy egymástól, vagy mindketten másoktól. Akkor viszont a kettő közül az egyiknek nincs önálló... esze.

Mivel magamról biztosan tudom, hogy 2008 előtt a magyar nyelv ismeretén kívül az egész finnugor szemétdombról éppen alig hogy tudtam... És azokról sem sokat, akik megpróbáltak már szél ellen pisálni. Én tehát biztos vagyok benne, hogy mindent, amire rájöttem, én találtam ki. (És nem érdekes, hogy előttem még hányan.) Ezt persze el ne hidd, mert én se hinném el neked: a legtöbb ember az érdekei alapján hazudozik. De ezt már túltárgyaltam, tovább.

Várnai: az óhéber írás rovásírás, amit a „tudományban” föníciai írásnak nevezik. (A 2000 éve használt héber kvadrát-írás grafikailag ugyanúgy művi, mint a cirill, de HANGértékekben a föníciai írás hű mása.

A föníciai rovás grafikája hasonló (álló-ferde-fekvő egyenesek+félkörök) a KM rováshoz, hangértékei nagyészt eltérnek attól. A jelentős eltérés oka (szerintem) az utolsó özönvíznek az európai és a déli kultúrákat kb. 3000 évre szétszakító hatása.

Nos a héber B/V és P/F valóban azonos betűk, de nem azonos hangok. Ma is csak az a szabály különbözteti meg őket, hogy a SZÓ ELEJÉN kizárólag B és P-et ejthetünk. De a szó belsejében – mindkettőt. S honnan tudjuk, hogy belül melyiket? Sehonnan nem tudjuk. Mégis helyesen olvassuk ki, na lám, még én is. Amikor rájöttem, hogy általában én is helyesen olvasom ki, de ha mégsem, akkor is megértik, ezt nem kutattam tovább.

De azt igen, hogy mi lehet az oka az szóeleji kizárólagoz B, P kiejtésnek? Hát az, hogy a B és a P sokkal régebbi hangok. Segítségemre jött a finn párhuzam, a T/D esete. A finnben a D az, ami soha nem lehet szóejli hang. Ahá! Tehát gyökkezdő, az nem lehet a héberben a  és az F s a finn sem. Vagyis, amikor még csak egyszótagú szavak voltak, még nem volt V, F, D.

"a biztosan későbbi hangok betűjelei már 7000 éve is mind meglettek volna" Ajánlom Varga Csaba munkáit, talán a Jel, Jel, Jel címűben veszi számításba, hogy a rovásírásunk melyik jelének mikortól ismerlek párhuzamai a világban. Azt viszont nem tudhatjuk, hogy melyik jelet mikortól használják azzal a hangértékkel, amelyiket ma is ismerünk (ez még a héber írásra is igaz, hiszen az S/Sz vagy a P/F náluk egyetlen betű, csak újabban különböztetik meg az írásban).

Azt hiszem Varga Géza írta, hogy a betűk megválasztásában az ahhoz társított fogalom adta az alapot, így pl  az M alakú jel a suméreknél az urudu (= réz) képjele, ugyanez értelem-módosulással (= vas) a magyarban V, (mint vas) a germán rúnában E (mint Eisen = vas). Vagy a H jele a magyarban némileg egy álló halra emlékeztet, a türk rovás egyik B-je (alakra X és felette ^) szintén (magyar Hal = török Balik).

De a héber írásnál is minden betűnek van egy neve, ami egy hozzá társított fogalomra utal (tulok, ház, ablak, fej, száj, szem és hasonlók), ami az előd föníciai írásban valamennyire hasonlított képileg a betűjelre.

Istennevek... hát ez engem nem nagyon érdekel, mert a különböző vallások (szerintem) csak azóta léteznek, amóta az emberiság rájött arra, hogy a "korlátlan" és csapatos (HARCOS) szemétség: ölés, kínzás, rablás csak a többlettermelő társadalmakra jellemző. Amikor megpróbálták "isteni" parancsolatokkal megfékezni azokat a jelenséget, amik még az állatkra sem jellemzőek. Tömeggyilkosságok, tömeges kínzás és tömeges kihasználás. Vagyis én tojok az istenekre.

DE! az ókor előtti írásokban valóban  KEVEREDTEK az egész-szó-jelek, a szótagjelek és a hangok különálló jelei. Ez sem bizonyítja azonban, hogy a biztosan későbbi hangok betűjelei már 7000 éve is mind meglettek volna.  

A kétségeim a finnből ma is hiányzó (C, B, G, F, Sz?, Z hangra,  az összetett hangok (C, Cs, Gy, Ly, Ny, Ty és az Ö, Ü betűjeleire vonatkoznak. Ezekről kellene megállapítani, hogy a KM-ben (a többi nem érdekes) mióta léteztek?

Létezhettek ugyan már sokezer éve is, de az, hogy MIND, és hogy már a tatárlaki korongnál is, szerintem a mesék világába tartozik.

"Milyen alapon lehet feltételezni, hogy ... évekkel azelőtt ... ugyanazokat a beszédhangokat használta, mint ... éve?" Jogos észrevétel, a válasz: sehogy.

A rovásírás kapcsán Varga Géza írástörténész és többen mások is arra jutottak, hogy a jelek nagy része eredetileg nem betű, hanem (többnyire vallással kapcsolatos) fogalom jel volt, az eF-ről pl. azt feltételezik, hogy a Föld felülnézeti képe. Ilyen jelekből váltak később hangjelekké, de hogy pontosan mikor, az talán még rejtély, esetleg lehetett fokozatos átmenet is.

A rovás Gy betűjével kapcsolatban elterjedt nézet, hogy valójában = D+J és talán igaz is, csak hozzá kell tenni, hogy a D, az I/J és a Gy rovásjele (+, †, T,  ‡, és hasonló alakok) külön-külön is a legrégebbi isten-jelképek, talán még az írás feltalálása előtti időkből. A Gy rovásjelét pedig a "vízszintes szárakat" a másik irányba döntve i-betűként is olvasták (= Isten jele, és ugyanaz már a sumér írásban is.).

Milyen alapon lehet feltételezni, hogy 1000 évekkel azelőtt egy nyelvközösség ugyannyit és pont ugyanazokat a beszédhangokat használta, mint 15.000, vagy 7000 éve, vagy a "honfoglaláskor", stb.?

Hogyan lehet ennyire amatőr még a gyökkutatással, vagy a rovásírással foglalkozó is? Annyit legalább meg kellett volna tanulni az áldatlan emlékű finnugrálástól, hogy egyes nyelvekből még a fele hangkészlet is hiányozhat, mások meg 200 féle módon ejtik a szerencsétlen (és alig jelentős) magánhangzókat. Még az egyes megyékben is másképp ejtik őket. Hogy volna biztos, hogy a magyar nyelvnek már 5-7000 éve is megvolt minden hangja? PLÁNE az összetett hangok!!! Amiket valószínűleg ligatúrával (betű egybeírással) jelöltek. Nézd csak meg a rovás Gy betűjét, ami valójában D+J. 

Rovásírásról valahol a www.rovasirasforrai.hu/ oldalon megtalálható Friedrich Klára tapasztala: gyerekeknek betűcsoportonként tanítja és pár iskolai óra alatt rendkívül könnyen elsajátítják. (Ezek szerint a felnőttekkel van csak probléma ilyen szempontból - saját véleményem szerint.) Ugyanott írják, hogy évente rendeznek versenyeket a gyerekeknek rovásírásból, most már a teljes magyar-lakta vidékekről jönnek versenyzők. A Friedrich Klára-Szakács Gábor házaspár és köre egész jól halad a fellelhető rovásírásos emlékek gyűjtésében, de Mandics György is adott ki egy jó vastag könyvet a témában.

Lehet, hogy nem sokaknak tűnt még fel, vannak olyan táblázatok, ahol 10-20 forrásból összegyűjtött rovás-ábécék jelsorát szedték össze és nincs köztük 2 teljesen azonos. Ez engem a legrégebbi ógörög és az etruszk írásra emlékeztet, ahol minden városnak/területnek külön írása volt, ami a többitől kicsit eltért, mert nem volt egységes iskolai oktatás (kezdetben legalábbis). Ezért feltételezem, hogy a magyar rovásírással is ez lehetett a helyzet, mindenki kicsit máshogy ismerte az írást. Ez megmagyarázná, miért nincs egységes Ö és Ü betű, vagy hogy a kétféle K kapcsán Friedrich Klára miért nem talált a fellelhető emlékekben egységes szabályt, hogy mikor melyiket és miért kell használni.

Miután a rovásírást eltüntetni igyekvő szándék még ma is megvan, (sőt, nyíltan hangoztatott,) nagyon fontos, hogy számbavegyük azt, ami még megmaradt. Ebben lehetnek segítségünkre ezek a könyvek.

Ami a betűk régi hangalakjait illeti, csak feltételezéseink lehetnek. Leglogikusabb az, hogy régen is azt jelentették amit ma, de nyilván lehetséges néhány változás is. Például a beköltöző honfoglaló népek miatt, akiknek lehetett az itteniektől eltérő hangja és betűje is.

Nagyon jól néz(ne) ki a két rovásírásról szóló könyv, de csak komolyan hozzáértők számára olvashatóak és még az sem biztos, hogy azok is eligazodnAK az áradó tényanyagban.

ÍGY NEM LEHET tanítani a MAGYAR népet, még annak egy kifejezetten érdeklőző réteget sem. Pedig TA-NÍ-TANI kellene. Elemi szintű összefoglalások szükségesek, eleinte max. 2-4 oldallal. Arról, hogy mikortól, honnan, milyen rovásleletek vannak a világon? S a legrégibbek MIFÉLÉK, honnan? Hát a KM-ból.

Mi a legrégibb rovásleletek BETŰINEK a hangalakja, de a csak a biztosan azonosítottaké. Mivel (ez már biztos) a KM rovás a legősibb, az mikor készült és hány hangja azonosítható?

Nekem máris vannak fenntartásaim. A legrégibb rovásjelek között (7000 év) szerintem nem valószínű a Z/Zs, Ö, Ü, és kétséges, hogy G is lehetne. (Ly, Gy, Ny, Ty szintén nem). Talán C, Cs sem?

De én SEMMIT nem értek az íráskutatáshoz! Én csak a gyöknyelvészetből tudom (tudni vélem), hogy ezek a hangok későbbiek. Perszee, még az is lehet, hogy 7000 évvel ezelőtt – pont a KM-ben már megvoltak. De szerintem, 10.000 évvel ezelőtt még nem akkor sem. Kérdéses a B és F hangok megjelenésének ideje is az emberi beszédben – habár azok már 10.000 éve is bízvást meglehettek... Csakhogy az én véleményem itt keveset számít.

Nektek KUTATÓ-MAGYARÁZÓ TANÁRI KART kellene létrehozni.  A már meglévő íráskutatók közül válogatni őket, tiszteletteljes felkéréssel. S ha 1-2 ilyen hajlandó velem is kooperálni (Varga Géza lehet, hogy hajlandó) akkor - a durva hibák elkerülésével – talán többre juthatunk.  De mivel az íráskutatáshoz nem, csak a hangok időbeli megjelenéséhez értek (úgy gondolom – hogy értek), tolakodni én nem fogok. Mert az ÍRÁSTUDOMÁNY és a gyöknyelvészet nagyon különböző tudományos szakterületek.

S mindkettőt tanítani kell. Mindkettőt az általános iskolától kellene tanítani az egyetemig. De mivel ez 150 évvel ezelőtt   el lett ...kaszva, egyelőre az érdeklődő felnőttek ezreit-tízezreit kell TANÍTANI. Nagyon egyszerűen, nagyon érthetően –fokozatosan. A feladat: tanerők felkeresése és a tananyag összeállítása.

Ha már a rovásírásnál tartunk III.

http://www.egipatrona.hu/mvsz/index.php/1590-dr-mandics-gyorgy-az-elveszett-magyar-kronikak

Egy érdekes tudósítás alul!

Várnainak igaza van. Ha néhányan sem tudják elolvasni a táblákat, akkor az csak reklámocska. Nem, még így sem felesleges, hogy kitették – el kell kezdeni valahogy.

A rovásírásnál csak a magyar gyöknyelv elismeretetése volna sürgetőbb.

A rovásírás azonban – a KM őslakó arcképes igazolványa. Mert az összes többi rovásírás, szerte a világon, hisz mindenfelé volt – mindegyik évezredekkel fiatalabb.  

SZERVEZÉS NÉLKÜL SEMMI NINCS. Olyan helységben (még a legkisebben is), ahol legalább 10 fős csoport nem olvas szabadon rovást, nem érdemes kitenni és jogilag sem lehet megvédeni a helynévtáblát. Meg nem is dicsőség. S azt ki ellenőrizze, hogy van-e, és hol van rovásíró közösség? Mondjuk az országos „Rovásírás Alapítvány”. Bizonyítványt is kell kapjanak a végzettek, plusz talán havonta egy baráti összejövetel / továbbképzés, stb.

