Na jó,  de akkor ki fogja itt, egyszerű szavakkal elemezni - tisztességesen - a Horthy koszakot?  Én a komm.ban nőttem fel. Én ehhez nem értek.

A ma reggeli hozzászólásom a Nyest-en kapcsolódik:

http://www.nyest.hu/hirek/a-vallas-biralata-a-19-szazadban

Megint kicsit más megközelítésből indítok, mint Katalin: Varga Csaba azon állítása, hogy a magyar nyelv kialakulásánál az értelmes tervezésnek szerepe volt, igaz. Talán nem annyira, mint ő azt gondolta, de pár hete ajánlottam egy videót Pap Gábortól, aki azt is mondja a videóban, hogy egy helyzet van az életben, amikor nem mindegy, milyen szót használunk bármi megnevezésére, ez pedig az Istennel való beszéd, ahol nem lehet ködösíteni, mindent a nevén kell nevezni. Ha a NŐ az nő, mert a növekedés a hozzá kapcsolódó fő tulajdonság, akkor nem mondhatok helyette olyat, mint FRAU, DONNA, MULIER, SENORA stb. A magyar nyelv szókincsének jelentős része hangutánzáson alapul. Az egyszerű hangutánzó szavakból aztán hozzájuk valamilyen formában kötődő, de nem hangutánzó szavakat is meg tudunk nevezni. Pl. a HUSÁNG szóra mondja nekem bárki úgy, hogy el is higyjem neki, hogy nem a suhogó HUSS! hangzás adta a szó alapját.

A mi tétünk: Mezopotámia "elkülönítése". Hogy rokontalan nyelv, stb. Mintha nem annak a kultúráját vették volna át a Közel-Kelet sémi nyelvei (de az afrikai sémi nyelvek nagyon sokkal megelőzték azt). Mintha nem abból lett volna, közel 100%-ban a görög-latin kultúra. S az átvevő-közvetítők az akkád-héber-arám nyelvűek voltak. Valójában a sémi átvétel-örökség lett megtagadva... ezért nem tudta kivívni a magyar a "gyöknyelvi státuszt".

Csakhogy Mezopotámiának VOLT elődje és az a KM. Nem, a magyar nyelvet szerintem sem lehet "közvetlenül" rokonítani a sumérral, mert a kapcsolat túlságosan régi. (És mert a sumér nincs is rendesen megfejtve.) A sumér talán a "finnes" nyelveknél is régebbi. A magyar, mint gyöknyelv ott bukott meg, hogy beálltunk az indogermán kórusba, hogy a sémi nyelvektől (az arab már nem sokat számított, mert az is elég új) "távolságot kell tartani". Ezzel vesztettük el az összefüggést Mezopotámiával. Ami a kárpátnyelvhez lett volna az összekötő kapocs. (Az is lesz.)

Varga Csabának soha nem jutott volna eszébe akkora ....ság, hogy ha én Izraelből írok neki, akkor nem lehetek "hiteles".

A keserves kísérletek, hogy a magyar gyöknyelv ugyan, de NEM OLYAN... mint a sémi nyelvek. Persze, hogy MÁR nem olyan, mert abbahagyta a flektálást és láncragozóvá vált. De olyan volt és az egyszótagúi olyanok is maradtak. Czuczorék is ott vétették el, hogy a gyökök szerintük nem a mássalhangzó vázak, hanem "kicsi szavak". Volt (van) sokszáz milliós nyelvi "partnerünk", a sémi - de az nem jó. Miért nem jó? Mert állítólag a zsidók találták fel a ronda tőkésvilágot. Valakit hibáztatni kell, és ők elég kicsik (2000 éve is kicsik voltak), hogy ne tudjanak védekezni - tehát szét lettek szórva. És mindez kik érdekel, ha a magyar nyelvről van szó? A magyarok ezért és csak ezért akartak másféle gyöknyelvet kitalálni, mint ami ekkora létszámban van, és jelen van. Ma már a hatalmas arab nyelvcsalád is. Hát ez nem ment. Az IND úthenger nem fogadta el a másféle gyöknyelvet az egyszem magyarságtól - ami nem is másféle.

Varga Csabánál minden jó, amit csinált, MINDEN. Kivéve az általánosításait, hogy mindezt (a magyar nyelvet) valamely értelmesebb emberi csoport) alkotta. De ennek semmi köze nincs a hatalmas munkájához és a sokezer helyes meglátásához. A brilliáns kutatási képességéhez. Szívélyes kedvességgel fogadott engem (az email levelezésemet). Kb. 3 éven át leveleztünk. Látta, hogy az én következtetéseim mások, de azt is látta, hogy alig van eltérés köztünk. "Katikám, mindent ki kell mondanunk, amit tudunk, de még azt is, amit csak sejtünk. Jönnek utánunk mások, majd azok folytatják." Csak arról nem írt nekem soha, hogy valami baja volna. S az utolsó 3-4 hónapban alig válaszolt bármire. Akkor mentek a "jobbikos" videói az interneten, amiket én már nem tudtam meghallgatni. Az nem lehet, hogy elfordult volna tőlem, gondoltam. (Pénzhiány miatt nem hallgathattam a videókat: nem volt hangom  a régies számítógépemben. Én is csak az eredményekre hajtottam - a könyveim kiadása (meg a magyarországon ottmaradottaim támogatása) fontosabb volt nekem. Majd az utolsó könyvének írásakor: "Most nagyon elfoglalt vagyok, Katikám. Be kell fejeznem a könyvemet". Még dedikálta is az utolsó könyvét.  ÉS EZUTÁN szinte azonnal MEGHALT. Az úristenit, hogyan halhat meg valaki, aki az utolsó percekig dolgozik? Ennyire nem tudott volna arról, hogy valami nagy baja van? Vagy sejtette, de igenis be akarta fejezni az utolsó...? Vagy csak nekem nem akarta megírni, és tudta?

Szerettem Varga Csabát. Mégse találkoztam vele soha, pedig akkoriban többször voltam Magyarországon. Egy kicsit fiatalabb is volt nálam - azt gondoltam, hogy ráérünk.

Az M-L gyökváz nemcsak az említett 3 nyelvben, hanem Európa majdnem minden, és Ázsia (talán a DK-i részek kivételével) legtöbb nyelvében jelen van az említett jelentéssel, vagy azzal értelmileg hasonló szavakban. Varga Csaba ezeket észrevette. A M-L gyökkel kapcsolatban lásd: Varga Csaba: "HAR avagy Európa 45.000 éves szellemi és nyelvi öröksége" c. könyv, "A gyökök fialása a kiejtés által" fejezet (217-234. o.). De mintha tanulmánya is lett volna az M-L gyökről, csak nem emlékszem, milyen címen.

Az ML gyökváz értelme magyar-héber-orosz nyelven: mállás. Az orosz mélnyik=molnár, őrölni=molóty. Az MK gyök értelme: össze-, szétnyomás, ütőhangok. Lássuk: liszt=muka, mak=mák. A héber lo-esz=megrág (esz-ni), leszet=állkapocs – LISZT. Tohen=őröl – TEHÉN, pereg=mák – PEREG (mint a liszt). Ilyen szinten hasonlítanak (a gyökvázak értelmén keresztül) a gyökszavak a nyelvekben, de ezt, rajtam kívül, még senki nem kutatta!

Igen, Varga Csaba foglalkozott  a „rossz” R betűvel is (évekkel énelőttem), s a mállás-molnár-őröl szókapcsolattal. Nem tudom idézni, melyik könyvében, mert nekem csak kettő van meg, számtalan írását az interneten olvastam. Nagyon megörültem neki, mert a többnyire rosszat jelentő R betűről egyelőre csak az általam már átvizsgált két nyelvben voltak kétségbevonhatatlan bizonyítékaim. Ebben is és még számtalan feltételezésemben Csaba erősített meg. Ezért gondolták sokan – köztük Csaba is – hogy a magyar a világ ősnyelve. Csakhogy Csaba azt hitte, hogy az „ősnyelvet” valaki (ember) állította össze. Emiatt lehetett őt támadni. Nem tudta elképzelni, hogy a természetben előforduló hangok, plusz az evolúció állította össze, már az emlősöktől kezdve a nyelv „tudáshálóját” az ember fejében. Hogy ezzel mindenki ma is veleszületik - s a már beszédképes ember eleinte csak leutánozta a természet hangjait. Ezt a tudást, ilyen összefüggő rendszerben már csak a gyöknyelvek őrzik. S a magyar nyelv szerintem is Eurázsia legvédettebb földrajzi helyén, a 10 millió éve (Rudapithecus) állandóan belakott KM-ben kifejlődött ősnyelve.

Azóta már az orosz-magyar-héber összehasonlító gyöknyelvészetről írom a könyvemet. Mindig az adott nyelv alapos ismeretének a birtokában, és csakis a TELJES szótáranyagokat kell átkutatni (min. több tízezer szót) - ha bármilyen nyelvet hasonlítunk össze egy másikkal. Ennél kevesebb is lehet ugyan iránymutató (mint az én finn-magyar-héber rokonításaim), de teljes értékű tudományos munkát csak a szótáranyagok ától-cetig való átkutatása biztosít. Aki tehát meg akarja őrizni a magyar kincset, fogjon egy olyan szótárt, amely két általa jól ismert nyelvet tartalmaz és szánjon rá a szabadidejéből 3-4 évet!!! Ennél könnyebb megoldás nincs arra, hogy kétségbevonhatatlanul tudományos eredményekre jussunk. A földön ma élő 17 millió magyarból igazán akadhatna 20-30 ilyen magyar. Én három ilyen munkát akarok elvégezni. A magyar-hébert már megcsináltam (de még egyszer, sokkal jobbra át fogom dolgozni). Az orosz-magyar-hébert most írom, a német-magyar-orosz-hébert a jövőben tervezem elkészíteni. A követőimet keresem. Legfontosabb a finn és a kínai nyelv feldolgozása volna, aminek tanulságaival újra neki kell látni a sumér valódi megfejtésének. Fontos volna még az olasz, angol, spanyol, francia gyöknyelvi feldolgozása is – a magyarral SZEMBEN. A török nyelvet pedig a héberrel szemben! Tehát aki nagyon jól tud ezeken a nyelveken – lásson hozzá. 17 millió magyar van a világon – annyi csak elég volna! Tegyük fel a koronát a magyar nyelvre!

A rossz R hangról van szó, ami igeképzőként is rosszabb értelmet ad a szónak. A felsorolt példák erőszakos műveletekre utalnak. A J az ős-igeképző, az L az általános, a nehezen kiejthető pergő R pedig a legkésőbbi igeképző.

A J igen sok nyelvben I/J, vagyis váltóhang. Amikor I, akkor még csak melléknévképző, amikor J, akkor már igeképző. Az így képzett szavakat azonban ma már nem mindig érezzük melléknévnek, vagy igének, pedig valamikor azok voltak. Ilyen archaikus, igealakú főnév pl. a FEJ, ami "felfeléző", felemelkedő testrész, és ha kicsike, akkor FEJ is - tejet. Ugyanez a helyzet a VÁR igével, ami védekező-búvóhely, ma már főnév is: VÁR.