Nem baj, ha nincs ilyen szervezet - LEGYEN! S mégis van, de nem ezzel foglalkozik, akkor vagy szervezzük át, vagy csináljuk másikat. Az sem számít, ha a „tudományos élet” nem ismeri el, de még a rovásírást sem – na és? – mert mi sem ismerjük el őket.

Szervezés: sorbaveszed, hogy kik írnak-olvasnak, foglalkoznak ma a magyar rovással? Megkérdezed, hogy INGYEN, a saját idejére-zsebére hajlandó-e tömör és világos tananyagot összeállítani? Elemi írás-olvasás anyagról van szó. Aztán: ki képes ezt elő is adni, olyan érthetően, amit egy jóeszű hatéves megért? Tehát egyelőre rovásoktatás netto. Nem, fizetésed később sem lesz, és piacolás sem. A közönség szórakoztatás is egy másik ágazat.

A tanítást lehetőleg íráskép-olvasással kell elkezdeni. Ez azt jelenti, hogy először nem betűket tanítunk, hanem rövid szavak képeit tesszük fel: „CICA”. Mondjuk is ki: cica. 20-30 ilyen képet. Nahát, ez itt a cica-cö, ez meg az apa-pö. Tehát a betűket csak a táblácskákból szedegetjük kifelé. De én nem írok-olvasok rovással, tőlem csak esetleg, módszertant lehet kérdezni.

Namost, ha van egy városban, helységben 10-15, a nagyobbakban 100 büszke rovásíró-olvasó, akkor már főiskolát lehet szervezni. Mert a 6 éven felüliek számára von még legalább 3 évi tanagyag (az írások története, összehasonlítása, ligatúrák, rovás és ékírás kapcsolata, stb. Azzal nem kell törődni, hogy a főiskolát elismerik-e? Megszervezitek, követelitek az emberi jogokat, vagyis mindössze a tanulás céljára való „gyülekezési szabadságot”.

Rovástáblával kapcsolatban: szívesen látnék egy olyan szégyentáblát, ahol a rovástábla-állítást ellenző politikusok neve szerepel jó hosszasan és indoklással, hogy miért ellenzi. Tudom, hogy egy ilyen lista összeállítása ma Mo.-on jogszabályba ütközik, de sokak feleszmélnének végre, hogy magukat nemzetinek mondó emberek közül valójában mennyien nem azok.

Írok 2 olyan esetet is, ami inkább vidámabb, vagy egyeseknek még szomorúbb, viszont mindenkinek tanulságos:

A rovásírás-téma elég fura eseteket szül. Egy humorista ezt úgy fogalmazta meg: Mo.-on sokkal több rovásíró van, mint olvasó. Aki erre csúnyát mondana, olvassa el a mondatot még egyszer, aztán lássa be hogy tényleg vicces, mert igaz.

Egy időszakonként megjelenő újságon a címet fel akarták tüntetni rovásírással is, csak a szerkesztőség annyi fáradságot nem vett, hogy a letöltött betűkészlethez a használati utasítást elolvasta volna, amiben a billentyűzet-kiosztás benne volt, ezért É-betű helyett rendszeresen az "eNT/TeN" jelét tüntették fel és hasonlók. Egyszer szóltam valakinek, aki a szerkesztőséget ismeri, hogy olvassa már el, mi van oda írva és módosíttassa a szöveget. Az eredmény: nem javították ki, hanem azóta rovásírásos fejcím nélkül jelenik meg az újság.

Volt olyan település, ahol a táblaállítást azzal utasította el a polgármester, hogy még azok sem tudják elolvasni, akik fel akarják állíttatni. Bizonyításként az állíttatóknak 3 rovásbetűs helységnév tábla közül kellett kiválasztaniuk a településük nevét jelzőt (ami ebben az esetben a szóhosszúságból is ránézésre kitalálható lett volna), de nem sikerült nekik.

Rovástábla cenzúra. Ezellen bizony jogilag kell tiltakozni az EU emberi jogok, diszkrmináció (vagy ilyesmi) platformján. Fogsz egy képviselőt, hogy ezt muszáj. CSAK VAN valamilyen magyarságot védő (akár nemzetközi) szervezet? Aminek van angolul jól tudó jogásza és annak meg kell adni a munkadíját. Részemről van erre 100 dollárom. 10 ezret is adnék, de nincs több. NEM nyugodni bele minden szemétségbe, mert a 150 éves aluszékonyság már eddig is nagyon nagy hátrány.  

A j gyökcsort feltűnően eltérő viselkedéséről a

//gyoknyelveszet.gportal.hu/gindex.php?pg=36119447

linken lehet olvasni.

Elnézést a Róna Tas előadás linkje:

https://videotorium.hu/hu/recordings/details/6509,Az_ostorteneti_konferencia_hozadeka

Fel szeretném hívni azoknak a figyelmét akik esetleg nem ismerik a MTA 2013 áprilisi 18-i előadásain elhangzottakat: Ott is kiemelkedő Fothi Erzsébet előadása:

https://videotorium.hu/hu/recordings/details/6493,A_Karpat-medence_6_11._szazadi_tortenetenek_embertani_vonatkozasai

A lényeget ide másolom:

"Az antropológiai adatok ellenőrzésével nem látok esélyt arra egy olyan elmélet támogatására, hogy egyetlen őshazából elindult egy nép, hosszasan együtt vándorolt a pusztán, itt-ott hosszabb-rövidebb ideig elidőzött, csatlakozott is hozzá néhány néptöredék, majd mit a magyarok egyetlen nagy néptömege megérkezett a Kárpát-medencébe. A magyar nép a Kárpát-medencében alkult ki, meghatározó elemei: egyrészt az avar kor előtti lakóság, másrészt a legalább két hullámban keletről jött két népszövetség: az avarok, és a 9. századvégi honfoglalók összetett de egymástól nem független népe"

Ami engem viszont nagyon meglepett azt Róna Tas András mondta, aki az avarokat elszlávosodott népnek tartja talán még ma is, de ettől függetlenül először hallottam ilyet tőle:

Azzal egyet kell értenünk hogy a magyar nép a Kárpát-medencében alakult ki végleg!  (13,12 perckor)

https://videotorium.hu/hu/recordings/details/6525,Elnoki_zarszo

Odafigyeltem a J körüli problémákra, de ezek számomra is nagy kérdések. Megpróbálom összeszedni, amt eddig tudok, de az lehet, hogy csak pár nap mulva lesz. Persze, hogy önérdekből, hisz minden új problémára való rávilágítás nekem (is) hasznos:-)).

Meggyőződésemmé kezd válni, de - sajnos - nyárig nincs időm vele foglalkozni, hogy ...

számtalan fogalomnak őshangjai - halld: őshaNGjai - az NG és az MB hangpárok (ma azok, de valaha?), amelyek a népek nyelvén vándorolhattak a mai közkedvelt (egyszerűsödött) hangokra tova. Erre találhat rá talán, aki felfedezi a J és az NY kapcsolatot a nyelvjárásokban (pl. János), vagy egyazon nyelv hasonértelmű fogalmaiban. Ahogy az NG utóbbi hangját a H-K-G-GY-J-H (igen ősi és erős) hangkör modulálja, azaz NG->NK->NH->NJ->NGY is lehet annak folyománya. Ezzel már el is jutottunk a J és NY (persze, hogy nem gyakori) hangváltáshoz, ahol - a magam részéről - azonnal kutatnám az NG ősforrást valamely nyelvjárásban. Na, be is fejezem, mert félő, hogy csak "okkumlálok", s jó volna egy kicsit körüljárni ezt is, mert tán van alapja!

Megnéztem, tényleg nem semmi! Meg is írtam a véleményemet.

Csak megérzés, de a J hang különösen viselkedik. Amint Pap Gábor és a rá hivatkozó Boór Ferenc is állítja, az R-L-Ly hangokhoz mintha csak távolabbról lenne köze, viszont gyakori a J-Gy hangcsere, van J-Ny is, bár ritkább, J-Ty még ritkább.

A török nyelv szóeleji J-je a kirzgizeknél Dzs, a kazahoknál Zs lesz amennyire én láttam. A déli finnugor (mari, komi, udmurt) szavakban meg Sz. (Bár ilyen átvételeket egész biztosan nem fognak a hivatalosak elismerni.)

Nyelvészet. És tudomány. A Gyöknyelvész honlapomon.

Lépj át hozzám is néha, ha lehet:-). Ott van az utolsó, a mai hozzászólásom, "A PI-szám napja" - vagyis a magyar KÖR szó köröli FN idétlenkedéshez. Válaszolni mindkét helyen lehet rá.  

Nem változás van, hanem a szanszkrit-dravida nyelvcsaláddal (nagyon rosszul) rokonító Wikiszótás a nagy csalás része. A közönség felé. (Bár készítői szerintem nem is tudnak róla, hogy mire vannak felhasználva.)

Mert a TESZ akkora botránykő, hogy az nem is jelenik meg nyíltan az interneten. (Úgy tudom.) Ha a TESZ-t kitennék az ablakba, a magyarok már szétrúgták volna a FN nyelvészet hátsó részét. Szóval a Wikiszótár egy szintén "el-nem-fogadott" enyhébb változat, szemforgatás. Én is nézegetem, de mint közismert én csak magamnak hiszek. És azt is csak 20-30 hasonló, és legkevesebb 2 nyelvből való szóval történő bizonyítás után:-).

Úgy látszik, valami változás van a szóértelmezések terén, mert most én is csak ezt találtam:

Eredet [gyász < ómagyar: gyász < ősmagyar: jász (gyász) < dravida: ás, áy (bánat)]

Itt már nem említik az őstörököt, de még mindig a jászból származtatják a gyászt.

1. Nem hiszem el, hogy a jász a magyarban régen gyászt jelenett

2. Nem találok semmiféle hasonló szót a gyászra sem a magyar-török kiszótáramban, sem az interneten.

3. Nincs lehetőségem az ótörökben nézni utána, hogy ott mi volt ezügyben.

4. A héber gasz=durva, gosze=böfög (ez nincs a szótáraban, de talán hörög is), goszesz, gaszász=haldoklik, haldoklott.

5. Igaz, a héberben még van jisz’úr = vészmadár és jiszurim=szenvedés(ek) is..?

6. A jász, jászol, Jászság, jószág – s a magyarban nincs is több JSz szó – mind rokoníthatók a héber „megalapoz, alapít, alapos, folytat, foglalkozik vele, csináld!” szavakkal. Sőt maga az „oszét” népnév is rokona a héber osze=teszi, csinálja, elkészíti, stb. értelmekkel. Megjegyzem, hogy a JSz gyök a héberben sincs igazán kifejlődve, ott is kevés szót alkot.

NINCS biztos etimológiám a GYÁSZ szóra, csak valószínű: a 4. pont.

A gyász szót mindazideig a héber gaszász-ból fogom származtatni, amíg több szó, több nyelvből – vagy más, meggyőzőbb érvem nem lesz.

A török meg egyébként sem érdekes. A görögség távolabb is volt, mégis nagyon sok mindent egy-az-egyben vett át a héberből, még az abécét is. Anatólia közelibb is, s a török (ótörök, akármilyen török) annyival fiatalabb népcsoport, hogy csak az vehetett át görögből, héberből (onnan rengeteget). Sőt a már rég Ázsia belsejében élőktől is.

Amit a törökben meg lehet találni, az a szlávokkal közös kárpátnyelvben már akkor megvolt, amikor a törökök még ki se voltak találva.

"A D-t csak később vették át – ezt onnan lehet tudni, hogy egyetlen szavuk (gyökük) sem kezdődik D-vel."

Lehet ennek köze a Gy-J hangcseréhez? Pl. a magyar gyász az "őstörökben" jász, stb. Tudomásom szerint az "őstörökben" nem kezdődhet szó Gy-vel.

Namármost, ha a szót az veszi át, akinél nem kezdődhet úgy, ahogy, akkor az nyilván átváltoztaja a saját szabályai szerint. Ellenben, ha az veszi át, akinek mindegy, - mert hiszen a magyarban van jász is meg gyász is, (meg még ezernyi más szó is mindkettővel kezdődő,) - akkor az feltehetően nem változtat rajta, mert minek is tenné?

Nyelvészeink szerint mégis mi vettük át a jász-t, és csináltunk belőle gyász-t.

A finnugrizmusról írottakkal amúgy egyetértek.

A honlapomat ismeritek. Biztosan nagyon sok kérdésetek, kétségetek és akár dühös cáfolatotok is volna a nyelvészeti felfogásommal kapcsolatban. Akit zavar az, hogy talán olyasmit kérdezne, amire már választ adtam, és nem akar "hozzá nem értőnek" feltűnni, írja meg előbb nekem a kritikáját: krizsa@inter.net.il. S én is a választ emailben. S akinek elmegy a kedve tőlem, az szó nélkül otthagyhat. De legalább próbáljátok meg: www.gportal.hu/gyoknyelveszet

"kötelezettséggé vált a nyelvészeti „szakmában”, hogy nem is válaszol semmire."