Mindezeket az IND-FN nyelvészet, amely sose nem hallott még archaikus nyelvtanokról, szanaszét különböző nyelvekből származtatja. "Tudomány"...

Rendkívül érdekes felvetés ez a liszt!

Az l hang természetes párja az r mindenütt ott van azokban a szavainkban ahol a gabonával kapcsolatos műveletekről van szó: tör, darál, őröl, (aprít), törek, korpa, aratás, stb, de az l még csak véletlenül se fordul elő ezekben.

Varga Csaba írta meg a megfejtést, de ezt most nem találom. (Mál-lik, mállaszt, molnár, stb.)   

A finnugornak nevezett nyelvek egymással általában csak laza összefüggést mutatnak (vannak amúgy kisebb nyelvcsoportocskák, amelyek között a nagyfokú hasonlóság közös származásra enged következtetni, ilyen pl. a finn-észt-karél, vagy az erza-moksa). Ki kellett volna már rég mondani, hogy a finnugor nyelvek nem származnak közös tőről, csak van némi hasonlóság az egyes nyelvcsoportocskák között. A magyar és német nyelv között is van valamennyi, de mégsem tekintjük őket rokonnak. Főleg nem közelinek.

A finnugor elméletben szerintem ott van a buktató, hogy azokat és csak azokat a nyelveket vonta be a vizsgálódása tárgyába, amelyeket akart. Holott a türk nyelvek, vagy a szláv nyelvek, egy-egy makronyelvnek tekintve őket, teljesen beleillettek volna a sorba. Feltételeztek viszont a nyelvészek hangtörvényeken alapuló rokonságot, ami ennek nem felelt meg, azaz elméletük szerint nem közös származást, hanem szavak tömeges átvételét bizonyítaná, azt egyszerűen "nem rokon"-nak minősítették, bár ez az anyag is jelentős lehet. Én nem ismerem a finn nyelvet, de végigolvastam Magyar Adorján: Az ősműveltség c. művét, amiben rengeteg finn szópárhuzamot említ, talán többet is, mint a hivatalosan elfogadott 100-200 magyar-finn rokon szó.

Ezért a finnugor rokonítást nem szabad teljesen elvetnünk, csak az ez így ebben a formában nem igaz kategóriába sorolnunk.

Már eddig is rengeteg olyan próbálkozás történt, ami a magyar nyelvet valamely más nyelvvel hasonlította össze. Ilyenek: ógörög (pl. Dr. Aczél József), kelta (főként ír) (Timaru-Kast Sándor), szanszkrit, sumér (a sumér szókincs nagyrészének ténylegesen meghatározhatatlan volta ellenére), etruszk (a kevés fennmaradt és megfejtett szó ellenére), török és rokon nyelvei, mongol, dravida nyelvek, japán, koreai, amerikai indián nyelvek, tibeti, kínai, héber, stb.

Krizsa Katalin munkásságában abban látok előrelépést, hogy rengeteg héber szót szedett össze, magyarok számára is tanulmányozható formában.

A végső igazságot természetesen nem ismerjük és nem ismerhetjük meg a magyar nyelv pontos rokonságát illetően, de talán törekednünk kellene rá. Azokat is megértem, akik a finnugor elméletet ismerik, tanítják és nem is akarnak hallani másról, féltvén megélhetésüket.

De pár hónapja tettem egy kísérletet: a "liszt" szó párhuzamát kerestem más nyelveken. A magyarban szinte nincs is rokona, a hivatalosok szerint van finnugor rokonsága, de az sem túl nagy. Megnéztem Krizsa Katalin könyvében, 5-10 héber szót találtam, ami hangzásra és jelentésre is feltehetően rokon. Megnéztem ír szótárban, szintén 5-10 rokon szó, walesiben talán 1 rokon szót találtam. Megnéztem kopt szótárban, szintén van rokonítható szó, ahogy az ógörögben is. Sumérul lią = darab, töredék, akkádul léąu = tészta, szanszkrit, tamil és latin szótárat még nem vizsgáltam eddig, csak akartam; szláv nyelvekben nem találtam párhuzamot.

Ezek alapján kérdezem bárkitől, (aki állítja azt): hogyan is vagyunk akkor nyelvileg finnugorok?

Mi mindent kell naponta hússzor elismételni a magyaroknak, minden cikket is ezekkel kezdeni, hogy a finnugor nyelvészetben akár egy fizikus, akár egy kismacska is „higgyen” végre? Első falfirka: A nyelvek folyton változnak. Igaz, hogy a gyöknyelvek mássalhangzó vázai az ismert 4-5000 éves írásbeliség óta egyáltalán nem változnak, de a gyöknyelvek nem számítanak. Nem is európai nyelvekJ (és az mit számít?J), a magyar meg pláne nem is gyöknyelv. Sőt (idézek egy nyelvészt): „a gyök elavult fogalom, ilyesmiről ma már senki nyelvész nem beszél”.

Második falfirka: A 6000 évnél régebbi nyelveket nincs értelme kutatni. „Tudományos” indokolás: Mivel 6000 évnél régebbről sem írás, sem hangfelvételek nem maradtak fenn, a nyelvek meg – a nyelvtudomány tapasztalata szerint(!) – ezalatt teljesen megváltoznak, ezért nincs értelme kutatni. Kérdés: a finnugor-(mínusz-magyar) nyelvekből milyen régi a legrégibb írás? 400 éves (a finn). Van még egy, ami 200. A legtöbbnek azonban soha nem volt írása. Kettő meg ki is halt már. Akkor miről is van szó? Miféle tapasztalata lehet az IND-FN nyelvészetnek? Válasz: semmiféle.

Harmadik falfirka: A nyelvek összehasonlításánál nem a hasonló szavakat kell figyelembe venni, hanem pont a „szabályosan” különbözőket. A hasonló szavak csak véletlen egyezések lehetnek, igen?! Vagy csak átvételek, jövevényszavak. A szabályokat meg mi állítjuk fel. Milyen alapon? Csak. Okokat nem keresünk, hogy mitől különböznek ezek a szavak, mert azt minek? Szóval a 16 finnugornak titulált nyelvből összekarmolt, gyakran felismerhetetlenül különböző párszáz szó, az nyelvrokonságot igazol. De a 4000 magyar-héber szópárhuzam semmi esetre. Az sem, hogy a water-Wasser-víz, stb (van még nagyon sok) kb. 15 indoeurópai-indiai-sémi-finn-magyar nyelven mind rokonszó. Az sem, hogy még a kínai nyelvben is nagyon sok hasonló szó van a magyarral. Hogy az amerikai indián nyelvekben is... s észak-afrikai sémi nyelvekben szintén.

Negyedik falfirka: a szomszédolásból származó hasonló szavak (a szomszédolásra ugyan nincs mindig bizonyíték, de feltesszük, hogy volt, vagy lehetett) csak jövevényszavak lehetnek, ne törődj velük. Azok sem igazolnak semmiféle nyelvrokonságot.

Ötödik falfirka: a magyar nyelv legtöbb „valódi” szava – nem, hát a finn-ágból mégse jön össze még 200 se... jó, akkor onnan már biztosan leváltak – az ugor őshazából származik. Hol volt az ugor őshaza? Azt nem tudjuk, de biztos, hogy volt. Mennyi ideig lehetett ez a magyarok őshazája? Max. párszáz évig. Nem, úgy néz ki, hogy annyi se volt... hát akkor nagyon gyorsan rohantak be a KM-be. Kik, vagyis milyen nyelvűek? Tudja a fene... leginkább törökös nyelvűnek (csuvasnak) gondoljuk őket. Tiszta sor: csakis keletről hozhatták be a magyar nyelvet a KM-be. S van még 8-10 ilyen „tudományos” falfirka... Miért kell minden zagyvaságot (és csalást) elhinni?

Az ú.n. honfoglalás volt a jó kiindulópont a finnugor nagymese elindításához. Mert azt a magyarok már az iskolában is tanulták, és büszkék is voltak rá. Persze, hogy sokan és sokfélék bejöttek, és az is biztos, hogy rokonnyelvűek voltak. (Hiszen a KM-ből spriccelt szét mindenfelé a ragozó tipusú nyelv.) Az egyik nagyobb belovaglásból aztán „honfoglalás-sztori” kerekedett.  

Aha! Szóó-val ezek nem is voltak a KM-ben - naná, hogy nem. A kultúrált Európában? Már hogy lettek volna! Honnan is jött-mentek ezek a magyarok? Ezt kéne kitalálni. Egy kicsit nehéz volt ugyan kitalálni, mert az idősz. kezdetétől már eléggé ismert volt Közép-Ázsia és mindenhol mások voltak. Hol nem volt szinte senki, csak a rénszarvasok? Szibériában. Az lesz a jó, mert azt nem lehet megcáfolni, hogy nem onnan jöttek. A Juliánusz barát, meg hasonlók. Nem hiszem el a sztorit, vagy nem teljesen. Mert a többszáz éve leszakadt magyarok nem beszélhettek úgy, hogy azt a J. barát azon pillanatban az utcán megértse. Én se értettem a Vas megyei nagyiék beszédét még az első órákban sem, amikor megérkeztem hozzájuk. Még akkor sem, ha már többször is náluk nyaraltam.

Rengeteg török szóhoz hasonló van a magyarban? Persze, hogy van, csak a szlávban van még több. Ugyanazok a szavak (hasonló jelentéssel), amik magyar-szláv-törökben, azok a héberben, szinte kivétel nélkül megvannak. Jó, de a hébert „senki nem ismeri”. Ez ugyan mese, mert a keresztény papok is mindig tanultak héberül. Csakhogy azok nem szólnak bele olyasmibe, amihez semmi közük (értsd: ami az érdekükkel ellentétes). Méghogy a héber volna a legrégibb ismert nyelv, amiben minden benne van? Más se hiányzik... S még ki tudott héberül? Hát a zsidók. A zsidóknak az lett volna az érdekük, hogy egy Szibériából jött-ment népecske (az egész világon ezt tanítják a rólunk, igazán nem tehetnek róla, hogy ők is tudják) – ősíségét ők igazolják vissza a saját szent nyelvükkel? Amikor úgy tudják, hogy pont ők a legősibbek? Na ugye, ez se jöhetett össze a magyaroknak. Még ki tud Európában héberül? Más nem. Vagy esetleg ha valaki férjhezmegy IzraelbeJ.

S nemcsak az, hogy a héberben „minden benne van”. Hanem az is, hogy gyöknyelv. Az kellene a magyarnak, hogy valamiképpen elfogadtassa végre a gyöknyelvét. Mert akkor kiderülne, hogy... a betonszilárd struktúrájában, elképesztő gazdagságában, stb. párja nincs a világon. Tényleg nincs. Persze a finn is gyöknyelv, és azt se ismerik el.

Hogy ez a gyöknyelv probléma senkinek eszébe se juthasson többé, az IND nyelvészet még a gyökfogalmat is kisöpörte a nyelvészetből. Valahol a tudatuk mélyén megvan azért, hogy a sémi és afro-sémi nyelvek gyöknyelvek, de ahhoz nekik mi közük lehet? Hogy volnának már sémi szavak (ezrei) Európa legtöbb nyelvében, ha a Közel-Kelet nem is Európa? Igaz, hogy az indo-nyelvek sem Európában vannak, de az mégis hozzájuk tartozik, mert attól lettek árják. (A héber árje = oroszlán).

Az IND-FN nyelvészet tudományos falfirkái (alapigazságai) következnek.

Én egy picit másképp állok ezekhez a kérdésekhez. Nem tartom helyesnek azt latolgatni, hogy ez vagy az a rokonság jó-e nekünk. A rokonság az rokonság, akár tetszik, akár nem.

Tudjuk jól, a finnugristák előszeretettel érvelnek azzal, hogy nekünk (magyarkodóknak) nem tetszik a halszagú atyafiság, lenézzük, és ezért megtagadjuk a szegény, jobb sorsra érdemes vogulokat, osztyákokat, meg a hasonlókat.

Szó sincs róla, ha valóban közeli rokonaink lennének, mi minden további nélkül elfogadnánk őket. De nem azok.

Finnugristáink hamis állítását könnyű megcáfolni: ott vannak a szintén szegény és nehéz sorsú csángók is, de csodák csodája: őket egyetlenegy tisztességes magyar sem akarja megtagadni.

Nincs szó arról sem, hogy a finn rokonságot le akarnánk cserélni a héberre. Mi egyáltalán nem akarjuk előítéletek alapján megválogatni a rokonainkat, mi elfogadjuk a valós tényeket. A finn ezek szerint változatlanul rokon, csak nagyon-nagyon távolról. Mint ahogy a héber is az, de aki már megértette egyszer, hogy a magyarnak minden eurázsiai nyelv a rokona (valamilyen szinten,) az ezen már nem csodálkozik.

Én lennék a legboldogabb, ha Krizsa Kati példáját követve minden egyéb nyelvek tudói is letennének végre valami hasonlót az asztalra. Nyekergés és fanyalgás helyett...

Folytatás: Ennek csak egy magyarázata lehet, az, hogy a nagyon távoli múltban a sémi nyelvek is a Kárpát-medencéből kellett, hogy eredjenek.

2.kérdés: "Csak nem gondolja, hogy egy szakképzetlen amatőr megcáfolhatja nyelvünk tudományosan bizonyított finnugor voltát?"

Válasz: Az indoeurópai és finnugor történeti nyelvészet 150 éve elavult, 100%-ban tudománytalan zagyvaság.

1. "Bár már sokan bebizonyitották a témát, nem látom, miért jobb egy héber rokonság, mint a finn..."

Válasz: Az emberi történelem az erőszakkal eltulajdonított értékek történelme. Kezdetben volt a bunkó, amivel leütötték a zsákmány, a barlang vagy a jó földek tulajdonását, otthagyták a hullát és elvették a javait. Aztán jött a katonaság, amihez már az alattvalók bizonyos fokú beleegyezése kellett, mert az önjelölt istentől származó nagyúr már országnyi területeket akart kifosztani, amit mégse tudott egyedül megtenni. Eljutottunk a latin (? micsoda, honnan, kik is voltak?) korba, amikor legázolták a Közel-Keletet (is). Onnan jött az európai nagykultúra, vagyis a tudomány. Mezopotámia öröksége. Mindenhol máshonnan meg a világ minden kincse. Az tiltakozókat, elrettentettésül - keresztre feszítették. Az egyiknek, aki csak szelíd szavakkal állt ellen, túl messze jutott a híre, hát a követőit is ezrével nyírták ki, hasították szét. Csakhamar rájött azonban RÓMA (kik is voltak? máig se tudjuk? azért sejtjük már...), hogy a szelíd belenyugvás tanát nem üldözni, hanem inkább terjeszteni kellene. Nagyon hasznos lesz az. Azzal lehet majd megáldani a vágóhídra küldött százezreket. És úgy lőn.

Az emberiség megtanulta, hogy az agymosással, persze az általános iskolától kezdve, még többet lehet elérni, mint a bunkóval. A NYELVROKONSÁG germán találmány. Előbb kijelölték, hogy kik NE legyenek európaiak-árják-kultúremberek, stb. aztán összekeresték a nyelvcsaládok tudományos „bizonyítékait”. (Főleg az EU köldökében, ilyen piszok jó helyen élő, gyanúsan ősi nyelven beszélő magyarok ne legyenek, mert a jelek szerint azokkal a legnehezebb elbánni). Már hányan próbálták és még mindig nem sikerült! Az indogermán nyelvészetet ugyan, szemérmesen, indoeurópaira keresztelték át azóta. Itt tartunk.

A nyelvrokonságok kijelölése hatalmi eszköz volt és amíg fenékbe nem rúgjuk, az is marad.

A HÉBER nyelvet, vallási tilalom folytán kétezer éve nem volt szabad megváltoztatni. Még egy vesszőt se szabadott benne. A zsidókat a rómaiak szétzavarták a nagyvilágba, így azóta már csak imádkoztak ezen a nyelven. Azt viszont minden nap legalább háromszor. Amikor újra visszakapták a hazájukat, ismét közhasználatba vették a nyelvüket, amit 2000 éve sose felejtettek el. Ekkor ugyan egy nagyon kicsit változtattak is rajta... de csak annyit, hogy a héber Ószövetséget ma is szabadon olvassák. Tehát az is egy mese, hogy „óhéber”, mert nincs olyan. (Még én is szabadon olvasom, pedig én csak 35 éves koromban kezdtem héberül tanulni). A kb. 4000 éves, de a magyarnál biztosan fiatalabb HÉBER nem a rokonnyelvünk. Az egész rokon-nyelveskedésnek, ha nem hatalmaskodni akarunk vele, nincs is semmi értelme.

A héber csak munkaeszköz a magyarhoz. Egy szerszámosláda. Arra való, hogy a 150 éve kiherélt magyar gyöknyelvet - a MAGYARORSZÁG TISZTELETÉVEL együtt - vissza tudd helyezni a jogaiba. Mert a magyar nyelvről egy kicsit nehezebb bebizonyítani (meg már túlságosan régen el is bambultuk fölötte), hogy az is gyöknyelv. De a héberrel összehasonlítva ez azonnal kiabál. A teljes szótári anyag összehasonlítása kb. 4000 (jól látod! négyezer) rokonszót eredményez a magyar és a héber között és persze tucatnyi nyelvtani párhuzam is van. Ennek csak egy magyarázata lehet, az, hogy a nagyon távoli múltban a sémi nyelvek is a Kárpát-meden

Kedves Kati!

Két kérdés, illetve hozzászólás érkezett levélben:

1. "Bár már sokan bebizonyitották a témát, nem látom, miért jobb egy héber rokonság, mint a finn..." (Egy hölgytől.)

2. "Csak nem gondolja, hogy egy szakképzetlen amatőr megcáfolhatja nyelvünk tudományosan bizonyított finnugor voltát?" (Egy úrtól.)

Úgy gondoltam, jobb ha továbbítom őket...

Hozzászólni is szabad. Mert abból két dolog is kiderülhet: 1. hogy az olvasó mit értett belőle, mit nem? 2. Hogy én mit gondolok helyesen és esetleg mit nem?

Mindenesetre itt van a kulcs. Ha valóban agyadra megy a finnugor nyelvészet, nyisd ki vele a berozsdásodott várkaput.

Kedves Kati!

Nagyon szépen köszönöm a finnugor nyelvészet cáfolatát, szerintem nagyot alkottál! Gratulálok hozzá!

Mindenkinek őszintén ajánlom ezt a tanulmányt, aki tudja, terjessze!

Nekem a "tiszteletet" megnyilvánulás, ez a KIJELENTÉS (követelés) tetszik. Mert ilyesmit nagyon régen nem hallottam a magyarokkal kapcsolatosan. Még jobban tetszik, hogy plakátokon, nyíltan hirdetve, a városon keresztül utazva ez mindenhol rámmosolyog. A magyar nyelv gazdagságában, komplexitásában nem hasonlít semmilyen más, általam valamennyire is ismert nyelvre. Nem alakulhatott ki sem vándorlás közben, sem behatárolható évezredek alatt. Csak egy, de nagyon nagy térségben alakulhatott ki, amelyet folyamatosan belakott. Centrumába, a KM-be is folyton visszatért, mindig gazdagabban és a kincseit mindig az ősi egységbe kovácsolva. Ez olyan stabil szerkezetre utal, ami csak százezer évek alatt (de szerintem az emberi faj millió években számolható kezdetétől) alakulhatott ki. Természetes, hogy 2-3 ezer évvel ezelőtt még senki nem nevezte magyarnak sem a nyelvet, sem a beszélőit. Tehát az eurázsiai nyelvek őséről van szó. Aminek a legteljesebben kifejlődött és máig fenn- és helyben is maradt leszármazottja – minden valószínűség szerint – a magyar nyelv.

A magyar nyelv hajlítgatása, ami a sémi szerkezetre emlékeztet, nem azt bizonyítja, hogy a sémi nyelvek volnának az elődei, hanem fordítva, hogy a flektálás volt a nyelvek "kezdete". A láncragozás sem azt bizonyítja, hogy a többi láncragozó nyelvből származna a magyar, hanem fordítva: hogy ezek a nyelvek csak az egyszóagúak flektálása után váltak láncragozóvá. A magyar egy mássalhangzós ragokat szinte bármilyen sorrendben felrakosgatva a mai magyar nyelvhasználó még mindig felismeri a szó értelmét. Ez meg azt bizonyítja, hogy az egyszótagú ragoknak is ősi értelmük van, amiket bármely nyelvben be tudunk azonosítani. Vagyis az egyszótagú ragoknak minden nyelven kb. azonos az értelmük. Pl.: Cs=tesz (olyanná), vagy cs=tes (olyan, mint) Kovácsol – kővé-tesz-ol / kövel-tes /  kő-teszev-ol. 

Sem az emberek, sem a nyelvek, sem a lakott területek nem egyenlő értékűek. Minél ősibb egy nyelv, annál értékesebb, mert annál több genetikus gondolkodási mintát "kap készen" a használója (annál okosabb). Amit a többinek már tanulnia kell(lene) - de általában akkor sem jutnak el az ősnyelvek beszélőinek szintjére. 

A politikával nem tudok mit kezdeni. De bármely egyesülés csak addig jó, ameddig legalább kárt nem okoz. A magyar nyelvnek árt, a nem ősi keveréknyelveknek viszont használ a nyelvi beolvadás.  A terméketlen területek lakóinak használ, de a magyaroknak, vagyis a nagyon előnyös KM-medence lakóinak árt a határok eltörlése. Az ásványkincsekben gazdag országoknak árt, az ebben szegényeknek használ a beolvadás. Ezért szerintem minden nemzet őrizze meg a kincseit és csak előnyére fogadjon el bármilyen szintű "közösködést".