Sajnos még ennél is rosszabb a helyzet. Nemrég próbáltam megértetni a nyest.hu-n néhány emberrel, hogy a magyar nyelvben az enni igének soha semmilyen körülmények között nem használjuk a passzív szerkezetű alakját, mert a "meg van evve/éve/eszve/ stb." érthetetlen eredményt szül és más egyszerűbb megfogalmazással (megettük, elfogyott) váltjuk ki. Annyi jött át nekik, hogy nem értik miért írok ilyet, különben meg hülye vagyok.

Összférhetetlen paradigmák (kutatási alapelvek rendszere).

Az IND-FN nyelvtudomány néhány idétlen dogma alapján öndefinicióval nevezte ki magát tudománynak. Ezen belül a magyar nyelvészet azért vált még világviszonylatban is agresszíven elutasítóvá, mert pont a magyar nyelv tekintetében védhetetlen a helyzete. Mivel semmire nincs válasza, általános kötelezettséggé vált a nyelvészeti „szakmában”, hogy nem is válaszol semmire. Dogmáinak puszta megkérdőjelezését „kocsmafilozófiának” agyament sarlatánságnak, stb. nevezi. Ma már nemcsak a magyar nyelv kutatását, hanem általános iskolai oktatását is sikerült kiküszöbölnie. A „vétkes” személyeket, kiadványokat, azok közzétételét, terjedésük lehetőségét még az interneten is pusztítja. (Pl. az én nevemet egyszerűen törölte a friss hozzászólók listájából a Nyest. Értsd: bármely hozzászólásom, nemcsak a nyelvészetiek, a külső érdeklődők számára láthatatlanná váltak. Az Index pedig, a számomra (mások által) létrehozott fórumot olyan mértékben mocskolta el, hogy magamnak kellett követelnem az „összhasonkító gyöknyelvészet” azonnali törlését.

A magyar nyelv kutatását, 150 éve egészen más területeken dolgozó magánszemélyek vették át. Ők azonban nemcsak megélni nem tudnak a nyelvészetből, hanem jelentős, éveken-évtizedeken át tartó kiadásokra is kényszerülnek. Ennek természetesen nem lehetett koherens, rendszerezett kutatás az eredménye. Nagy ritkán fordul elő, hogy egy-egy gyermekeit már felnevelt, több nyelven beszélő kutatási tapasztalatokkal is rendelkező magánzó, akinek a létminimumnál 3-400 dollárral nagyobb jövedeleme van, „bedobja magát”. Csakhogy egy új nyelvészeti paradigma puszta kialakítása is éveket vesz igénybe. Ilyenkor még hátravan a könyvkiadás és a bármilyen módon való terjesztés feladata - s természetesen a tovább kutatás.

S még mindig áthatolhatatlan dzsungelben marad. Mert még a magyar nyelvért rajongó közönség sem ÉRTHETI már az új koncepciót, aminek a puszta átlátása – ha nem is éveket, mint a magánkutatónak – de minimum hónapokig tartó TANULÁST kívánna meg olyanoktól, akiknek már az iskolában sem tanították a magyar nyelvet.  

Nos, Katalin! Erre mondja valaki, hogy nem "őstörténeti" a nyelvészeti fejtegetése, amit most emészgetek. :)))

A később kialakult B, C, G, F, Z hangokat a legészakibb populáció soha (még pár évtizede sem) kapta meg. A D és az S hang Eurázsia középtáján alakult ki. Az S-et hamarabb, az teljesen bele is épült a nyelvükbe. A D-t csak később vették át – ezt onnan lehet tudni, hogy egyetlen szavuk (gyökük) sem kezdődik D-vel.

 „Azzal együtt is, hogy mennyire elkötelezett (vagyok) az akkád forrás mellett.”

Válasz: A magyar nyelv magyarrá alakulása az UTOLSÓ jégkorszakban kezdődött. A KM népessége ezúttal is, bár csak részben, de sok hullámban délebbre vándorolt. Ottmaradók is voltak (etruszk), visszatérők is, folyton vándorlók is. S akkor már terjedni kezdett „felfelé” az Afrikából származó B és F is. Délvidéki múltja nélkül sem a sémi vázakkal harmonizáló, együtt-flektáló magyar alapnyelv, sem teljesen nyíltszótagú nyelv nem lett volna. Ehelyett a szláv tömb része marad. Pontosan a nyíltszótagú beszéd volt az oka annak, hogy kölcsönösen érthetetlenné vált egymás számára (ismét a KM-ben), a szláv és a magyar. A protoszláv népesség – NEM járt délen. Kb. 10.000 évvel ezelőtt volt a utolsó „özönvíz” (tengerbeáramlás). Ez a térség felszáradásáig (kb. 3000 év) elszakította Európát a nagyrészt megsemmisült Közel-Kelettől. Ebben a korszakban jelent meg, a délvidéken, utolső mássalhangzókként a Z/Zs. Két irányból kezdődött el Ázsia (Amerika) és Óceánia tömeges benépesülése: Európából kelet felé, Afrikából pedig, Európa kihagyásával, mindenfelé. Az ezután következő népvándorlások jelentősége, a nyelvek kialakulása szempontjából, már másodlagos. A magyarféle ragozó nyelvek Eurázsia nem forró éghajlatú tájaira szinte mindenhova eljutottak. Nagyon sok törzs, népcsoport vissza is jött a KM-be, ahol részben meg is érthették egymást. Vagy ha nem is, hamar össze-tanultak, egybeolvadtak a közös gyökvázú, hasonló értelmeket hordozó nyelvek.    

"A mássalhangzó-váz alapú gyöknyelvészetben nincs elődöm."

A kritikát részben elfogadom. Csak az „Összehasonlító gyöknyelvészet” megalapozásában nincs elődöm. Koncepcióját 2008-2011-ben dolgoztam ki. 2012 végéig nagyon sokat javítottam és bővítettem még rajta. Újra ki is nyomtattam s ez az, amit most láttok. Helyesebb lett volna a az „összehasonlító” szót is a címlapra tennem, mert csak etekintetben – és még abban nincs elődöm, hogy teljesen, szótárkövető módon dolgoztam fel két gyöknyelvet. A következő kiadásnál már „Összehasonlító gyöknyelvészet” lesz a cím.

Csak Varga Csabát ismertem és leveleztem vele 2008-tól. 2009-től már nemcsak az internetről olvastam tőle, hanem 2 könyve is megvolt már. Senki mást nem ismertem 2012-ig, s onnantól még Varga Gézát. A Czuczor szótárról is csak hallottam. Ballagi Mórnak csak a nevét tudtam, de még azt sem, hogy miről híres.

Kiss Dénesnek minden szava igaz, de csak ma néztem át (elolvasni nem érhettem rá) a kapott linket. Majdnem minden bele is illik abba, amit írtam. Hogyan lehet ennyire egyező két egymásról semmit nem tudó ember gondolkozása? Leginkább úgy, hogy mindketten jól tudunk magyarulJ)) – persze az is belejátszik, hogy Dénes is „ráérez” a Közel-Kelet szerepére.

"Pedig a magyar nyelv mai gazdagsága-szépsége részben DÉLI eredetű." – vagy mégsem?

Ezt azon az alapon írtam, hogy bizonyítottnak tartom a szláv és a magyar közös KM eredetét, de a szláv még ma is mássalhangzó torlasztó nyelv, a magyar pedig nyíltszótagú. S azt is biztosra veszem, hogy a magánhangzók korlátlan használata (a teljesen artikulált beszéd) eredete Afrika. (De nem az előember bölcsőjének tartom, hanem csak Sapiens mélyreszállt, a „jó gégéjének” genetikai örökségét vélem Afrikából származni. Az emberi faj kialakulását a KM-ből.) A mai emberiség három nagy és sok enyhébb jégkorszakot élt át, s a jéghatár, ami alatt már a jeges korszakokban is képes volt „helyben is maradni” az  ember, a KM volt. A jégkorszakok embere, többségében mégis délebbre vándorolt. Az afrikaiak pedig már korábban (már legalább 1 millió éve) több hullámban érkeztek fel a hajózás nélkül is átjárható Közel-Keletnél. (Gibraltárnál csak sokkal később.)

Az északi régiók népessége már az utolsó ELŐTTI jégkorszakban vándorolt délre, ezek a nyílt szótagú „finnesek”. Az újabb beszédhangok közül még nem voltak meg a zöngés mássalhangzók és a magánhangzók is csak elkapott hörgésszerű torokhangok voltak. Ezzel a beszédképességgel tért vissza északra a finnség, ahol nagyvadászként, ha ennivaló már bőségben volt, a hideghez is hozzászokott. Nem is jött le többé. A később kialakult B, C, G, F, Z hangokat a legészakib

Lemaradt valamiért a vége:

"A mássalhangzó-váz alapú gyöknyelvészetben nincs elődöm." és "Az énelőttem folyó gyökkutatások nem gyökváz alapúak – pont." – Katalin! Fontos ez? Kiss Dénes (pl.) nem éppen gyökváz-alapú közelítésről írt-e fenti művében (persze, hogy más megközelítéssel, mint Kataliné, na és?!)

"Pedig a magyar nyelv mai gazdagsága-szépsége részben DÉLI eredetű." – vagy mégsem? Mennyi mindent rejt még Földünk 10.000 évvel ezelőtti emléke?

Egyébiránt meg öröm olvasni a héber-magyar összehasonlító elemzéseket ugyanúgy, ahogy a szumír-magyart vagy szanszkrit-magyart, s ahogy az ógörög- és latin-magyart is. Magam részéről hagynám az időrendet megérni, mint az elemzések eredménye!

Katalin! Kiss Dénes munkáit is olvasta?!

Pl. egyet 2004-ből (nem a legkorábbi):  http://www.kincseslada.hu/magyarsag/e107_files/public/KissDenes_Babel_Utan.pdf

Egy idézet Dümmerth Dezső előszónak is szánt megjegyzéseiből:

A világ működését úgy is lehet magyarázni, hogy az Univerzumot már teremtette valaki / valami és úgy is, hogy „magától” lendült be a még nem is (regisztrálható) anyag-energia. Mivel a különbség a következtetéseinkre nem lesz semmilyen hatással, a BEINDÍTÁS vagy BEINDULÁS kérdésében nekem sincsenek tényeim – így véleményem sem lehet. Az élővilág, majd az ember kialakulásának és beszédképességének kérdésében már van véleményem. Szerintem az ember az állatvilágból származik S a beszédje? Az meg a természetben hallható (élettelen és élő eredetű hanghatások utánzásából.

A mássalhangzó-váz alapú gyöknyelvészetben nincs elődöm. Mert ha lenne, az 2011 óta (ami a gyöknyelvészet kísérleti kiadásának dátuma) már kiderült volna. 2012 decemberében jelent meg a mostani Gyöknyelvészet első kiadása, ami megint a felújítására vár. (Sokat tanultam azóta.) Az énelőttem folyó gyökkutatások nem gyökváz alapúak – pont.

 Ettől még én nemcsak elismerem az érdemeiket, hanem – elsősorban Varga Csabától – tanultam is sokat. Boór Ferenc munkáit nem ismertem, de nyilvánvaló, hogy ha „találkoztam” volna vele, tőle is tanultam volna.

A rendszerezés elve azonban nálam más.  Más, mint V.Cs.-nél és más, mint B.F.nél . A rendszerezés elve nálam a sémi (akkád-héber-arám-arab, ebben a kronológiai sorrendben) nyelveket is megelőző, azokat is megteremtő afro-sémi nyelvek befolyása a KM ősnyelvre.

MIÉRT „szálltam ringbe”? Mert a magyar nyelv gyöknyelvi sajátságait NEM ISMERIK EL.

A magyar nyelvet a ködevő, abszolút tudománytalan IND / FN nyelvészet Szibériába keltezi-száműzi.  Pedig a magyar nyelv mai gazdagsága-szépsége részben DÉLI eredetű. Mivel én tökvéletlenül pont Izraelbe mentem másodszorra férjhez, kezembe került a magyar nyelv KULCSA, az egyszótagúak flektálása (kar, kár, ker(t) kér, kir(ály), kor, kór, kör, kór, kűr)  Mára ennyit, holnap folytatom (ha megtűritük itt).

Vitatkozzatok csak nyugodtan, ahogy tetszik.

Nekem is ugyanez a problémám. Az hogy a honlap elsősorban történelemmel foglalkozik. Mit szól ehhez a nagyfőnök? Vagy folytassuk a vitát énnálam? Előzetesben annyit, hogy van, amivel egyetértek Ferenccel, de nem mindenben:-).  

Nem akarva túlzottan nyelvészet (hangtan) irányába vinni a dolgot, de mind Pap Gábor, mind pedig Katalin mondókájában van egy pont, amit nem tudok megjegyzés nélkül hagyni, s ráadásul e kettő számomra ugyanahhoz a ponthoz vezet..