Visszajöttem Pestről. A "Tiszteletet" plakát, mindjárt Ferihegyről befelé, nagyon tetszett. NEM politika, mert ahhoz nem (sem, a történelemhez sem) értek. A TISZTELET tetszett - na végre! A TV is, a belföldi konzultációk is jólestek a képernyőn. Hoztam egy új HP-t, amiről már itt is láthatom majd hazai TV-t. De még szoknom kell...Megcáfoltam a FN nyelvészetet. Igen, ilyen még nem volt, tényleg megcáfoltam: Gyöknyelvészet G portál.hu. De hozzászólást nem (az én honlapomon sem) látok. Akkor is szeretettel üdvözlöm e honlap közönségét.   

Az "orosz közeledés"? Gözöm nincs a mai trükkökhöz. De a szlávokkal szerintem is közös volt a magyar nyelv kiindulása... valamikortól. S ezért nincs 10.000 jövevényszó, vagyis szinte egy se. S melyik nyelv a legrégibb Európában? Egy "magyarféle". Ami először az egyszótagúakat HAJLÍTGATÓ volt... ilyen a hajlítgatás: nyal, nyál, nyel, nyél, nyíl, nyol-tesz=8, nyől, nyúl (nyuszika), stb.) protonyelv.

Jaj, a Csaba! Marácz írta, hogy meghalt. De most már ővele sincs kapcsolatom. Ingerülten nyitottam ki az internetet, mert szó szerint nem voltam képes felfogni. Hát látom, hogy tényleg meghalt a nemzetközi díjas filmes Varga Csaba. Sehol semmi más. Ennyi becsület se legyen... és még mennyit piszkolták legalább egy éven át, mint akik azt se tudják, hogy meghalt. Hogy az egyik legnagyobb magyart gyalázzák. 

Persze, hogy tévedhet itt-ott, aki egy teljesen új világot teremt a semmiből - egy baromi nagy, süket fallal szemközt. Úramisten, hogy ennyi tisztesség se legyen, még a legközelebbi... hogy Varga Csaba nemcsak filmes volt, hanem a magyar nyelv legnagyobb tudósa, szereleme, mindene.

Őszintén sajnálom, de a honlap továbbépítésére mostanában se időm, se energiám nincs. (Vagy csak alig.) Nagyon örülök annak, hogy ettől az élet még nem állt meg, továbbra is jönnek a hozzászólások, a vélemények!

Ami a "finnugorokat" (illetve az annak tartott népeket) illeti, én nem hiszem hogy meg kellene védeni őket, mert szerintem nem is támadja őket senki.

A baj a "finnugor" kategóriával van, ami csak a történelemhamisítók meséiben létezik. 

Nagyon fontos tény, hogy ezek a népek régebben nem ott éltek, mint ahol ma! (Mindig délebbre, és a Kárpát-medencéhez közelebb.) Az általuk is emlegetett népmozgások beleillenek az innen-oda-és aztán még tovább (erre-arra) elméletbe.

De mint azt Magyar Adorján már száz éve megírta, időközben elkeveredtek az ott talált népekkel, és így "nyelvileg és fajilag" is elváltoztak, de mindenütt olyan nyomokat hagytak maguk után, amelyeket a kutatók észrevéve, hol innen, hol onnan, hol amonnan kezdték eredeztetni a magyarokat.

A magyarokban második legjelentősebb Y-kromoszómás genetikai marker elterjedése tökéletesen igazolja ezt a jelenséget. A genetikusok szerint ez egy Nyugat-európában kialakult jelző, ami fokozatosan terjeszkedett kelet felé. Hogy ez így volt, azt még senki nem vonta kétségbe.

//magyarostortenet.gportal.hu/picview.php?prt=490415&gid=2067382&index=18

A történet világos: ha valóban van rokonság, akkor az nem az onnan ide, hanem az innen oda irányuló népmozgások következménye, amelyek évezredekkel korábban zajlottak le.  

János! Én még a dédunokáimat is megsegíteném, védeném, de erről le kell mondanom. Egyrészt azért, mert még meg se születtek, én meg... Másrészt már az unokáim is 3 különböző földrészen  élnek - van ahova még látogatni sem jutottam el. Harmadrészt, mert én most (amikor élek) a saját gyerekeimet reális, hogy támogassam. Hol kicsit, hol többet, hol jószóval - hol meg haragot kiváltó határozottsággal, ellentmondással. (Ha úgy gondolom, hogy csak az segíthet.) Mindennek mi a feltétele? Az, hogy én magam legyek erős, önálló és hogy elsősorban önmagamara vigyázzak. Mert enélkül SEMMIT, se jót se rosszat nem tudok tenni senki érdekében. Tehát: először önmagamért... 

A magyar népnek az a dolga, hogy önálló és erős legyen. Hogy megkövetelje a LÉTSZÁMÁNAK, képességeinek, kultúrájának, múltjának megfelelő helyet és tekintélyt Európa közepén. Itt és eddig, megélhetési tudósaink. Ti törődtök a fizetésetekkel és az intézményeitek fennmaradásával. Meddig? Ameddig mindez nekünk is (a 17 milliós magyar népnek) megfelel. És ha nem a valóságot kutatgatjátok...

Ismét védelmembe kell vennem a finnugor nyelveket és népeket. Ezek ugyanis általában véve kiváló rokonság lehetnének, akikre büszkének kellene lennünk, a baj velük csak a valódi rokonságunk hiánya. A finnek a 2. világháborúban legyőzték a világ legerődebb hadseregét, a szovjetet. A nyenyecek a cár által küldött gyarmatosítókat egy évszázadon át rettegésben tartották, míg végül akkora erővel jöttek ellenük, hogy kénytelen volt a nép nagy része mindent hátrahagyva Ázsia felé elköltözni. Egyébként a maguk 30e fős létszámával azon az éghajlaton akkora nagy népnek számítanak, mint a mérsékelt égövben az oroszok vagy USA-amerikaiak. A kis csoportokban vándorló életmód pedig épp nem lehetetlenné, hanem szükségessé teszi náluk az írást. (Pl. mert a kapcsolattartás eszköze az üzenethagyás.) Tavaly említettem, hogy a jegyespár hozományát (hogy kitől mit és mennyit kap) botokra rótták fel.

A lappok egy nagy része a mai napig nem hajlandó európai ruhákban járni, mert a saját viseletük azon az éghajlaton sokkal praktikusabb. A mari népnek pedig ténylegesen volt saját írása. Nem latin, cirill, vagy egyéb átvett, hanem saját. Amin könyveket írtak, meg miegymást. Az, hogy csak kevés maradt meg belőle pont az az eset, mint a magyar rovásírásé, vagy a majáké, akiknek mindösszesen 2 kódexe maradt fenn. Nekik is saját írásuk volt egyébként, nem átvett.

Az hogy nem nagyon ismerünk finnugor népektől írást, nem jelenti azt, hogy nem is volt vagy nem is lehetett nekik, csupán azt, hogy nem maradt fenn. Ahogy az MTA-n is tettek róla, hogy Szentkatolnai Bálint Gábor rovásírás gyűjteménye megsemmisüljön. Vagy a teljes finnugrász társadalom a kezdetek óta arról, hogy hitvány, nincstelen, állati színvonalon tengődő népecskéknek láttassa ezeket a népeket, úgy mint a magyart is. Emögött faji felsőbbrendűségtudat és gyarmatosítási szándék húzódott (húzódik), amit mindannyiunknak tudnunk érdemes.

S most térek a lényegre. Mindettől még tényleg lehetnek, persze fordítva, a KM-ből elszármazottak a finnugor kisnépek. És akkor ez mégis egy nyelvcsalád volna? HÁT NEM, ez sem lehetséges. Vagyis csak akkor volna lehetséges, ha 12-15.000 éves távolságból is definiálunk nyelvcsaládokat. És most a jön lényeg: Annyira archaikus a finn nyelvtana, ami éppen ilyen nagy időbeli különbségre utal. A nyelvtanok közös vonásai a héberrel és a magyarral is megvannak. Igen, a magánhangzó illeszkedés is megvan a héberben. Az, hogy a héber már nem tért át a láncragozásra, érdektelen, mert az angol sem tért át, mégis a legfőbb „ind” nyelvnek tartják. A sémi nyelveket miért nem? Megmondom: mert 2000 éve tagadják le az európai kultúra valódi eredetét – ami Mezopotámia. (Persze egy ekkora nagykultúrának valahol volt a még korábbi eredete is...)

A héber, nyelvtani archaikusság szempontjából szempontból középúton van a finn és a modern fejlettségű magyar között. (Mert vallási tiltás következtében, hogy a nyelvet nem szabad megváltoztatni, a héber mai napig kb. 2000 évvel ezelőtti állapotában maradt. S látjuk, hogy így is kitűnően megfelel a célnak – mint ahogy a finn is, sőt a még ősibb kínai is. Tehát ahhoz, hogy egy nyelv „jó” legyen, a nyelvtani szerkezeteknek nem is szükséges változniuk.) A „legfejlettebb”, hármójuk közül a magyar nyelv. Az áll legközelebb Európa mai nyelvtanaihoz. Hogyan lehet ezt bizonyítani? Egyelőre sehogy, vagyis csak a gyöknyelvészet ismerte fel magát a problémát is. Ehhez egy teljesen új tudományos ágazat kellene, hogy kutassa – ami még nem is létezik: a nyelvtanok története. Miért nem fejlesztették ki ezt a tudományágat? Mert ez (a sémi nyelveken keresztül) azonnal Mezopotámiába vezetné vissza a történeti nyelvészetet. És akkor már megbukott volna a görög-latin kultúra hamis mítosza. Mi az, hogy az általunk ismert latin nem is volt a köznapi, a beszélt nyelv... hanem mi volt? Etruszk-görög „konyhanyelv”? Mi az, hogy Rómát a farkas által táplált ikerpár alapította... s ennyit tudunk erről a mai napig? A latin nyelv meg nem is volt az igazi, beszélt nyelv. Nem sok egy kicsit ennyi csodából?

A finn nyelvből HAT mássalhangzó hiányzik. Ez azt jelenti, hogy az eurázsiai nyelvek alapszavainak egyharmad része nem is létezhet benne. Akkor ezeket a fogalmakat a finn nem is ismeri? De igen, csak nem az újabb beszédhangokkal, hanem csak az ősi mássalhangzókkal képes kifejezni őket.

Mivel már 35.000 évvel ezelőtt is volt rovás (a francia barlangrajzokon) egyáltalán nem meglepő, ha a KM-ből 12-15.000 évvel ezelőtt szétrajzott, ma finnugornak nevezett dirib-darab népecskék is vihettek magukkal rovást. Aztán a rénvadászathoz vagy kellett az ilyesmi, vagy nem... De még ha kellett is volna, kis létszámű csoportok aligha képesek fenntartani művészeket-írástudókat. Nagyon zord körülmények között a gyógyító-varázslót sem. Mert mindezeket, ha nem is teljesen voltak „ingyenélők”, a közösségnek pátyolgatni kellett. Aztán, ha agyontaposták azt az egy írástudójukat a rének, akkor nem volt több belőle. Szóval nem életszerű, hogy ilyen helyeken a rovás fennmaradjon. Egy-két „városszerű” településen, kereskedelmi csomóponton fennmaradhatott.

Lélekzetállító egyébként, hogy a Közép-Európa közepén, még az IND-FN szerint is 1000 éve egyhelyben élő magyarok nyelvét a tökéletesen ellenőrizhetetlen, ködbevesző nyelvekkel merik összehasonlítani. Amire ennyire nincs komoly alap. Mert a finnugor (mínusz magyar) nyelvek: 1. még most se, orosz betűkkel sem írnak, 2. már ki is haltak, 3. pár évtizede azért már írnak, de hányan? 1000 kisnyelvűból eetleg 10-en?  4. az egyetlen finn már ír, de mióta? Mindössze 400 éve. A magyar pedig, még az FN szerint is legkevesebb 1000 éve egyhelyben, Európa köldökében él. S ugyancsak az FN szerint már ennél korábban is volt írása: „török rovást hozott magával”, úgymond. A KM-ben meg 7000 éve van rovás, ami persze „magyar nem lehet”. Bizonyíték, hogy miért ne volna magyar? Hogy tudjátok ezt egyáltalán megtűrni?

A finnugur népekkel kapcsolatban: a nyenyecekről (nem FU, hanem szamojéd nép, de együtt az "uráli nyelvcsalád"-ot képezik állítólag) úgy egy éve ápr.-ban írtam, hogy bizony volt saját írásuk, jellegét tekintve rovás, mint a magyar (székely), etruszk, stb. Csak ezt a FU tudósok rendre elhallgatják. Bizonyára nem is tudnak róla. A nagytöbbség.

Azzal is az angol nyelvű wikipedián kellett szembesülnöm, hogy a mari népnek (FU) saját írása volt a mai cirillbetűs előtt, a wikipedia még az ábécét is közli. Ráadásul a térség egyik közlekedőnyelve volt a környező számtalan kisnép között. Ezt úgy sikerült elérniük, hogy a tatárok és baskírok (mindkettő türk nyelvű) a közvetlen szomszédaik, logikusabb lenne, ha ezek egyikének nyelve lett volna közlekedőnyelv, mert több ember értené.

Az obi-ugornak csúfolt népekről pedig ma már jobb finnugristák is elmondják, hogy az erőszakos orosz hódítás előtt jelenlegi lakhelyüktől jóval délebbre laktak épített falvakban, használtak lovas szánt, nekem még az is rémlik valahonnan - bár nem tudom megnevezni a forrást - hogy ember nagyságú aranyozott bálványaik voltak a szent helyeiken, amik (beolvasztva ?) az Ermitázsba és más helyekre kerültek.

A nemzetállamok kialakulása nem a 19. században kezdődött, hanem már 7000 évvel ezelőtt. Ez a falfirka az EU beolvasztási törekvéseinek legújabb kori jelmondata. Az a célja, hogy ezentúl hullahegyek (és hatalmas anyagi veszteségek) nélkül lehessen behatolni bárhova, felvásárolni egész államok földjét, mezőgazdaságát, iparát, természeti kincseit úgy, hogy még a behatolás tényére se lehessen hivatkozni többé.

Az összes háború tömeggyilkos rablóháború volt. Másféle háború nem létezik.

Az újkori nyelvcsaládokba osztás ugyancsak a világ GAZDASÁGI újrafelosztását célozza és ugyanilyen falfirkákat oktat már az általános iskolától.

1. "A nyelvek folyton változnak." Nem. Hazugság. A nyelvek alaprétege egymillió éve sem változik.

2. "6000 évesnél régebb nyelvi jelenségeket úgysem lehet kutatni."

Hazugság. Az IND és FN módszereivel 400 évvel ezelőtt még - írástudatlan - finnugor nyelvet se lehetett vizsgálni, mégis erre (vagyis a fantáziára) alapozták a "szibériai medvetáncoltatást". Miért elsősorban a finnre? Mert más "finnugor" kisnyelvnek még 200 éve se volt írása.

Várnai: Utalnék arra is, hogy egy Csőke Sándor nevű honfitársunk az óegyházi szláv nyelvről azt állítja, annak szinte minden eleme (szókincs és nyelvtan nagy része) a ragozó nyelvekben (ezalatt érti a finnugor, türk, mongol, mandzsu, koreai, sumér nyelveket) megtalálható illetve azokból levezethető."

Igen, hiszen erről van szó. Csak én hozzáveszem, hogy az összes sémi nyelvek is. Még Észak-Afrikában is.

A szláv nyelvekkel kapcsolatban. Mostanában néztem bele szanszkrit szótárakba és első megérzésre sokkal közelebb áll az orosz a szanszkrithoz, mint mindkettő a magyarhoz. Tekintve, hogy pár ezer éve az orosz (vagy annak előde) és a szláv nyelvek (vagy elődeik) vagy sehol sem voltak, vagy teljesen jelentéktelenek voltak; a magyarokkal, oroszokkal és indiaiakkal pedig ugyanaz az egyetlen sztyeppei nép volt szomszédos (akár szkíta akár más neveken), inkább tartom azt valószínűnek, hogy ezek nyelve hatott jelentősen az indiai nyelvekre, az oroszra és szláv nyelvekre (de még az angolban is kimutatható pár az orosszal rokon szó, ami a németben vagy nincs meg vagy távolabbról rokon mindkettővel). Mivel a "szkíták" nyelve ismeretlen, de tudjuk, hogy az utódnépeik rontva beszélték a nyelvüket, ennek bizonyos mértékű továbbélése lehet mind a szláv nyelvekben, mind a szanszkritban, perzsában, rengeteg más nyelvben. A magyarral pedig más irányból rokon: egyrészt az egymás mellett éléssel a magyarba is jutott valamennyi a szkíta nyelvből, másrészt a szláv és szanszkrit nyelvek sok olyan szógyököt tartalmaznak, ami a magyarral azonos.

Utalnék arra is, hogy egy Csőke Sándor nevű honfitársunk az óegyházi szláv nyelvről azt állítja, annak szinte minden eleme (szókincs és nyelvtan nagy része) a ragozó nyelvekben (ezalatt érti a finnugor, türk, mongol, mandzsu, koreai, sumér nyelveket) megtalálható illetve azokból levezethető. Tanulmánya angol nyelven a www.magtudin.org honlapon elérhető.

Ja, a hónap vicce - azt adja meg a Nagyúristen - még 100 év mulva is vicc lesz. Ez jólesett. A szláv tenger nem...anyagcseretermék,  csak torlaszt. Amúgy meg magyar volt - lett. Egyszer lett, az biztos. Még az biztos, hogy magyar volt. Mitől  és mióta torlsztja a mássalhangzókat, pedig ugyanazok a magyar szavai vannak?? Még nem tudom..

Ha nekem nem 150 éve, hanem csak 150 napja nem megy valami, akkor már a harmadik dolgot próbálom ki gyorsan, hogyan lehetne ezt másképpen csinálni? Mert amit eddig csinálok, az - szembenézek önmagammal, van tükröm - NEM MEGY.

A történelmetek végülis az lesz, amit a nagyonerős összeállít és kinyomtat nektek végül már az ált. iskoláid számára is. Azt tanulja a gyereked és ezellen a legritkább esetben tudsz tenni bármit. Tehát ált. még a családodon belül se. Nem mondom, hogy ez a kisebbik baj, mert minden mindennel összefügg. De mégis, az én fejem szerint asszem a magyar nyelv, ami a mindennapjaink kérdése, még fontosabb volna. NEM bírálod, amit írtam. Hónapok óta.

Még észre sem vetted, hogy a finnugor nyelvészetnek valódi, tudományos bírálatát tettem fel pár napja.

De igen. Bebizonyítottam, hogy az FN nyelvcsaládra állítólag jellemző "hangváltozások" mindenféle más nyelvekre is jellemzőek: P/F, T/S/Z, K/H, stb. S hogy a K/H (a legfőbb érv) nem is hangváltozás, hanem csak a kora-nyelvtanok kavargásának az eredménye.

Most az a fontos, hogy ne legyen a bizonyításban "héber" anyag (azóta már szláv, vagyis orosz anyagom is sok van) , vagy az a fontos, hogy megmentsd a világ csodáját, a magyar nyelvet?

Rászánnál erre a kérdésre 2-3 hónapot, hogy tanulmányozzad és hozzászóljál? Én már rászántam kb. 5 évet.  Krizsa.

Folytatás: Tehát kívülről senki nem fogja tudni megcáfolni, mert nincs is mit megcáfolni. A nyelvek kutatásának csak a ma élő, működő nyelvek lehetnek az alapja, mert azok a folytatásai az emberi beszéd kezdeteinek. Hozzávehetünk még (rovás, ék) írásos leleteket, de azok – jó esetben - csak a segédanyag lehetnek.

Nem finnugász, és nem is állami résztvevőkkel kívánok „konferenciázni”, hanem néhány érdeklődővel. Akik mind csak „mindentől függetlenek” lehetnek. Mert ha nem azok, semmi esetre sem jönnek el. De ha eljönnének is, a nevüket sem említhetem meg sehol. Mert akkor meghazudtolnak – és azt is megbánják, hogy szóbaálltak velem.

Elvileg eredményes lehet különböző véleményen levő embereket egy asztalhoz ültetni, de csak akkor, ha mindenki korrekt... megvan a jóakarat, és nincsenek rejtett, rosszindulatú hátsó szándékok. Válasz: Korrekt csak az lehet, aki nem áll alkalmazásban sehol. Ha valamely intézmény, akár a „Magyarok Legfelső Világmindensége” foglalkoztatja / jutalmazza, ő akkor is csak egy munkagép.

Mondok egy példát: vegyészként dolgoztam nagy cégeknél kb. 20 évet. (Előtte kpisk. tanár voltam.) Az első napoktól láttam, hogy miket gyártunk (pl. mesterséges kábítószert, rákellenes harmincféle... Két munkatárs már rákos volt. S bár az üzemorvos szerint „nem attól”, azért könnyebb munkakörbe tették át őket (az egyik hamarosan meg is halt). 30-féle kiszerelésben és célra ugyanazt a rég elavult, de „jó neve van” gyógyszert...  Na, ugye én vagyok a legkorrektebb a világon. De annyira hülyének nem sikerült lennem, hogy el is higgyem, hogy én itt korrekt lehetek. Otthagytam a nagykeservesen megszerzett második diplomám kereseti lehetőségeit? (Mert ha más céghez megyek, ott is ugyanaz lesz.) Hát nem, mert kellett a pénz, elvégre gyerekek is vannak. Mikor hagytam ott? Amikor saját magamon kezdtem észrevenni, hogy a kis sebecskéim valahogy nem gyógyulnak, túl sok kiütés van rajtam, stb. Tanulság: teljesen felesleges dolog azt képzelni, hogy aki a megélhetésért dolgozik, az nem a cég anyagi, politikai (pl. az államok vezetői) érdekeit szolgálja, hanem korrekt is lehet. Esetleg akarhat... de azt se tűrik meg sokáig. Van megoldás? Elvileg nincs. Néha azonban mégis bejön a siker. De az nem a nagyonkorrekt magányos (2-3 magányos) harcos sikere lesz, hanem a hatalmon levők egymással versengő csoportjai fogják kiütni egymást. Felhasználva a légtérben már kóválygó újabb (talán jobb? talán) eszméket. Tehát a nagyon ritka független és korrekt megcsinálja, amit helyesnek tart, és lehetőleg szétszórja a „légtérben”. Ez a maximum, amit meg lehet tenni. Szemébe hazudnak? Hát az természetes, hiszen munkagépek. Mi másért fizetik őket?   