Először (Gábor): A J betűnek (hangnak) legfeljebb helytelen, hanyag betűvetés esetén van köze az LY hanghoz, s így az R és L hangokhoz. Egyáltalán nem véletlen a magyarban a kettő különválasztása. A Jé a H-K-G-GY-J hangkör, hangforrás eleme, míg az eLY az R-L-LY hangköré, hangforrásé (csak két-két példa: KERT-GARDEN-JARDIN vagy KÖRTE-JURTA és a LAK-LOCH-LÉK-LYUK, mert az is egy HELY-HOLE-HALL).

Másodszor (Katalin): A GAR, vagy GYAR a KÖR fogalom folyománya, s ezért is, ott laknak, amit KÖRbe KERítve KERTté-GARTtá-GORODdá alakítottak. Így aztán LYUK-LUK-LAK_HELY-KER-KÖR, tehát LAKóKÖR lett belőle! Ráadásul a GAR éppen egy égi KÖR (JEL) - vegyük észre, hogy a J=K és L=R is KÖR

Sőt! A HUN éppen annyira EGY, mint amennyire SEMMI és MINDEN (nagyon ősi fogalom, mint a szabír, szumír GAR), s a HUN jele is egy KÖR (hieroglif jel), ahogy a semminek és a mindennek ma (ha a mindent el is csavarva, mintha oldalról néznénk, ábrázolja a matematika formalizmusa). S a HUN a H hang elnyelésével (mennyirre jellemző is ez egy halom nyelvre) UN-UNa-UNo-ONe-EINe, tehát egy, de közben megmaradt, mint fosztóképző is a latinban és másutt is pl. UN-, AN-, vagy éppen OHNe, vagy a megfordító avagy vissza értelemben használt IN- (antipatikus, undorít - nem derít, unbalance - nem bolyong, s az indirekt nem direkt, de nem is inverz ...). S az UNIverzum nem csupán egy, hanem UNIverzális is egyben, azaz mindenre kiterjedő, s talán az egyetlen latin kifejezés, ami még az egy~semmi~minden egykörűségének kifejezőjeként értelmes minden nyelven

Itt írtam erről részletesebben: Körmagyar

Összefoglalva: A HUNGAR az annyira KÖR-KÖR, tehát KÖR-HELY avagy HELY-KÖR, amennyire HOMBAR~OMBOR~EMBER is, de ez már annyira messze, az ősmúltba, azaz a romlás virágainak ősgyökeréhez vezet, hogy még rengeteg összehasonltó elemzés szükséges ahhoz, hogy meggyőző legyen.

S persze, hogy csak: szerintem.

Téma: A nyelvészeti meggondolások és forrásszövegek különválasztása.

Az, hogy a HUN-GÁR népnév (és a han-gár, hen-ger) szóösszetételek, biztos. A probléma az, hogy az összetétel első része N-et tartalmaz, vagy sem.

Külön a -gár / gorod / grád értelme: lakik / wáros / wár számtalan nép és helynév része. A hun, hon értelme vitatott. De H vesztéssel, az un, on / ono értelme ismét nem kétséges: egy / egyesített (10).

Kérdések és itt már forrásanyagra is lehet utalni, de csak magyar nyelvűre!

1. MAGYAR nyelvű forrásanyag mikortól van a hun-gár, (h)ono-gur, un-gár, tehát HN vázú, vagy H vesztés után XN vázú szavakra? (Az X bármilyen magánhangzó.) Magyarul írt, dátumos forrásra ban szükség.

2. MAGYAR nyelvű forrásanyag mikortól van az u-gor, bol-gár (bo-gár: lárvában lakik), ma-gor, ma-djár, me-gyer(i), ma-gyar szavakra?

Megjegyzés: a B’ és a M’ mindkettő afro-sémi előrag: be-, -ban, -ben illetve a nyomatékosító meg- és tőle-belőle értelemmel. S ezek az előragok Eurázsia legtöbb nyelvében fel is ragadtak a szavak elejére.  

A GÁR jelentése tehát egyértelmű: ottlakó.

A HUN jelentése a gyöknyelvészetben szintén egyértelmű: táborozó, de a gyöknyelvészet nem ismert, és így nem is elfogadott a nyelvtudományban.

A HUN jelentése így vitatott maradt, hogy XN, vagy HN vázat keresnek-e benne?

Így a „hungár” értelmének egyetlen kérdése maradt: hun, hon, vagy un, on, ono?

UGOR Az agár, agrár, Eger, éger (gyantás fa), egres, I-gor (név), egér, Ugarit, ugar (mező), ugrál (keresgél) közös jelentése: GYŰJT, felhalmoz.

A kérdés lényege tehát: az ugor (gyűjtő) és a hungár (helyben lakó) értelme különbözik.

Történelemóra Sepsiszentgyörgyön

Turansilvaniai 'tortenelemora'

Krizsa Katinak.

Teljesen egyetértünk, a kettős honfoglalás alig több, mint a dupla adag pókháló a sebre. De nekünk meg kell becsülnünk még ezt is, mert egy hajszálnyival ez is közelebb visz bennünket az igazsághoz. (Egyfajta forrás értéke van a dolognak.)

Az Óperenciás tengeren innen és túl c. cikkhez:

"Az is figyelemre méltó, hogy a Gyöngyös felső folyásának, amely ma a Zöbernbach nevet viseli, úgy látszik, ettől független magyar neve is volt: 1263: „deinde transit dictum fluuium et vadit versus (plagam meridia)nam, pretereaque cadit in vallem Egurmeugh (Ǥ: ? Egurwsugh, ? Egurwelgh) appellatam; deinde ascendit per vallem vsque terminos Kuruslak ’Kirchschlag’”; MOÓR 1936: 85). Az oklevél adata bizonytalan olvasatú..."

Szerintem meg teljesen világos olvasatú, legalábbis a zárójelben lévő rész: Egerszeg és Egervölgy. Ma is létező települések egymás közelében. Az Egurmeugh kétséges, de akad ugyanazon a területen több meggy, meggyes kezdetű-végződésű település, és nem tartom kizártnak, hogy itt is valami hasonlóról van szó.

Nincs menekvés az indoerurópai-finnugor nyelvészet számára. Olvastam  a "Magyar nevek a honfoglalás előtt" cikket. Sem a kettős, sem hármas-ötös honfoglalás, se semmi nem segít, mert a magyar nyelv őse azonos a szláv-őssel, de a magyar magyarrá teljesedett ki a délvidéken. A finn-féle még egy jégkorszakkal előbb volt ugyanott, de azóta sehol nem volt (a közelünkben).

Semmi nem segít. Eurázsia protonyelve a kárpátnyelv, aminek a legjobban kifejlett nyelve a flektáló, majd láncragozó magyar. MÁSKÉPPEN továbbfejlődött KM nyelv a héber is, ami végleg lent maradt délen. Eredetük, a kelta (német), szlávval együtt legkevesebb 10-12 ezer éves. Eredetük a finnséggel együtt legkevesebb 20.000 éves, DE  a finnesek nem maradtak a KM térségében, és még visszafelé, északra sem ITT vonultak át, tehát még a nyelvükből is csak "nyomaink" maradtak.

Nem tudod kikerülni a 4000 éves hébert, ha tetszik, ha nem. Mert mert régebbi írásos bizonyítékok csak a rovásírásban lennének, mert a sumér sincs valójában megfejtve (bődületesen nincs megfejtve), de az is max. 6000 éves (annyi se).

Vagy érdekel a magyar nyelv fennmaradása, vagy sem. Mert én egyedül nem fogom "megváltani a világot", vagyis a magyar nyelv túélését. A magyar nyelv év tízezredek óta épül és szépül a KM-ben. És senki nem fog agyonlőni, ha OLVASOL: Gyöknyelvészet G-portal.

NEM TUDOK érdemben hozzászólni az ókori történelemhez, ami csak a LEGÚJABB, 4000 éves népvándorlásokkal foglalkozik, mert se nem ismerem, s mert azóta csak VISSZTÉRŐK voltak a magyar-féle nyelvűekből. És mert NEM ez a lényeg. Sokan vissza is tértek, de akkor sem ez a lényeg.

Gyöknyelvészet G-portal. Tudd, hogy mit akarsz! A gyöknyelvnek (a hivatalos nyelvtudomány szerint is elismert, 4000 éves, legrégibb, írással is rendelkező nyelv a "szerszámláda" a magyar nyelvhez. Én 4000 rövid szavunkat hasonlítom vele.

kivagtam a Pilini pogany sirok czikket [ a 79ik oldalon forras hogy a hunok=szaszok]

http://www.mediafire.com/download/nicagy42cn3dnnd/a+pilini+pogany+sirok.pdf

http://books.google.ro/books?id=MiM4AQAAMAAJ&pg=RA1-PA81&dq=scytha+nyelv&hl=hu&sa=X&ei=mAT2Uou0Aoq0yAPphICwBQ&ved=0CCwQ6AEwADgy#v=onepage&q=scytha%20nyelv&f=false

80. old a szaszok=kunok

http://books.google.ro/books?id=mfwrAAAAYAAJ&pg=RA5-PA18&dq=scytha+nyelv&hl=hu&sa=X&ei=9gL2UvTREqrOygPMzYKwDQ&ved=0CGEQ6AEwCTgo#v=onepage&q=scytha%20nyelv&f=false

valami olasz-magyar szotar 15. old

26ik oldaltol valami trepanacio [ ugy nez ki ezt mar reg eszrevettek de nemreg volt az hogy a 'regeszeti oldalon' irtak hogy 'agyafurt magyarok?' ]

http://books.google.ro/books?id=8Do_AAAAcAAJ&pg=PA21&dq=scytha+daci&hl=hu&sa=X&ei=CiP2Uvv1BaXMygOj24DIDQ&ved=0CDIQ6AEwAQ#v=onepage&q=scytha%20daci&f=false

22 12ik szazadi Viterboi Gottfried es 'nagy karcsi' anyjat hungurnak irja 

amugy valami archeologia czikk

https://www.academia.edu/1217011/Hungarian_and_Romanian_Ethno-pagan_Blogs

egy hivatalos ganye ezuttal turan silvaniabol - az a baja hogy mind az olah meg mind a hun oldalon a napjainkban 'sok az osvallasosozo' - 

http://books.google.ro/books/about/Archaeologiai_K%C3%B6zlem%C3%A9nyek.html?id=P6sJAAAAIAAJ&redir_esc=y

itt meg van egy csomo - legalol

http://books.google.ro/books?id=MiM4AQAAMAAJ&pg=RA1-PA81&dq=scytha+nyelv&hl=hu&sa=X&ei=mAT2Uou0Aoq0yAPphICwBQ&ved=0CCwQ6AEwADgy#v=onepage&q=scytha%20nyelv&f=false

74. oldal valami archeologia

A kínai hunokról szóló tudósítást két ok miatt hoztam ide:

1. Végre egy normális ember, (ez a Hu nevű kínai,) aki nem azzal kezdi, hogy akkor a magyarok nyilván Kínából jöttek ide! Mint írja, a hunok (meg persze a szkíták, szakák, masszagéták, stb. - TI) nem csak nyugatra, hanem keletre is terjeszkedtek annak idején, és ez pontosan így igaz! (A még korábban innen "középre" terjeszkedőket az egyszerűség kedvéért most hagyjuk!)

2. Azt is írja, mai maradékaik neve legtöbbször Csin, azaz Arany. Magyar nyelvünk azonnal meg is adja erre a választ, hiszen aki csin-os az arany-os (is).   

Horvát István ide vonatkozó szövege:

"Előre jelentenem illik azonban, hogy a Hun, Hunnus nevezet éppen olyan helytelen név, mint a China nevezet helytelen a helyesebb Sina név helyett. Már Ptolemaeus Chunokat, azaz Kunokat (volt tudniillik a Palóc Magyar Nyelvnek Kh, Ch, betűje is, mely utóbb hol K, hol. H, betűvé lett) emleget. Chunokról szólnak Claudianus, Ausonius, Sidonius Apollinaris, Paulinus Petrocorius, és néhol Ammaianus Marcellinus; mindenkor Chunokról beszél Gregorius Turonensis, kit Du Chesne több igen régi kéziratokból adott ki. Így Chunoknak, sőt Cománusoknak is nevezik a Hunusokat némely Görög írók..."