2. Az újkori (írott) történelem valóság-értékéről senkinek nincs kétsége. Tudod ellenőrizni? Én nem, te meg próbáld meg. A különböző, egymást megcéfoló „adatok” között is megbújhat a valóság, amit ki lehet ásni? Előfordulhat. 3. Varga Géza írástörténész valójában nem a nyelvvel foglalkozik, hanem kiásott leletekkel. Mint az archeológusok. Megtalálta a leletet, s megpróbálta megfejteni. Amennyire én ismerem (csak levelezésből) ő se törődik vele, hogy egy konferencián „megszégyenítik”, mert azt ugyanolyan természetesnek tartja, mint én. V. Csaba sem törődött semmivel, közzétette, amit tudott.  

4. A magyar nyelv áll bukásra: zagyvanyelvvé fog válni. Már most is ott tart. A történeti nyelvészet nem leletekkel foglalkozik. Nincsenek biztosan értékelhető írásos leletek és hangfelvételek sem voltak. Csak élő nyelvek vannak. A holt nyelvek és az élők múltbeli állapota ellenőrizhetetlen. A hivatalos (IND-FN) már 150 évvel ezelőtt is primitív, megalapozatlan spekulációkat ágyazott be a tud. és köztudatba. Ezeknek fenntartása ugyanúgy ÉRDEK, mint amikor kitalálták őket. Tehát kívülről senki

Elvileg eredményes lehet különböző véleményen levő embereket egy asztalhoz ültetni, de csak akkor, ha mindenki korrekt, mindenkiben megvan a jóakarat, és nincsenek rejtett, rosszindulatú hátsó szándékok. Ha a "finnugor vagy nem finnugor" kérdésről van szó, én erre már jó ideje nem látok esélyt, és az efféle próbálkozásokról szóló tudósítások csak megerősítenek ebben a hitemben. Példának okáért: Varga Géza is próbálkozott már ezzel, de ő is véres orral távozott néhány éve Szegedről. (Engem is hívtak, de szerencsére nem mentem el.)

Amikor a vitapartner már nem csak mellébeszél, nem csak ködösít, hanem egyenesen az ember szemébe hazudik, akkor nincs miről beszélni tovább. És ameddig ők ezt teszik, addig nincs más lehetőségünk, mint hogy mondjuk a magunkét ott, ahol lehet. Annak, aki még érti, akit még egyáltalán érdekel. (Mert ugye azt is tudjuk, hogy a folyamatosan támadó liberalizmus sokakat tesz süketté és vakká.)

50 év alatt értek ide a honfoglalók? Az semmi! Az avarok 3-4 év alatt ideértek Kínából, legalábbis a hivatalos mese szerint. (Valójában sohasem jártak ott, ezt már régebben megírtam.) Ha a kormeghatározás helyes, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy az Ural környékén egy keletre elszármazott honfoglaló-rokon népcsoport maradványait találták meg, tehát nem az ideérkező honfoglalókét. (Ettől persze kétségtelenül rokonok voltak.)

Ami a Kárpát-medencei népmozgásokat illeti, már többször leírtam, hogy véleményem szerint az újkőkori földműves letelepedés a lényeg. (Mivelhogy a házépítő földművelő már helyhez kötött ember.) Amit biztosan tudunk: 11500 éve már állattenyésztők éltek itt, akik úgy 8000 évvel ezelőtt kezdtek el hatékonyan földet művelni.

Itt és / vagy nálam kell kitárgyalni, hol lesz a következő "valódi" konferencia, ahol a CÉLJA mindenkinek ugyanaz. Egymás módszereit pedig mindenki előrehajolva figyeli, hogy mit tud ABBÓL, őnála is befogadni, meg-gyök-ered-eztetni (a szerző nevét, kiadványt, dátumot, copyright mindenhol feltűntetve, még 10 év mulva is). Aki nem ért egyet a másikkal, az nem KRRR-og, nem MRRR-og, hanem, ha szükségesnek érzi, myugodtan elmondja, hogy miben nem ért egyet X:Y.-nal. Aztán folytatja a saját előadását. Érkezéskor, búcsúzáskor, és utólagos kommentárok esetén lélekben-írásban boldogan kezet szorít vele: "ő is van már nekünk".

Tehát: kell egy terem, amit én nem tudok megszervezni. Minimális költségeket kávéra, teára és egy nagy csomó szárazsüteményre tudok adni. (Vagy visszafizetni a szervezőnek.) Útiköltségem van, egyébként is elég gyakran megyek Magyarba. Magnó (esetleg filmfelvevő is) és annak kezelője jó volna. Számítógépes kivetítő felszerelésem nincs, ha senkinek sincs, akkor én nyomtatott anyagokat tudok közreadni (esetleg másokét is, nemcsak az enyémet). Hajrá, július-augusztusban. A külföldi vendég / előadó beszéljen magyarul.  

A konferenciánk összesítő kiadványát akkor tudom vállalni, ha a mások előadásairól gépelt anyagot kapok. Persze, hogy ingyen:-), vagyis az én költségemre. Mert korábban, kb. 8 éven keresztül kis könyvkiadó vállalkozó is voltam.

Ez a zsámbéki konferencia dícséretes, a kérdés csak az, hogy tényleg lesz-e a különböző tudományterületek összevetésével érdemi vita is belőle, vagy ahogy szokásos: az egyik mondjuk finnugrász és mindent elutasít, ami neki nem tetszik, akár kőkemény és megkerülhetetlen tényeket is, a másik más irányból közelít és neki az a szentírás, harmadiknak egy harmadik és mindenki elbeszél a másik füle mellett, ahogy eddig?

A Magyar Őstörténeti Expedíció közreműködésével feltárt sírok régészeti anyaga gyakorlatilag azonos a 10. századi hazai anyaggal, amiből arra lehet következtetni, hogy az Uraltól a Kárpát-medencéig tartó távolságot eleink a korábban véltnél sokkal gyorsabban, nagyjából 50 év leforgása alatt megtették.

Ezen még viccelni se lehet.

Javítás: i.e. előtt 2-3000 évet akartam írni.

Boór: Csak én itt nem javíthatom ki magamat, a nagyfőnök meg nem mindig elérhető, és akkor se mindig ér rá. Mindjárt láttam, hogy ez nem jó. Dehát szerintem a neander már 1 millió éve is kiment a KM-ből, a korai Sapiens meg feljött Afrikából és megcsinálták a közös gyeniszovai ősembert is. Még annak is élnek mai leszármazottai Óceániában. Tehát a korai neander persze, hogy bekeveredett, csak a legújabb korban halt ki egy maradvány populációja. Ami valahogy olyan régen nem találkozott a Sapiens leányokkal, hogy már "elfelejtette", mire valók.

A KM-ből mindigis elmentek keletre is, meg a délvidékre is. És folyton vissza is mentek. Az újkori történelemhez Ti értetek, én semmit. Vlágos, hogy igazad van.

Kedves Katalin! Írtad: "Nem a magyar nyelv jött be a KM-be, hanem, de csak kb. 2-3000 éve, áradt ki kelet felé. Ez is az igazság."

Mint mondtam, nem vagyok nyelvész, de azt azért tudni vélem, hogy ez az utóbbi sem lehet "az igazság". De nem ám! A magyar nyelv 2000-3000 év alatt sokat változott, de koránt sem annyit, hogy azt mondhatnánk, hogy 3000 évvel ezelőtt ne lett vona és ne áradt volna ki előbb legalább háromszor, ha nem négyszer, ötször, ... . Amennyiben 5-6000 évet írtál volna, kevésbé volna vitatható, de arra is azt kellene válaszolnom, hogy mintegy 2000 évvel (legalább) még az is megtoldandó, mert hogy Kr.e 5-6000 évvel (azaz 7-8000 évvel ezelőtt)

• - terjed el a tejfogyasztás a KM-ből (Dayton) - közvetítő nyelv nélkül nehezen elképzelhető
• - indul útjára az írás (Todorovics) - közvetítő nyelv nélkül lehetetlen
• - alakulnak ki az európai nyelvek a Duna menti népek nyelvéből (Boer) - forrás nyelv nélkül abszurdum
• - indulnak meg a székelyek (székelviek-széki-szakák-székiták-szkíta-arszakidák) Aranyosszéktől a Duna déli szakaszán és a Fekete tenger észak keleti pusztaságain keresztül az Ural-Káliz-Kaukázus vonaláig keletre - magyar nyelv nélkül felfedezhetetlen műveltség kiáramlás lenne

hogy aztán egy részük még keletebbre terjessze az "igét" (Andronovo), míg a másik a Fekete tengert megkerülve, s Anatólián keresztül visszatérve (együtt a mezopotámiai betelepülőkkel) erősítse az "igét", mintegy 5-6000 éve, hogy Kr.e. 3-4000 között egy másik hullámot mozgasson meg a földművelés legkülönbözőbb módjaival megfűszerezve (amelyben óriási a keresztkegyelem-kereskedelem) szerepe (hosszú időre utoljára ebben a keresztes-pásztor előjelzős szerkezetben:

• - a keletről a KM-be érkező kurgánéípítők hatására is talán (gondolom óriási állattenyésztési tapasztalattal egyben)
• - a bronzművesség elterjesztésével nyugatra és keletre, északra és délre (Dayton és Naddeo) - gondolom én a földművelésben megjelenő állati és fém erőforrások és eszközök "garmadájával" egyben.

S mire elértünk az általad írt 2-3000 évvel ezelőtti időbe ért a magyar nyelv, már a bronz (fém) nem csupán az állat, de az ember elleni fegyvert is jelentette (az "elfajult testvéri" nyelvekkel egyetemben), miközben a magyar nyelv töretlenül fejlődött a romlás virágain a KM-ben. (szerintem)

http://www.leventevezer.extra.hu/Trkp.pdf

Statégiai szempontból mi a francot lehet ma mást csinálni?) - és a Nyelvstratégia képviselői is ott voltak a zsámbéki KONFERENCIÁN), ne feledjük.

Tehát a "szabír titok" nem csinál semmi rosszat. Azt állítja, az a lényege, hogy a magyar nyelv INNEN, a KM-ből terjedt kelet felé - és nem fordítva. Nem a magyar nyelv jött be a KM-be, hanem, de csak kb. 2-3000 éve, áradt ki kelet felé. Ez is az igazság.

Ki vett részt a tegnapi Czuczor, vagy "szabír titok" konferencián?