Megnéztem, mit ír a wikipédia a jászokról: nem a fele, a tizede sem igaz. Érdemesebb inkább ezeket olvasni:

http://www.leventevezer.extra.hu/jaszok.pdf

"Ha a jászok történelme is bevonatik a magyarok történelmébe, kitűnik, hogy nincs olyan nemzetiség a Duna és Kárpátok térein, mely a magyarságnál régibb volna ... Mily anachronizmus tehát Magyarország alapításáról beszélni Árpád korában, midőn Magyarország már ezer évvel előbb létezett Jazigia, Hunnia, Sicula, Avaria nevek alatt és csak ezután következett a Hungária nevezet!"

http://leventevezer.extra.hu/jaszok.doc

"A jász név változékai: jazyges, jas, jassius, jassones, stb..."

http://vfek.vfmk.hu/00000097/index.html

"A magyar őstörténelem pedig akárhogy is alakult, a később Mo.-ra betelepedett jászok, kunok, németek, rácok, stb. éppúgy résztvettek a jelenlegi magyar nép kialakulásában, mint az előttük már itt élő emberek, tehát ők is részei a magyar népnek. A nyelvekre ugyanez igaz. Hiába van a magyar nyelvnek egy saját szókincse és nyelvtana, latin, német, szláv, stb. nyelvekkel való kapcsolat útján állt elő a jelenlegi nyelvünk. Át is vettünk szavakat, kifejezéseket, szófordulatokat, még nyelvtani elemeket is (civilizálódik = civil-iz-ál-ó-dik, a ragozásban az -iz- latin eredetű, a többi magyar). De át is adtunk a környező nyelveknek. Sőt! Az igazságnak itt csak a felszínét karcolom, hiszen a népek és nyelvek nem megállapodott, statikus, hanem folyton változó állapotot mutatnak. Hiszen ma már nem ugyanaz a magyar (nép és nyelv), mint tegnap volt, közben születtek és meghaltak emberek, szavak keletkeztek és tűntek el, stb. Ezzel sajnos a tudomány nem tud mit kezdeni."

Kedves Várnai János, ebben sok igazság van, de azért néhány dolgot pontosítani kell. A jászok nem a honfoglalás után települtek be, ez csak egy feltevés, ezt igazoló forrásunk tudomásom szerint nincs. Arra vonatkozók viszont bőven akadnak, hogy a Kárpát-medencében ősidők óta él a rómaiak által JAS-nak, IAS-nak, a görögök által pedig JAZ-ig-nak nevezett nép, és ez a név minden valószínűség szerint azonos a JÁSZ-szal. (Jászvásár neve még a középkori forrásokban is Forum Jazigum.) 

A kunok pedig a hunok utódai, akiknek bizonyos csoportjai valóban csak a mongolok támadásai miatt kéredzkedtek be a nyugatra vándorolt rokonok által uralt, de időközben római keresztény hitre tért Hungáriába. Már idéztem ezzel kapcsolatban Horvát Istvánt, majd most megint előkeresem.

A nyelvünkre vonatkozó rész szerintem is így igaz.

De hozhattam volna példaképpen a tejivás elterjedése körüli maszatolást is. Rendre visszatér a mese a nagytudású "tejkészítő" bevándorlókról, miközben egy hároméves gyerek is tudja, hogy a tejkészítés nem az ember, hanem a tehén tudománya. A tejfogyasztás pedig csak a tejivással kezdődhetett, minden egyéb "készítés" csak ennek a folyománya lehetett, éppezért a történet nem köthető tejivásra képtelen emberekhez. Mégis mindenáron ezt akarják elhitetni velünk. Amint az idézett cikkből is kiderül, valójában elismerik, hogy ez a fontos esemény a vonaldíszes kerámia kultúra népénél, azaz itt következett be, valamikor hét-nyolcezer évvel ezelőtt, (szerintem 11,) sőt, még azt is, hogy ezek nem keveredetek a bevándorlókkal, mégis kötik az ebet a karóhoz. Azt írni ezek után, hogy az európai ember már a középkorban is képes volt tejet inni, egyenesen nonszensz.

Sajnos, Radics Géza legújabb írásán is érződik valamiféle zavarodottság, úgy tűnik, mintha írása végére érve elvesztette volna a fonalat...

A tudományos megközelítéshez:

Úgy gondolom, hogy csak ennek van értelme. Legyen bármilyen szép, a hamis történelem nem segít rajtunk. De mivel én nem vagyok se történész se régész, se genetikus se nyelvész, jobb híján idézem a régészek, történészek, genetikusok és nyelvészek által közzétett írásokat és híreket, amennyiben azok hihetőnek tűnnek. Hogy aztán ebből egy egészen másfajta őstörténet kerekedik ki, ami köszönő viszonyban sincs a hivatalos mesével? Erről én nem tehetek, én csak összeraktam a mozaikokat. :)

Nagy kár, hogy a tudományos kutatások eredményeit ma a nemzetközi sajtó munkatársai mindenféle hátsó szándéktól vezérelve össze-vissza értelmezgetik, mert az emberek többsége csak ezekkel az értelmezésekkel találkozik. Fontos lenne közvetlenül a tényszerű adatokat, számokat látni, mert azok alapján magunk is eldönthetnénk, mi az igazság. A torinói lepel kutatói közül mondta azt az egyik, hogy manapság az átlagember számára nem az az igaz, amit a kutatók megállapítanak, hanem az, amit a sajtó közöl róla. Ez a kettő az ő esetükben szöges ellentétben állt egymással, és mára sajnos így állunk a genetikai kutatásokkal is. Míg 2000-ben Seminoék még tisztességesen kiterítették a kártyáikat, közölték a kapott adatokat, addig mára sok esetben azt tapasztaljuk, hogy a genetikai kutatások számszerű eredményeit elhallgatva úgy hivatkoznak rájuk, mintha azok bizonyítékai lennének különféle alaptalan történelmi elképzeléseknek. Az összezavarodott olvasó pedig oda jut, hogy akkor ez a tudomány se komolyabb az elődeinél, nem is érdemes tehát foglakozni vele. Nagy kár, mert nem így van!

Ha az előző hozzászólásomból az érződne ki, hogy el akarom jelentékteleníteni a román, szlovák, stb. agresszív terjeszkedést és beteges magyarellenességet, akkor elnézést kérek. Az 1990-es években bejártam a Kárpát-medence nagy részét, voltak iskolatársaim is majdnem minden részről, így első kézből tudok a határon túlra szakított testvéreink mindennapi gondjairól. Mindazok akik meg akarnak maradni magyarnak, minden tiszteletet megérdemelnek, és minden segítséget is! Volt pl. egy csángó osztálytársam, akit nem engedtek a románok magyar néven anyakönyvezni, hanem a keresztnevét és a vezetéknevét is elrománosítva írták a papírjaira. Egyszerűen vérlázító.

A román, stb. gondolkodásmódból pedig tényleg sokat tanulhatunk. Hogy felvegyük a nekünk dobott kesztyűt és tudjunk védekezni ellene.

Várnai János

Radics  Géza cikkéhez. Természetesen ismerem a munkásságát, és nem csak ismerem, hanem el is ismerem, mint ahogy minden elismerésem az Öné is kedves Imre. (Már a kezdetektől figyelemmel kisérem írásait, és honlapját.) Amit nagyra értékelek, hogy önök mindketten tudományosan közelítik meg a magyarság őstörténetét.

                A sumer-ómagyar kapcsolattal kapcsolatban, fel szeretném hozni azt a nyelvi, illetve egyéb kulturális kapcsolatot, amelyik szerintem még a városállamok kialakulása előtt létrejöhetett akár a tatárlaki írásjelek előttről. Éspedig nem úgy, hogy valamelyik nép vándorolt, hanem létezett úgy 7-8000 évvel ezelőtt egy kulturális közösség (birodalom) az egész Eurázsia nagy részén, amelyik nyelve lehetett az az ősnyelv, amelyikből a baszk, ibér, etruszk, magyar, finn, és a többi u.n. finnugor nyelvek kialakultak. Ide tartozott természetesen a sumer is. Az indoeurópai nyelveknek tudni illik ugyan az a problémája, mint a finnugor elméletnek, hogy genetikailag olyan távol állnak egymástól hogy soha nem élhettek egy őshazában. De mint az újlatin nyelvek, a spanyol és a román sem rokon genetikailag és nem is Rómából vándoroltak oda ahol most élnek. Egyszerűen nem létezett finnugor őshaza, hanem egy ősi (nyelvi) kultúra örökösei vagyunk. Az u.n. indóeurópai nyelvek pedig később jelentek meg, de sok szavuk természetesen ebből az ősnyelvből származik, mert a magyar ház például biztos közelebb van a német Haus-hoz mint a finn kote-hoz! (Varga Csaba)

Ha már szóba került Trianon, egy érdekességet magam is idézek, bár ez valóban nem őstörténet.

Egy ismert politikus, Vlagyimir Iljics Lenin így nyilatkozott:

"Rájuk erőszakolták a békét, de ez a béke uzsorás béke, gyilkosok és mészárosok békéje... hallatlan béke, rabló béke,...ez nem béke, ezek olyan feltételek, amelyeket útonállók késsel a kezükben diktálnak a védtelen áldozatoknak."

Ezt mintha nem tanították volna a "szocializmusban".

 

Kedves Várnai János! Minden tiszteletem Bunyevácz művei iránt. Szemlélet módját azonban ez esetben is a gazdasági kérdés középpontban való állítása határozza meg. Az biztos hogy a „négy nagy”: Lloyd George angol, Orlando olasz, Clemenceau francia miniszterelnök és Woodrow Wilson amerikai elnök, döntését sok minden befolyásolta, többek között Mária román királyné aki annyira megszerette a románokat hogy átkeresztelkedett, román nacionalistává vált és minden kapcsolatát felhasználta arra, hogy Románia területét soha nem látott mértékben megnövelje. Én mint székely származású, nagyon jól ismerem a román gondolkodásmódot. Szerintem nem lenézni kellene azt, hanem inkább megismerni, mert ugyan fiatal, de érdekérvényesítési szempontból sikeresebb nép mint a magyar. Ez itt viszont a magyar őstörténeti honlap és itt ilyen szempontból kell vizsgálni azokat a hibákat, amiket a helytelen őstörténet tanítás a magyaroknak hozott.  Azt helyesnek találom hogy beszéljünk a magyarrá vált betelepedőkről. Biztos hogy erősítették a magyarságot és nem gyengítették. Őstörténeti szempontból fontos látni, hogy csak ott olvadtak be a magyarságba ahol kisebbségbe maradtak. Azon a vidéken ahová a földbirtokos nemesek behozták a románokat vagy a szlovákokat, és többségbe kerültek azokat a vidékeket elvesztette Magyarország. Ha nem jött volna létre az Erdélyi fejedelemség, ahol bevezették hivatalos nyelvként a magyart, akkor bizony lehet, hogy az egész Kárpát- medence elnémetesedett (lásd a labancokat) volna. Az elit 1848-ban nyelvileg már inkább osztrák, volt mint magyar, csak érzésük szerint maradtak magyarnak.

A magyar nyelv pedig rendszerében páratlanul állandó. Ezt nem úgy kell érteni, hogy más nyelvekből nem vett át szavakat, hanem úgy, hogy ha át is vesz szavakat, akkor azt úgy ragozza, mint ha magyar lenne, emellett majdnem minden idegen szónak van magyar megfelelője is. (a civilizációnak is) Az ősi magyar szavaink pedig általában szóbokrokban is jelen vannak, így akkor is megértjük, ha ma már nem használatos. A csángók (nyelvújítás előtti nyelvet még részben ismerik) ha sűrűn volt vetve a kukorica nem úgy mondják hogy sűrű hanem úgy hogy „gyakor”. Hogy mélyebben megismerjük a őstörténetünket, illetve a nyelvünket, szükséges lenne a székely mellérendelő társadalom és a csángó magyar nyelv alapos kutatása, és megismerése. 

Szeretném megjegyezni, mivel az emberek döndő nagy többségéhez nem jutott el Bunyevácz Zsuzsa: Az Új Világrend tízparancsolata c. könyve, hogy Trianonnal a valódi szándék az ország gazdasági érdekeknek megfelelő feldarabolása volt, amihez a nemzetiségi kérdés csak ürügyet szolgáltatott. Ha egyetlen homogén magyar nemzet élt volna az országban, akkor más indokokra hivatkozva ugyan, de ugyanazokat a határokat húzta volna meg ugyanaz a gazdasági háttérhatalom. Ezt a szerző a fenti könyvében részletesen és alapos elemzéssel kimutatja.

"Róna Tas András ... kijelentette hogy a magyar nép a Kárpát-medencében alakult ki. ... persze azt nem mondja el, hogy ezt hogy érti." Szerintem sehogy, csak átvette. Nem tudom az illető tudósok nevét, de van egy olyan elméletük, miszerint minden nép (és nyelv) ott alakult ki, ahol él. Ebben pedig van igazság, hiszen pl. hogyan jött létre a jelenlegi Ausztrália, és miért különbözik az ausztráliai angol nyelv a többi angol nyelvektől?

A magyar őstörténelem pedig akárhogy is alakult, a később Mo.-ra betelepedett jászok, kunok, németek, rácok, stb. éppúgy résztvettek a jelenlegi magyar nép kialakulásában, mint az előttük már itt élő emberek, tehát ők is részei a magyar népnek.

A nyelvekre ugyanez igaz. Hiába van a magyar nyelvnek egy saját szókincse és nyelvtana, latin, német, szláv, stb. nyelvekkel való kapcsolat útján állt elő a jelenlegi nyelvünk. Át is vettünk szavakat, kifejezéseket, szófordulatokat, még nyelvtani elemeket is (civilizálódik = civil-iz-ál-ó-dik, a ragozásban az -iz- latin eredetű, a többi magyar). De át is adtunk a környező nyelveknek.

Sőt! Az igazságnak itt csak a felszínét karcolom, hiszen a népek és nyelvek nem megállapodott, statikus, hanem folyton változó állapotot mutatnak. Hiszen ma már nem ugyanaz a magyar (nép és nyelv), mint tegnap volt, közben születtek és meghaltak emberek, szavak keletkeztek és tűntek el, stb. Ezzel sajnos a tudomány nem tud mit kezdeni.

Kedves Barabássy Miklós, nagyjából egyetértünk!

Kiszely cikkel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy az elhallgatás és elhallgattatás ma talán még nyilvánvalóbb, mint a múltban. Mert ugye a genetikával egy olyan természettudomány tört be az őstörténet – eredetkutatásba, ami teljesen feje tetejére állította a hivatalos szemléletet. De ezt sajnos csak nagyon kevés akadémikus tudja elfogadni. Meggyőződésem, hogy a magyar nép a Kárpát-medencében jött létre, itt fejlődött, folyamatosan azzá ami, beleértve azokat a hatásokat, amik kívülről is érték. Igaz ez a magyar nyelvre is! Éppen ezért, hogy helyesen tudjak érvelni, igyekszem minden konferencia anyagot megismerni, amit a MTA rendez. Nagyon érdekes és figyelemre méltó dolgokra jön rá az ember az előadásokból.

Elhallgatás-elhallgattatás: 

1, Dr. Raskó István genetikai kutatásait leállították. Arra van pénz, hogy drága expedíciókat rendezzenek, az ural környékére, és azokat a csontokat vizsgálják, de a magyarság genetikai állandósága még nem igazán illik be az elavult szemléletmódjukba. (2013.április)

2, Róna Tas András aki saját magával kerül gyakran ellentmondásba, kijelentette hogy a magyar nép a Kárpát-medencében alakult ki. https://videotorium.hu/hu/recordings/details/6509,Az_ostorteneti_konferencia_hozadeka Nem semmi! persze azt nem mondja el, hogy ezt hogy érti. De beszédében tesz egy nagyon figyelemre méltó elszólalást egy elhallgatásról: Zalaváron találtak volna egy latin-róvás kéttípusú betűvel írt szöveget. Erről sehol máshol nem találtam további adatot. Tud valaki valamit erről?

HIHETETLEN-A MAGYARSÁG 20000 ÉVES TÖRTÉNELME Meghallgattam. Igen sok értelmes dolgot mondtak, nekem azonban elsősorban a nyitottság ami tetszik. Szerintem viszont ők is téves úton járnak. Téves úton járnak mert az az érzésem hogy nem követik azokat a „hivatalosnak” nevezett konferenciákat amikkel nagyszerűen lehetne támadni akár egy amatőrnek is a finnugor nyelvcsalád elméletét és főleg az abból levezetett származáselméletet. Ha valaki megismerkedik például Fóthi Erzsébet előadásaival akkor elég csak rá hivatkozni mert pont abban a szellemben állítja be a magyar nép eredetét ahogy ezen honlap is teszi. Ha pedig meghallgatja az egész konferencia anyagát rájöhet arra hogy mennyire kisebbségbe kerültek a Fodor István félék. A „kettős honfoglalás”-t ma már mindenki elfogadná a mértékadók közül, de a tudomány túllépett már ezen. Azért hivatalosan ketté választják a néperedetet a nyelveredettől. Ezen a honlapon tudtommal soha senki nem vonta kétségbe a különböző népek bejövetelét és azt hogy az itt talált nép, mindig többségbe volt. Természetesen ez a népesség enyhén az idők folyamán változott, az is nyilvánvaló hogy a folytonosságot jelenő őslakóság sok mindent megtanult az uralkodó rétegtől, és a környezetétől. Azonban nem úgy hogy a sajátját lecserélte az újra, hanem a meglévőt bővítette. Ez lehetett jó is rossz is. Nem ez a kérdés hanem az hogy a neolitikumtól folyamatos, a mindenkori civilizáció fokán és annak megfelelően, itt a falúkban, városokban, településekben egy szociális társadalom alakult ki és fejlődött azzá amit mi ma magyarnak nevezünk. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy egyetlen u.n. „finnugor nép” sincs a magyarokon kívül de az indogermánok között sem,  amelyik tűzzel vassal azt akarná bizonyítani hogy bevándorlók vagyunk. A románok például azt erőltetik hogy ők a dákok leszármazottai, bár nyelvükben egyetlen olyan szót sem lehet bizonyítani amelyik a dákoktól származna. Nekik mégis sikerült meggyőzniük a világot arról hogy ők őslakók. Nekünk a bevándorló elmélet hozta Trianont. Ezért óvok attól, hogy pont akkor amikor végre egyre többen a MTA-berkeiből is a kontinuitás pártjára álltak, akkor közép ázsiai, kazakszáni, vagy kaukázusi eredetet erőltessük. Kétségtelen hogy onnan is kaptunk bevándorlókat, amire büszke is vagyok, de a magyar nép kárpát-medencei eredetű, ezt bizonyítja a genetika semmi mást!

A Kiszely és a fekete lyuk írással kapcsolatban:

Tavaly dolgoztam múzeumban pár hónapot, igaz nem könyvtár-levéltárban, hanem más jellegűben.

Ami viszont megdöbbentett, a múzeumi dolgozók teljes hozzá nem értése az általuk kezelt gyűjteményhez.

Hiába van jó esetben legalább egy azaz 1 fő, akinek megfelelő képzettsége van az adott anyaggal való foglalkozáshoz, általában még ő sem ismeri a rájuk bízott tárgyakat, sőt, a raktárakban porosodó kincsekről általában fogalma nincs.

Ilyen körülmények között elég egy beázás vagy egy beszabadult kisállat, de súlyosabb formában egy kártékony muzeológus ember, hogy ami érték, az eltűnjön, ami értéktelen, az meg kiállításra kerüljön helyette.

Ma szerintem a legfontosabb feladat az értékmentés, és ilyen formában még néha örülhetünk is,  ha mondjuk a Képes Krónikát nem adják ki bárki kezébe, legalább a kártékony olvasóktól át lehet menteni egy olyan korszak eljöveteléig, amikor széles nyilvánosság elé lehet bocsátani. Már ha addig el nem tűnik szőrén-szálán...

Hasonló jó hírekről számolhatok be itthonról én is, de ezeket a híreket a nyilvánosságnak szánt közlésekben egyelőre ne keresse senki.

Igaza volt Bánffy Eszternek, amikor egy alkalommal azt mondta, hogy Magyarországon bárhol leütve egy botot, biztosan találunk régészeti leleteket. Nos, ezúttal az újkőkor óta folyamatosan lakott Polgár környékét vizsgálták át újra a régészek, és az eddig ismerteken kívül 150 új lelőhelyet találtak. (Egyetlenegy településről van szó.) Ezek között van négy újkőkori körépítmény is, olyanok, mint a már ismert csőszhalmi körárok-rendszer, és akad közöttük négyszer akkora is, mint a csőszhalmi. Ez tehát megint egyszer világrekord, de ennek a közzététele úgy látszik, nem aktuális

Egyik az ötből

Hasonlóképpen feltérképezték a közeljövőben építendő autópályák nyomvonalát is, (pl. Berettyóújfalu közelében,) és ott is azt tapasztalták, hogy egymást érik a lelőhelyek, és hogy minden korból hihetetlen mennyiségű a lelet. Már csak az a kérdés, láthatják-e ezeket valaha is az érdeklődők? Nagy valószínűséggel nem, mert a szokásos osztályozás után ismeretlen raktárak mélyére kerülnek ezek is. Mindaddig így megy ez, ameddig hagyjuk.

S hogy miért hallgatnak a régészek ezekről a fantasztikus leletekről? Hát azért, mert ha beszélnének róluk, meg kellene cáfolniuk saját korábbi állításaikat. Raczky Pálnak például, aki a JAM 94-es évkönyvében a csőszhalmi körépítményt még a 100 km-re délkeletre tanyázó körösiek előretolt "helyőrségének" állította be. (Az őslakosoknak már akkoriban sem volt megengedve a fejlett kultúra.) Már akkor is eléggé hadilábon állt ez az elmélet, hiszen itt egy kultikus körépítményről van szó, amit nem szokás a lakóhelytől túlságosan messzire építeni. Aztán amikor megjöttek a radiokarbon eredmények, kiderült, hogy Polgár-Csőszhalom 250 évvel idősebb, mint Herpály, így aztán nyilvánvalóvá vált, hogy a terjeszekedés inkább az ellenkező irányba történhetett. Domborócki Lászlónál azt is olvashattuk, hogy akkoriban Füzesabony környékén már háromosztatú hatalmas házak, rendezett település nyomait tárták fel, méghozzá a legkorábbi újkőkorból. A korrekció ennek ellenére elmaradt, a déli bevándorlók favorizálása mind a mai napig tart.

Kiszámolták annak idején, hogy a csőszhalmi körárok-rendszerhez 40 000 m3 földet kellett megmozgatni. Hihetetlenül nagy munka, pláne kőkorszaki eszközökkel! Aztán most meg kiderül, hogy nem egy, de négy vagy öt hasonló van ott, ez pedig már minimum 200 000 m3 földet jelent. Vajon hányan dolgoztak ezeken az építkezéseken? Mit ettek, és azt ki termelte meg? Tartható-e még az az elmélet, hogy a körösiek megérkezése előtt alig lézengtek itt néhányan, és hogy ezek is primitív ősemberek voltak? Hihető-e ezek után, hogy a Kárpát-medence valaha is elnéptelenedett volna?

Még valami: egyáltalán nem biztos, hogy az építmények közül a csőszhalmi a legöregebb. Könnyen meglehet, hogy sokkal régebbi is akad közöttük! Előbb-utóbb ezt is megtudjuk... 

Ajánlom a levelsládánkba frissen érkezett hírt is figyelmünkbe: Mégis létezik az iszfaháni kódex?

http://osmagyar.kisbiro.hu/modules.php?name=xforum&file=olvas&id=forum_520f481c98411

Medieval Armenian Manuscripts at the University of California, Los Angeles
szerző: Avedis Krikor Sanjian

itt írnak még az iszfaháni/aszpaháni kéziratokról

Treasures from the Ark: 1700 Years of Armenian Christian Art
szerző: Vrej Nersessian
http://books.google.sk/books?id=2vxGAgAAQBAJ&pg=PA216&dq=aspahan&hl=hu&sa=X&ei=_3jRUryWG8zn4gT5qYEQ&ved=0CEUQ6AEwAw#v=onepage&q=aspahan&f=false

Na igen! Csaba világosan és egyértelműen fogalmazott mindig. A minden idők jelkészlete itt az, ami a lényeges, amelynek betűjelként alkalmazott legbővebb (tehát legősibb), mondhatnók Óalakjait a székíta-székely-hun-magyar jelsorozat őrizte meg a leghűbben az utókornak.

A rovásírás miatt lekicsinylőknek: meggyőződésem, hogy az írás-rovás-rajzolás-hímezés-... egyidős, azaz nem oktalanul és céltalanul állott neki az óember rajzolni, róni, írni azzal, ami éppen a keze ügyében, vagy a szíve csücskében volt, s ebben is a magyar nyelv őrzi leginkább a képiségével, hangutánzóságával, ... az ősi teljességet. Írni, róni, rajzolni, festeni, hímezni, fúrni, faragni éppen úgy a "romlás virágai", mint a nyelvben főneveket, igéket, mellékneveket, .... azaz szófajokat és ragokat, képzőket, ... használni. Persze, a fejlődés már ilyen. Az egyből indul (okkal), hogy aztán egész lehessen (okosan). ... Ostobán, meg részekre hullik a nagy együgyű burjánzásban, mint korunk majd minden szakbarbárterülete.

Hogy megint egy bölcs magyar mondásra hivatkozzam, úgy belemerült-ünk(mink)/belemerültek(ők) a részletekbe, hogy "a fától csak épp az erdő nem tűnik fel"

Az ÓMAGYAR kifejezés mellett szólva: be jó is volna, ha mikor az ősi egynyelvről és ősi írásról beszélünk nem azt mondanánk, hogy magyar volt, de bátran mondanánk, hogy ómagyar, avagy ősmagyar. Varga Csaba ezt is nagyon sokszor hangsúlyozta, s lehet, hogy még ez utóbbival - értsd, hogy ómagyarnak nevezhető volna - is vitatkoznék, ha tehetné. Tegyük hozzá: joggal. Be szívesen is vitatnám (avagy talán inkább magyarázatra unszolnám) ezügyben is Magyar Adorjánnal együtt!