Az első kalocsai érsekkel kapcsolatban: a cikknek emlékeim szerint az utolsó mondata, hogy a bencések Esztergomban temették el. Akkor kit találtak Kalocsán? Erre miért nem tértek ki a régészek? Mert úgyis elsiklik felette mindenki, mert vagy butának vagy figyelmetlennek hiszik a kedves olvasóikat?

A cikkben megint előjön "természetesen" az "ez a korona mint tudjuk nem lehet az a korona" és a "korona két részből lett összelopkodva, egy görög és egy latin feliratosból" (tév)eszmekör, miközben nem említik meg, hogy a legenda szerinti koronaküldés a lengyeleknek fél évszázaddal korábban történt, I. Mieszko ugyanis nem István királynak, hanem az apjának a kortársa, és az eredeti latin szövegben a "flagellare" igét használják, ami magyar fordításban helyesen úgy lenne, hogy a magyarok küldötte a koronát követeli a pápától és nem kéri.

Ismerkedj meg a "Vizimajom-elmélettel". Én ugyan a magyar pszichológus és viselkedéskutató Szendi Gábortól ismerem az elméletet, nem az eredeti szerzőktől. Azonnal beugrott nekem, hogy a Pannon-tenger sokkal előbb volt. Hogy a Csád-környéki (Afrika, a Csád-tó igazoltan a Földközi-tenger maradványa), a előember (de igen, ma már elismerik, hogy valódi előember volt)  is a KM-ből, pontosabban a Rudi került le oda).

...hogy a kicsike agy semmit nem számít (informatika: a kicsinyítés semmit nem számít), mert nagyon sok nagyon  "kicsike" ember volt és él ma is. Nem HÜLYÉK, hanem normálisak.... hogy a neander gégéjét már modellezték a tudósok (megcsinálták plasztikból és megvizsgálták, hogyan lehet azzal beszélni. Az ősember igenis beszélt - de TÉNYLEG nem (alig) tudott magánhangzókat és zöngéseket kiejteni...

...hogy ma is  - mndnt mgrtnk psztn mgnhngzkbl - hogy AZ EMBER, a Ruditól kezdve (7 millió év) nem Afrikából, hanem a Pannon-tengerből származik. Pl. a vulka ános Ság-hegyhez hasonlóan ttöbb ucat kiálló KM-hegyről-szirtről. De kaját csak a vízben talált. Hogy Afrikának NINCS-NINCS-NINCS 7-4 millió év közötti előember lelete, mert az a Pannon-medencében van. Gyöknyelvészet, 28-55. oldal.)

Az emberiség, nagyon valószínű, hogy a KM -ben származik. Nem Afrikából. HÉT,  7, HÉT MILLIÓ  éve. S a mai "tudomány" mindent megtesz, hogy ezt el-mismásolja. De Kordos László szerint (a Rudi-ember-majom felfedezője szerint is ez az igazság. A magyar nyelv ettől még  - a rovásírásával együtt, s ha mindent igazolni tudunk is, csak kb. 7000 éves.  NE ADD FEL. A KM az embeiség bölcsője - ez szerintem is biztos.

Nyelvészettel kapcsolatban nemrég láttam Pap Gábor műv.történész alábbi előadását:

https://www.youtube.com/watch?v=XScWFu6guag

Nekem tetszett, de nem kell sem az én véleményemmel, sem Pap Gábor mondandójával egyetérteni. Mindenesetre van a videóban jó pár figyelemre méltó megállapítás.

http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADzimajom-elm%C3%A9let

A legnagyobb dolog a tudományban a jó kérdés. Kösz. A gyöknyelvészet úgy alakult ki, hogy először én kérdeztem a bp.-i héber tanáromat a legelső órán, hogy lehet az, hogy a „ma  ze?” = „mi ez?” és a „budapest-i” az héberül is budapest-i? Igen, mondta, a melléknév képzőnk is ugyanaz. Aztán a gyerekeim kérdeztek mindenfélét, hogy az új kistesó miért mondja azt, hogy ez neki „ha fule”, „ha sája”? Mert a héberben a magyar a = ha,  ü betüjük nincs, és az „sz” helyett eleinte a „s” volt nekünk behuzalozva az agyunkba (a finneknek még ma is).  Azóta meg, amióta feljöttem az internetre a Gyöknyelvészettel, ami nemsokára át lesz írva, mert már a dupláját tudom, minden újabb dologra úgy jöttem rá, hogy valaki rákérdezett. Az se baj, ha közben mérgelődik és dilizik (nyestfélék), mert az nem zavar, akkor is rájövök.

1. és 2. pont, válasz: Az ember az állatvilág egyik faja. A természetben mindenféle hangok és zajok vannak, de nemcsak az élővilág röfög és kukorékol, hanem a szél is zúg, a vulkán meg ordít. Az ember először annyit tudott makogni, mint a majom, de aztán muszáj volt neki úszkálni. (Pannon-tenger, Rudi, 5-7 millió év). Mert nemcsak a társai, hanem a bogyók és a kisemlősök is belefulladtak – csak a halak nem. Valamit muszáj enni! Majd az Észak-afrikai Árok – tengerbetöréskor, 2.5 millió éve, a Lucynak is úszni kellett). Vagyis min. kétszer lett „jobb” a gégéje az elő-majom-embernek. Az úszásnál „akaratlagosan” kell szabályozni a légzést, lejjebb száll a gége – és a beszédhez is pont ez kell. A legelső „szavak” rövidek voltak és a külvilág hangjait utánozták. Nyilván nemcsak egyes hangokat, hanem inkább pss, tk-tk, hhh, sss, phh-okat mondtak. Minél kevésbé tudott még beszélni az ember, annál inkább csak a ZÖNGÉTLEN mássalhangzókat, mert ahhoz még nem kell a hangszálakat rezegtetni. Az északi alfaj (neander és cromagnon) még ősember korában sem boldogult a zöngésekkel. A magánhangzókat és a zöngéseket először csak az afrikai alfaj tudta utánozni: prr, csörr, nyju, bb-bb. De a zöngés hangoknak is mind megvolt, az összes Sapiens fejében ( már kisegér korában is) a jelentése, pl. hogy iszkiri, suhog a bagoly, vagy kopog az eső) – csak kimondani nem egyformán tudták. És ez nem függött attól, hogy melyik volt az értelmesebb,  mert mutogatással, pantomimmal, tárgyak csattogtatásával, furulyázással (neander, 1/2 millió év), porba vagy kőbe RAJZOLÁSSAL bármit megértünk a susogó beszéd ellenére is.  A természeti hangok ma is hasonló dolgot jelentenek a fejünkben, mint 2 millió éve – már így születünk. Az emberi beszéd legkisebb szavainak (indulatszavak, alig-magánhangzós mássalhangzó vázak) értelme NEM VÁLTOZIK. Akkor miért nem beszél egy nyelven az emberiség? Mert nagyon sok ilyen hangzat (GYÖK) van és millió variációban kapcsolgatja össze őket. Ezért csak a legrégibb, a gyöknyelvek hasonlítanak még ma is egymásra.

Kedves Katalin!

Nem vagyok nyelvész, csak érdeklődő. Nekem erőltetettnek tűnik a gyök fogalmi megkötés mai füllel. Van egy érzésem (persze, hogy tévedhetek), tehát csak érzésem, hogy az ősnyelvben lehettek gyökök (vagy gyökerek?), amelyek

1. egyetlen hangra épülhettek-e (hangutánzók): lehettek-e csak magánhangzók (a,á,e,é,í,...)?Lehettek-e mássalhangzók csak jelentéktelen mással együtt (c, s, sz, z, t, p, ... akár a mai fülnek) - mikor ciccegek, sziszegek, susogok, zengek, t-t vagy p-t pattintok, van-e a magánhangzónak egyáltalán jelentősége? Vannak afro benszülöttek, akik máig használnak ilyen hangjeleket (tudtommal).
2. lehettek-e együtthangzók, mint gyök(erek), magán és mássalhangzók és egybeolvadó mássalhangzók (hangutánzók: psz, mb, ng, kr, dr, tr, ... a mai fülnek) ugyankkor, mikor a fentiek?

Vagy ez őrültség? Tudománytalan?

Megállapítható-e, hogy előbb, vagy utóbb születtek a mai fülnek tisztább hangzású gyökök is, mint mássalhangzó és magánhangzó párok, avagy talán azonnal néhány együtthangzó mássalhangzó elő- vagy közbe- vagy utóékelt magánhangzóval is, mint ősgyökök eyazon időben különböző helyeken, vagy hol megelőzve, hol meghaladva, ami volt és lett (omb, íng, pszi, kurr, ....)? Akár egyidőben azzal, mikor pl. a k@ - @k vagy a @r - r@ is önálló jelentésű is lehetett az egymásnak átadott jelzésekben?.

Vagy ez is őrültség? Ez is tudománytalan? Valóban csak kérdezem.

Balázs Géza írja a konferencia anyagában:

"...a mostani megállapításainkat összefoglalva kijelenthetjük, hogy a CzF. érdeme: a prekoncepció nélküli nyelvvizsgálat, a nyelv motivált jellegéből való kiindulás, a magyar nyelv sajátos jellemzőinek keresése, a mások által figyelemre nem méltatott szókeletkezési módok felfedezése (pl. megfordítás), előítéletmentes nyelvi kapcsolatkeresés."

Pontosan erre van szükségünk ma is.

Ugyanakkor a mai hivatalos etimologizálásról meg ezt írja:

– szavakat adnak meg, szótövet keresnek,

– általában nem feltételeznek ősi motivációkat,

– nem keresnek (lehetséges) kapcsolatokat (nyelven belül és kivül),

– csak mai szóalkotási módokat ismernek el,

– az eredetmagyárazatok prekoncepciózusak (ősi örökség, urali, finnugor, szláv).

Javítás, 3. bekezdés: előbb egy MÁSSALHANGZÓS flektáló nyelvek voltak.

Először is elfogadom, lehet hogy Cz tudott héberül. (Amit óhébernek neveznek, az Ószövetség nyelvét, az majdnem ugyanaz, mint a mai héber. Szerintem még annyi különbség sincs, mint a székely-magyar és a budapesti magyar között. Tehát aki tud héberül, az tud és kész.

Igen, el tudom képzelni, hogy ők a MAGYAR gyöknyelvet akarták definiálni önmagában és csak a "gyök"-szót vették át a bibliafordítóktól(?). Nem tudhatták, hogy ezt, egy szál magában nem fogja tudni megvédeni a magyarság. Elmúlt 150 év - sem megvédni, sem továbbfejleszteni nem tudta, mert nem LEHETETT és ma sem lehet.

Amiben nem értek egyet Veled: az, hogy a ragozó nyelvek (mind), vagyis mind egy tőről fakadva, előbb egy-magánhangzós flektáló nyelvek voltak. Aztán 1 és 2 magánhangzós flektáló nyelvek lettek.  EZ AZ, amit be kell látni és nem lehet megkerülni. Aztán az eurázsiai nyelvek további fejlődése háromfelé vált + plusz a 4...:

1. tonáris, jobbára egyszótagúakból "összevarrt" nyelvek

2. láncragozó (finnugor, de nem-magyar / kelta / szlávos-többnyire pidginizálódott / a "magyarféle" tisztán továbbfejlődő láncragozók

3. még a hármadik mássalhangzóig tovább is flektáló (sémi) nyelvek

4. az újlatin pidginizálódott nyelvek / az újkor török, görög, stb. ragozók. 