Tévedés.

Varga Csaba azért nehezményezte a "rovásírás" kifejezést, mert ez az írás nem csak rovásra, hanem mindenféle egyéb írásra is alkalmas, ugyanúgy, mint bármelyik más ábécé.

Tudni kell ehhez, hogy voltak, (és talán vannak is) olyan "hozzáértők", akik szerint a "rovás" ábécé csak primitív, fogyatékos írásra jó.

Varga Csaba ide vonatkozó írása

Varga Csaba a "rovásírás" szót csak kifinomultabb értelemben nehezményezte. Pl. hogy a rovásjelek egy része ligatúra (egybekarmolás) tehát nem egy betű, hanem kettő. Hogy egyes része nem betűt jelöl, hanem szótagjel. S mindezek változó mértékben vannak a különböző rovásírásokban. Hogy még képecske-írásjelek is lehetnek benne és mindez keverten. Szal nem igazán a rovásírást nehezményezte, hanem azt, hogy "nem ollan eccerű".

Most olvastam végig az idézett cikket, szerintem is egyet lehet érteni vele. Az ómagyar kifejezés határozottan tetszik! Különösen azok után, hogy a "rovásírás" szót nehezményező Varga Csabával néhány évvel ezelőtt még éppen emiatt rúgták össze a port. De mint tudjuk, senki sem tévedhetetlen, és nincs okosabb az okulni képes embernél.

(Már csak egyetlen földhözragadt apróság: az a kisunyomi "rovásírás" nekem még mindig gyanús...)

Igen. A történet egy kicsit "hosszú" is, "sikos" is és "rumlis" is volt és maradt is. :((

Megmondjuk magyarul: Friedrich Klára és Szakács Gábor nézeteit osztjuk ómagyarul

"Az IGAZSÁGOT nekünk, együtt, egymással nyitottan beszélgetve kell és KELL összeraknunk folyamatosan és következetesen ..."

Én is így gondolom. De az átlagembernek nem könnyű az eligazodás, amikor magukat nemzetinek valló kutatók egymással ellentétes dolgokat állítanak, mert nincs ideje arra, hogy mindennek utánanézzen. Kiábrándító ez a turáni átok.

Megkeresett nemrégiben egy jó magyar honfitárs, aki tudomást szerzett arról, hogy én is foglalkozom a magyar történelemmel. Milyen nagyszerű, - mondta - hogy B.A.Zs. genetikailag bebizonyította hogy mi valóban Ázsiából származunk,  és hogy enyhén ferde szeműek vagyunk! Sajnálom barátom, - mondtam neki - B.A.Zs. semmi ilyesmit nem bizonyított be, és főleg nem genetikailag. Egy mondatot még kivárt, aztán másra terelte a szót, azóta pedig nem beszélünk ilyenekről. Az emberek nem szeretik, ha összezavarják őket.

Pedig még olyan is akad, aki szándékosan teszi ezt! Éppen az előző témával kapcsolatban keresgélve akadtam pl. egy rovásírással foglalkozó honlapra, amelyiknek inkább az anti-rovás (.hu) címet kellett volna adni, ha a szerkesztők nem igyekeztek volna véka alá rejteni a valódi szándékaikat. Nem akarok reklámot csinálni nekik, de körmönfontságból minimum jóra osztályoznám őket.

De a mi dolgunk ettől még ugyanaz marad, ahogy írtad is Feri:

"Az IGAZSÁGOT nekünk, együtt, egymással nyitottan beszélgetve kell és KELL összeraknunk folyamatosan és következetesen ..."

Ajánlom az alábbiakat figyelmetekbe. Főként azután, hogy a körlevélre, amelyben hozzánk is érkezett, Obrusányszky Borbála azonnal figyelmeztető levelet küldött, hogy "vigyázat az ilyen ostobaságokkal!".  Ezzel Obrusánszky végleg elhatárolódott a "pallag kultúra" valóságától és számos egyéb tényétől.

Az 1. részt meghallgattam, s nem találtam benne óriási ostobaságot, annyit meg főként nem, amennyit a hivatalos és az újkeletű, finnugrizmust leváltani szándékozó - minden áron jöttünk - ázsioszktianista álláspontokban.

HIHETETLEN - A MAGYARSÁG 20000 ÉVES TÖRTÉNELME 1-2. RÉSZ
http://www.youtube.com/watch?v=SoCJcow9ZsU

http://www.youtube.com/watch?v=cdsP4m69HVs

Diána véleményében a leginkább éppen az tűnik számomra nagyon is megfontolandónak, hogy az IGAZSÁGot a különböző tudományágakból származó ismeretekből és a legkülönbözőbb részismeretekből összehangolt (szintetizált) EGÉSZSÉGben keresi!!!

Ezzel egy ősi tudást értelmez végre jól és magyarul, nevezetesen:

"Három a magyar IGAZSÁG és EGY (értsd: EGÉSZ) a ráadás!" Nem negyedik marhaság!!!!!

Már csak arról kellene leszoknunk, hogy a SUMER-t SUMÉRnak, vagy SUMERnek mondjuk a világon egyedül, ahelyett, hogy SZUMÍRnak, vagy SZAMÍRnak ejtenénk a SUBARTU és SUBARI is csak ebben a megegyezéses U ejtés miatt nem SABARTU és SABARI, amit - a szegény angol hogyan is ejt; nem éppen SZABARTU és SZABARI - szegény SZABÍR-SZABARIA-SZAVÁRIA-SZOMBATHELY hogy csuklik! No, meg a SZABÍRi SZAVÁRDok is, vagy nem. Arról sem árt leszokni, hogy a SZABÍR-MAGYARok kaukazoidok. A kaukázusiak miért ne lehetnének ennyi erővel KARPATIDÁK?!

Mindemellett Diánával teljesen egyet tudok érteni, hogy a hiedelmek, mítoszok, mondák és legendák egyáltalán nem elhanyagolható részei az EGÉSZségnek, az IGAZságnak. Meg kell engedjük minden jószándékú kutatónak, hogy tévedhet, miközben ismereteket nyújt, azonban semmit senkinek nem engedhetjük meg, hogy ő maga az igazság bajnoka.

TIMEO HOMINEM UNIUS LIBRI.

Az IGAZSÁGOT nekünk, együtt, egymással nyitottan beszélgetve kell és KELL összeraknunk folyamatosan és következetesen ...

... és földhözragadtan :)))) ... azaz SZÉKHELYIESEN!

Nyelvészkedők, figyelem: milyen érdekes, hogy a helyes szavunk is éppen a HELY (KÖR) gyökből származik, úgy-e?!

Forrai Sándor rovásíró kör

Friedrich Klára is furcsa dolgokat közöl az alsószentmihályi rovásfeliratról:

www.rovasirasforrai.hu/Rovasiras/Megfejtesek_FK/Megfejtesek-02_Az-Alsoszentmihalyi-felirat.htm

Már az fel kellett volna tűnjön Vékony Gábornak, hogy mit keresne egy sztyeppei török feliratú kő egy keresztény templomba beépítve, ráadásul úgy, hogy a szöveges része látható.

Eleve rossz nyomon jár az, aki a hazai rovásfeliratokat török, kabar, meg egyéb nyelveken próbálja fejtegetni. Már régen megírtam, hogy ami itt volt hamarabb, azt nem kellett később máshonnan idehozni. Kíváncsi lennék rá, hogy pl. a Hosszúfalu-kisfentősi (szintén erdélyi) bronzkori leleteknél mivel próbálkozna VG, törökök ugyanis akkor még egyáltalán nem léteztek. De említhetném ugyanígy a ladánybenei szarmata kori (időközben eltüntetett) rovásemléket is a II-III. századból. Ezekről persze, egyszerűbb nem beszélni.

Nagy kár, hogy ez a véset is annyira zavaros, hogy valójában nem olvasható ki belőle semmi. Néhány jel persze azonosítható, de ez a megfejtéshez édeskevés.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kabarok

alol

http://Létezik egy kazáriai rovással készült felirat a 10. századból, amelynek neve: alsószentmihályi rovásfelirat (Alsószentmihály, Erdély), amelyről már a 90-es években megállapította Vékony Gábor régész, hogy egy karaita kavar készítette

http://hu.wikipedia.org/wiki/Als%C3%B3szentmih%C3%A1lyi_rov%C3%A1sfelirat

Bösztörpusztán néhány évvel ezelőtt több olyan keramikus is megjelent, akik régészeti leletek rekonstrukciójával foglalkoztak. Ott vettem a mellékelt képen látható állatszobrot is. Hogy őszinte legyek, engem nagyon emlékeztet a szürkemarhára. Sajnos, nem kérdeztem meg a készítőt, hogy az eredeti hol látható és kb. mennyi idősnek tartják, de nagyon valószínű, hogy őskori, maximum bronzkori. (És persze hazai.)

Rekonstrukció

A szürkemarháról. Hiába gondolunk rá délibábosan, hogy "magyar szürkemarha" és "hungarikum", az osztrákok előbb kapcsoltak és levédették az EU-ban, mint osztrák-ikumot, innentől a neve Grauvieh, és nekünk semmi közünk nincs hozzá. Ez a nagy szomorú valóság. És a pálinkával, tokaji borral ellentétben még nem hallottam arról, hogy akár csak próbálkozás is történt volna a visszaperlésére. Remélem, volt, csak hozzám nem jutott el a híre ...

"Némely közösségekben előfordulhatott, hogy a férfiak egy részének étrendjében a hús sokkal nagyobb szerepet játszott, mint a nőkében. Ez pedig valamiféle társadalmi megosztottságra utal, például arra, hogy a férfiaké volt az elsőbbség a zsákmány elosztásánál, a nőknek a maradékkal kellett beérniük” - írta Bánffy Eszter a tbc-vel kapcsolatos cikkben.

Esetleg eszébe juthatott volna, hogy a magyar paraszti családban mindenki a munkája hasznossága alapján részesült az ételből, így a nehéz munkát végző férfiak több, és minőségre jobb ételre voltak "jogosultak", mint a könnyebb munkát végző más családtagok (nők, nehéz fizikai munkát nem végző férfiak, gyerekek, idősek).

Egy másik hungarikum: A mangalica

Eredete a néprajzírók szerint: "Ahogy a szerb kondákat áthajtották Magyarországon a soproni és győri állatvásárba, az óriási állományból kis rész elkallódott, megvásárolták, olykor ellopták, és ezek az egyedek keveredtek az itt honos disznófajtákkal."

Újkőkori hazai szobrocska

Hétezer éves magyar malac 

Bár a Tisza kultúra egyértelműen helyi, (a vonaldíszes része, ill. utóda,) itt épp a határról vették a mintákat, így nehéz megmondani, hogy ezek hová tartoztak:

Gümőkór a Kárpát-medencében

Térkép 1: Határvonal (A piros a körösi)

Térkép 2: Tisza kultúra (Szaggatott vonallal jelölve)

Forralatlan tej A lényeg az utolsó bekezdésben van.

Itt pedig az eredetmagyarázatokat érdemes elolvasni

Szerintem ha az újonnan bevándorlók odamennek, ahol már régen van tehén, akkor ők betegednek meg. Mert a régiek már kiszelektálódtak, vagyis kialakult nekik a természetes védettségük. Ha jön a baci, ellenanyagot termelnek, mint aki már be van oltva. Az újak azok, akiknek a szervezete nem ismeri sem a tejet, hogy lebontsa, sem a bacit, hogy elintézze.

A következő érdekes téma lehet a gümőkór az újkőkorban.

Első hallásra nem túl szimpatikus, de mivel a tuberkulózis állítólag a tehéntejből terjed át az emberre, egyértelmű bizonyítéka lehet a tejfogyasztásnak. A közelmúltban elvégzett genetikai vizsgálatok során a Kárpát-medencében élő újkőkori népesség csontjaiban ezt is vizsgálták, és bizony meg is találták a nyomait. Csak a lényeg közlése maradt el, hogy ezt akkor az őslakosoknál, vagy inkább a bevándorlóknál fedezték-e fel a kutatók. 

Mindenkinek köszönöm, aki segített Varga Csaba írásainak az összegyűjtésében!

http://www.aranylant.hu/default.asp?idszerzo=24&idf=26

Ugyanott az irások alján további linkek.

http://maghon.weebly.com/1/post/2013/05/varga-csaba-emlkre.html

Itt egy Varga Csaba gyűjtemény, úgy látom, vannak még amik nincsenek itt.

http://naput.hu/ajinmenu-32/kiadv-mainmenu-39/1661-a-kokor-elo-nyelve

http://www.kincseslada.hu/magyarsag/e107_files/public/Varga_Csaba_egy_okori_magyar_tajnyelv.pdf

http://www.osservatorioletterario.net/nyelvlecke.pdf

http://hu.scribd.com/doc/110511808/Varga-Csaba-OGOROG-NYELV-A-CSANGO-REGIES-FORMAJA

http://www.e-ido.com/Europai_Ido_2012-14---02-oldal.pdf

http://tarsadalmivirtus.lapunk.hu/tarhely/tarsadalmivirtus/dokumentumok/house__haus__haz.pdf

http://www.kincseslada.hu/magyarsag/content.php?article.174

http://www.magtudin.org/varga_csaba.htm

http://www.magtudin.org/varga_csaba2.htm

http://maghon.weebly.com/uploads/2/0/0/3/20035969/varga_csaba_-_bartok_bela_vezetek_nevenek_jelentese.pdf

http://maghon.weebly.com/uploads/2/0/0/3/20035969/varga-csaba-az-abc-30-ezer-eves-tortenete.pdf

Nagyon meglepődnénk, ha fölfestenék az összes európai nép összes létező nevét Európában (avagy Eurázsiában). 

Folytathatnák például a K@LTA-G@RMÁN nyelvcsaládnak nevezettekkel a latin nyelvű K@Lta-G@LLokon és az ŐS HELllénből lett G@Rögökön és a K@Rpát-medencei szlávokon keresztül egészen manDZS@Riáig, vagy K@Reáig. Mennyit, de mennyit találnának, ami ha nem is a MAH-MAG, de még nem is a HUN-UN, azonban mégis csak a G@R gyökből származik, némi kiejtés hibával: G@R-G@L vagy GY@R-GY@L vagy J@R-J@L vagy K@R-K@L vagy H@R-H@L. Nem beszélve azon kiejtés és írásferdítési összefüggésekről, amelyeket nyelvészeti és krónikás bizonyítással magyarul mi még felfedezhetnénk.

Kedves János!

Nekem kell mindegyik, ezért is hoztam létre egy külön Varga Csaba blokkot. Hogy kitehetők-e, azt majd megkérdezem Krisztától. Leginkább most a Finnugor szamár érdekelne, az valahogy mindenhonnan eltűnt.

Gondolom, nem az volt a legfőbb dolga Varga Csaba örököseinek, hogy fenntartsák az internetes oldalát és esetleg fizessenek is érte ilyen-olyan költségeket. Nálam még megvan számítógépen Varga Csaba 14 írása - főleg rövidebbek, ha szerzői- és más jogba nem ütközik, szívesen felajánlom (újra)közzétételre.

Kérem, ismerkedjünk meg (persze sokan ismerik már, de próbáljuk meg használni is) a "megélhetési kutató" fogalmát. S hogy ne zavarjam itt a társalgást, a továbbiakat a Gyöknyelvészet honlapom fórumára teszem fel. Ott lehet megtárgyalni, hogy mire volna ez jó?

Így van.

A Dobogó, Szántaiék, Géczy s Pap Gábor féle oldalról is beszedték már 2 éve a letölthető videokat, és ezzel párhuzamosan megjelent egy 'szkita' nevezetű a jutubon, s elkezdett kiabálni mindenkinek, hogy 'miért tettük fel a videokat engedély nélkül' - miközben letölthetők voltak az oldalukról !

Ott van minden 'nemzeti buliba' egy elháritó, aki mikor kell, behúzza a féket.

Amúgy Varga Csaba irását én tettem fel a scribd-ra. (Jele jel jel)

Hihetetlen gyorsasággal tűnnek el a bizonyítékaink, annyi szent.

Közel két éve hunyt el Varga Csaba, korunk egyik legnagyobb magyarja. Ma utánanéztem, hány írása olvasható az interneten, és megdöbbentem, hogy az általam ismert (legalább) 12 közzétett írásából az általam közölteken kívül már csak kettő érhető el.

//magyarostortenet.gportal.hu/gindex.php?pg=36173520

Annyira találó az észrevétel, hogy erre más is ráeszmélt már és lépett.

A román vezetés lecserélte a román települések helynév tábláit sokszor új, kitalált nevekre, amelyek alapján már nem lesz nyilvánvaló senkinek, hogy vagy tükörfordtással, vagy románosított kiejtéssel nevezték eddig a településeket Erdélyben.

http://magyarellenesseg.blogspot.ro/2013/08/az-erdelyi-magyar-es-szekely-elonevu.html

Rendszeres székelyföldi látogatásaim során tapasztalom, hogy a folyamat nem állt meg, hanem gyorsul. Székelyföldön is egyre több település, folyó, hegy kap új (gyökértelen) nevet románul.

Kétnyelvű Szlovákia:

Köszönöm a linket, végre egy jó elképzelés!

Ha már Pap Gábor említődött, egyik előadásában megkérdezte a 20 éves Szlovákiáról: Ki akar majd 20 év múlva szlovákul beszélni?

http://alfahir.hu/galeria_ilyen_lenne_a_ketnyelvu_alom_szlovakia

A fenti cikk a szlovákokra nézve rendkívül veszélyes gondolatot hordoz: ha tudatosulna bennük, hogy a szlovák baľant és a magyar fácán szó azonos, vagy hogy Szepesújfalu-t (Spiąska Nova Ves) lehet mondani egyszerűbben Igló-nak is, akkor ki akarna 20 év múlva szlovákul beszélni?

A mostani sorozatokat nem láttam, de úgy másfél-két éve belenéztem egybe, ahol éppen Fodor István magyarázta, miképpen jöttek ki a "magyarok" a finnugor őshazából. Kb. két perc után kikapcsoltam a tévét. Pap Gábor jutott eszembe, aki azt mondta egyszer, hogy a finnugrizmus annyira idejétmúlt hazugság, hogy nem is érdemes foglalkozni vele. Azután eszembe jutott László Gyula is, aki már évtizedekkel ezelőtt hivatkozott a Szovjet Tudományos Akadémia 1960-as években elvégzett földtani (és pollen) vizsgálatainak az eredményeire, melyek szerint ez a "finnugor őshaza" abban az időszakban egyszerűen lakhatatlan volt!

És mi még mindig itt tartunk...

Ez az ősemberes cikk viszont korrekt, bár a jelentősebb hazai ősember-leleteknek csak a töredékéről tesz említést. 

A másik sorozat sem jobb, ami manapság megy az m1-en (ami ugye már rég nem magyar 1, hiszen szándékosan hagyták el a nevéből az "agyar"-t), ahol egy kellemesen szlovákos akcentusú történész és vendégei mondanak időnként egészen bődületes dolgokat.

A kisnyulas cikkhez: Nem tudom, hányan tudják, hogy a szemszín (a hajszín is) csupán mennyiségi tulajdonság, magyarul a kék és a barna abban különbözik egymástól, hogy az egyik mondjuk 45-öt, a másik meg 65-öt tartalmaz 100 egység festékanyagból (a pontos számok nem ezek, csak példaként írtam). Ez alapján választani külön 2 mintát, legalább olyan kétséges, mintha a testmagasság szerint válogatnánk szét - a cikkben írthoz hasonlóan - szintén 1-2 emberből álló mintát. Én pl. 185 cm vagyok, öcsém 173, nagyapám inkább a 160-hoz közel. Akkor biztos jól különbözünk. Egyikünk földműves volt, másikunk vadász, a harmadik meg mondjuk afrikai nyam-nyam emberevő.

Minden szinten hazudnak 

Nemreg csinaltak azt a 'Magyaro.tortenete' sorozatot ahol a citrompofaju koczos haju 'narator', elmondja hogy a paprika es meg egy dolog az ' Amerikabol jott be '''török kozvetittessel''' '.

Vagyes nem nyugat europan keresztul jott be ha ezt vesszuk sem , mert ugyebar a torokok fedeztek fel Amerikat.

s ezt bevesszuk s senki nem happog

Amugy ezek az 'araboktol ered,azsiabol,amerikabol,torokoktol,stb' dolgok valszeg azert vannak kitalalva [ ezek utan mar lehet gondolni] hogy elhazudjak hogy INNEN ered.

Vagy ha nem, hát kisnyúl:

A cikkben egyetlenegyszer sem állítják, hogy a kutatások eredményei bármit is igazolnak, bizonyítanak, ezzel szemben hatszor olvashatjuk azt, hogy "sugallják" ezt vagy azt. Találunk itt valótlanságokat is, mint pl. azt, hogy a tejivás képessége a Közel-Keleten alakult ki, stb., de a lényeg: a genetikai vizsgálatok konkrét eredményeit a jelek szerint most már tényleg elhallgatják, nehogy abból "téves" következtetésre jussanak valakik. Majd ők megmondják, mitre kell itt gondolni!  

IGEN. De már az arámban is lehetett a könnyebb kiejtés az ok. Az ősi T először S/Sz hangra változott (részben) nyugatabbra. D hangra (részben) keleten változott a T.

Tehát Várnai feltételezése helytálló. A további  gondolataimat a Gyöknyelvész G portálon teszem közzé - még ma.

A J/GY hangcserével kapcsolatban nem vitatva a lenti hozzászólást, csak kiegészítve azt: én úgy látom, hogy néha - főleg a szó elején - a könnyebb kiejthetőség is közrejátszhat a dologban.

Pl. a jön szót tájszólásban ü-vel ejtve jün-t kellene mondani, amit bárhogy próbálok, nekem csak gyün-nek sikerül.

Két idézet Katona József Bánk Bán-jából (iskolákban kötelező olvasmány, tehát soha senki nem olvassa el):

"Hallatlan Endre idejéig az még,

Hogy a teremtőjét kivéve, más előtt

Is térdre essen egy magyar."

(Bánk Bán, Gertrudishoz, 4. szín, 7. jelenet)

"KIRÁLY:

Érzem - Egy királynak

Kell látni minden könnyeket: magának

Könnyezni nem szabad.

UDVORNIK:

Ne kéne bár!

KIRÁLY:

Ő Isten. Istenit kivánva néz

Reája minden. Éppen akkor sírhat egy

Szegény, midőn királya; s a király

Nem látja azt meg a könnyek miatt."

(5. szín, 1. jelenet)

Ilyen erkölcsű politikusok kellenének ma is és nem lenne itt semmi baj.

A „Hogyan osztogattuk szét az örökségünket?” – tömör, és ettől igazán jó cikk.

Nincs mit vitatkozni rajta, úgy jó, ahogy van. Én csak alátámasztani kívánok  néhány dolgot.

„A magyar nyelvben régebben gyakori volt a J/GY hangcsere.” A „gyere” most is általánosan használt magyar szó. Kb. 25 éve már nem jártam Ostffyasszonyfán (Vas megye), de akkor még így mondták: gyün, gyég (jég), borgyú (borjú). Nagyon remélem, hogy most is.

A Gy hang valójában kétféle származású összetett hang: G-I/J és D-I/J. Ez utóbbi a sokkal gyakoribb. Nem volt szerencsés dolog, hogy a latinból fabrikált magyar abc-ben azonos betűjelük lett, mert a D-I/J-t (hamár átvettük az idegen y-t, az is kár volt), Dy-nal kellett volna jelölni. A kétféle Gy megkülönböztetésének lehetőségét is a héberből dolgoztam ki (ahol nincs Gy). Amelyik Gy-t tartalmazó magyar szót a héberből G-vel lehetett rokonítani, annak valószínűleg igazi Gy-je volt: gyep, gyapál, gyapjú, gyopár, gyűjt, gyón, gyanu, gyűr, gyümölcs, stb. Hoppá, de ezekből a pirosokra konkrétan emlékszem is, hogy a (250) török jövevényszó közé vannak besorolva. Habár lehet, hogy a többi Gy betűs is.

Amelyiket a héberből csak DI/J-t tartamazó szóval lehetett rokonítani, azt kellene Dy-vel írni. S a Tóth Imre cikkben szereplő J/Gy hangcsere ezekre vonatkozik... De honnan „szedtek fel” a J-vel kezdődő (nemcsak) magyar szavak egy megelőző D hangot? A török „jövevényszavaink” vezettek nyomra. Anatóliág terjedt az ókori arám közlekedőnyelv nagy térsége.  (Az arám a héber tájnyelve – abból fejlődött ki, az idősz. első évszázadaiban az arab.)

Az arám ugyan még (az ókorban) eléggé hasonlított a héberhez, de az egyik legfeltűnőbb különbség az volt köztük, hogy a héber s- előrag helyett a D- előragot használták. Mindkettő értelme ugyanaz: „mint aki/ami, mint ahogy, olyan, -féleképp, stb., – tehát egy általános viszonyszóról beszélünk.    

Ez került rá a J-vel kezdődő szavak elejére (másféle szavakra is). További részletezés nélkül (ami egy külön kis cikk volna), „lefordítom” magyarra: „d-jég” = jégféle, „d-jön” (éppen jön), „bore-d-jú” = barom-mint-jő. S valóban a törökből származna kb. 250 szavunk? Annyi semmiképpen – talán valamennyi. Sokkal valószínűbb, hogy KM szavak kerültek le az egész délvidékre és onnan vissza is. Még mielőtt feltalálták volna az összes törököt, akik még sehol se voltak.