Czuczor Gergely tudtommal bencés szerzetes volt és katolikus pap, mint ilyen tanult bibliai óhébert is, az ógörög és latin mellett. Ráadásul nem egyedül dolgozott, vagy Fogarasi Jánossal, hanem egy egész csapat igaz magyar, jó értelemben vett tudós ember segítette a munkáját.

Számomra nyilvánvaló, hogy NEM a sémi gyökfogalomból indultak ki Czuczorék a magyar nyelv kapcsán, hanem annak belső felépítéséből. Józan észből kiindulva: ha egy nyelv ragozó, akkor minden ragot és toldalékot lehántva megkapjuk a szó alapját, azaz Czuczoréknál: gyökét. A héber gyökfogalom tudtommal másabb, de nem tanultam héberül, ezért nem vagyok illetékes ennek megítélésében.

Nehéz a kérdés számomra... mert elődeim sokan voltak (vannak) és szinte mindenre rájöttek már, amire a magyar nyelv ismeretében rá lehetett jönni.

1981-ben, történelmi „véletlen” és új párkapcsolat egybeesése folytán kerültem Izraelbe. (Gyöknyelvészet 7-8.oldal)

Czuczorék szóhasználata: a „gyök” nyilvánvalóan a sémi nyelvek közismert gyökfogalma alapján került az ő szóhasználatukba is, de nem ismertek egyetlen sémi nyelvet. Az áldott emlékű, zseniális Varga Csaba sem. A gyökfogalom értelmét és annak jelentőségét, az eddigi magyar gyökkutatók közül talán csak Ballagi Mór (Bloch Móric) ismerte fel.  

A gyök nem szó, hanem 1 vagy 2 mássalhangzóból álló váz.

Az Összehasonlító gyöknyelvészet, mint koherens nyelvészeti ágazat a gyöknyelvek közötti összefüggés tudománya. 2008-2011 között alapoztuk meg, s a kutatása napjainkban is folytatódik.

Ma ismert (gyöknyelvként elismert) élő nyelvek a minimum 5000 éves (akkád) múltra visszatekintő sémi: héber-arám, majd késői leszármazottjuk, az arab nyelvek. A meghatározhatatlan ősiségű afro-sémi nyelvek szintén gyöknyelvek. A legkevesebb 10.000 évre visszatekintő finn-és-északi, s a KM-ben kifejlődött magyar nyelvet a hivatalos nyelvtudomány semmilyen szinten nem fogadja el gyöknyelvnek. Idetartozik még a min. 6000 éves indiai dravida és szanszkrit nyelvcsalád. Mindezek közös gyök=mássalhangzó vázakon alapuló szókincse, azok ezerszámra rokonítható értelme, s még a kora-nyelvtani fejlődésük is párhuzamba állítható. A gyöknyelvek az eurázsiai embernek – és ősnyelvének – az észak-afrikai felvándorlók – és ősnyelveik – keveredése által keletkeztek.

Hazatérünk. A magyar nyelv kutatását, 150 éves elhanyagolás, negligálás után, csak az összehasonlító gyöknyelvészet eredményeit felhasználva lehet ELŐRŐL kezdeni.

Ha már a gyöknyelveknél tartunk, mi a véleményed a Czuczor-Fogarasi konferenciákról? Itt van a II. konferencia anyaga:

http://www.mma.hu/documents/10180/125685/mma_kiadvany_czuczor_fogarasi_konf.pdf/861ebc70-0c7c-47ce-88c8-ece1d6a99bbe

Ha jól tudom, akkor a magyar gyököket Czuczor és Fogarasi gyűjtötte össze először.

A víz (Z nélkül) Visz-tol-a volt, a ház meg, legalábbis a héber rokonszavakban hasz = megkímél, hosze = oltalmat talál - de ott nincsen hó, tehát nem lehet "annyira" rokon.  

A zöngés Z korábbi megfelelője az Sz volt, a Zs-nek meg az S. Szóval a ház a magyarban is olyan szó volt, ami H-val kezdődött és majdnem biztos, hogy Sz is volt benne. Magánhangzónak ö, ü nem lehetett, mert azok is eléggé újak. Egyéb, most nem részletezett meggondolások alaján vagy a, vagy o volt benne.

Még egy szó a vízhez: vedel. Ebben sincs z. (Kiss Dénes írta: aki fázik, fát keres, a vedelben tehát benne van, - vagy benne lehet - a víz is.)

Na de hogy "fiatal hang", azt azért nem árt pontosítani. Ha a ház szóban már benne van, akkor legalább 8000 éves. Vagy az is lehet, hogy a ház akkor még nem így hangzott? 

Folytatás: Ha mégis szókezdő, akkor az csak démon, demencia, demokrácia meg hasonló marhaság lehet. Ó, hát ez a finn nem is evilági.

Pedig de érdekes, hogy a szókezdő-nem kezdő cirkusz a héberben is pont ugyanígy megvan. Máshol meg (tanultam másik 5 nyelven is) – nyomuk sincs. De a héberben nem hiányzik semmi – a magyarhoz képest. Hát azért ez sem igaz, mert a Zs hiányzik. A Cs, Gy, Ny, Ty-t, azt kimondják, vagyis a beszédben hallani lehet, de külön betűjük ezeknek sincs. Jaj de jó, akkor én hamar ki is derítem, hogy milyen hangokból lesznek azok, amit a magyar az összetett betűivel jelöl. Még aznap kiderítettem: Gyöknyelvészet, 61. oldal.

De a többi 16 finnugor „kisrokonunk” azért biztosan nem ilyen, mint ez a finn, ami a fejünkön ugrál. Milyen betűik is vannak a többieknek? OROSZ abc-jük vanJ. Abból ugyan nem derül ki, hogy mi minden hiányzik! Vagy pedig orosz abc-jük sincs, mert még sose írtak. Vagy nem is beszélnek, mert már kihaltak.

Közben azért – sokmindent összeolvastam már – megtudtam, hogy az igazán északi kisrokonainknál szintén nincs meg a fele mássalhangzó. S a többi finnugornál? Minél lejjebb, annál több van, de a hiányok mindig ugyanazok. Az észtben pl. a C és F nincs meg. (Az F, az seholJ).

Hogy az úristenbe lehetett ennyire átverni a magyarokat? Ne mondd, hogy nem átverés, mert ha nem az volna, miért nem tud ezekről senki? Ha megtudnák, hogy olyan nyelvrokonaink vannak, akik ki se tudják ejteni a fele beszédhangot...

A finnugor nyelvészet cáfolatának 3. része következik. De nem itt, hanem „odaát”, énnálam.

Nem baj, hogy a víz a legfiatalabb a többi szó között. Jó lesz ez még valamire! Meg hát a magyarban az összes-mind megvan: ki-vet, vit-te / ved-d, vid-d (vödör), ma már vodka is van / vás, vés / vesz, el-vész (belefullad), visz / váz (a folyómeder), a wazze nem tartozik ide, vez-et, víz. A legfiatalabb a víz, mert a Z a legutolsó beszédhang és (de ebben nem vagyok biztos) valszeg Mezopotámiából jött.

Ámuldozás a behavazott finn tájakon

Rábíztam magam a két nyelvre, magyarra és héberre, csinálják ők a gyöknyelvészetet. Én majd megírom. A héberben azonos betű a P és az F. A szó elején mindig P, a belsejében meg mind a kettő lehet. A finnugrászok meg azt irták, hogy ezek egymást felváltó hangok és ami a finnben P az a magyarban F. Nahát. Dehát mi köze ennek ahhoz, hogy magyar, vagy finn? A héber és a héber ugyanezt csinálja. Poel = működik, miF’ál = gyár. Belülre került a P és máris F. Jó, de nem mindig. Pe=száj, ba-pe=száj-ba.

Van még ilyen betűjük a hébereknek, ami két hangot jelent? Persze. A B és V ugyanezt csinálja. De erre a finnugrász már nem mondja, hogy a B a magyarban V-re változik. Miért nem?

Még nagyon sokáig nem volt finn szótáram, de egy magyar-finn nyelvkönyvet, kezdőknek, hamar vettem. Outi-Keresztes-Kniivia, mindezek írták, Tankönyvkiadó, Bp, 1987.

Hangtan, 16. oldal, a mássalhangzók táblázata. Az F, B, és egy második, „kalapos” S, meg a G zárójelben vannak. És a Z hol van? Mert már hallottam a „víz” kálváriájáról. Az nincs. Hogy a cicába változott a vesi vízre, ha nincs is nekik Z? Máris felment a pumpa. És a C hol van? Az sincs.

Aztán jön a szemérmes szöveg a táblázat alatt: A zárójelben levő hangok csak idegen szavakban fordulhatnak elő. Aha, vagyis akkor a finnben NINCSENEK. A © is zárójeles, amit sz-félének lehet ejteni, írják. De finnül ha csak idegen szavakban fordul elő, azt se lehet! Ne vicceljünk, 6 darab mássalhangzójuk hiányzik? Itt valami tévedés van, gondoltam. NINCS TÉVEDÉS.   

Hol egy szótár, azt a hétszázát! Végre vásároltam Pesten. B betű: baletti, Balkan, biokasu (biogáz), basilli (bacilus)... aha. Szóval a G-t, C-t még a legidegenebb szavakban se ejtik... bussi (busz) – az Sz-et sem. Még az idegen szavakban is csak kezdőbetűként szerepelnek a hiányzó mássalhangzók.

A D-nél újabb meglepetés: annak is minden szótári szava idegen szó. Pedig a D nem is volt zárójelben! Na, kiderült, hogy a D a finnben soha nem lehet szókezdő. Ha mégis szókezdő, akkor az csak démon, demencia, de

Nekem nagyon tetszik, gratulálok hozzá! Nagy szükség van az ilyen cáfolatokra! Ha csak egy kicsit is odafigyel az ember, maga is észreveheti, mennyire hadilábon áll ez a finnugrista nyelvészet. (A rá alapozott finnugor eredeztetésről pedig már ne is beszéljünk.) Külön érdekesség, hogy itt hellyel-közzel a boszorkánykonyha módszereire is fény derül.

A finnugor nyelvészet cáfolata - további fejezeteit már csak a Gyöknyelvészet: "Jön. Tudománytalan" moduljába teszem fel.

//gyoknyelveszet.gportal.hu/gindex.php?pg=36188178

Várnai: Nem tudok többet hozzászólni, mert a sumér nyelvról való ismereteim korlátozottak, lényegében az internetes ePSD szótáron alapulnak. De abból se értek túl sokat.

Kubínyi Tamás a vízgazdálkodásról, fokgazdálkodásról:

1. rész: https://www.youtube.com/watch?v=R4QBQ_IpEsE

2. rész: https://www.youtube.com/watch?v=mK8hSTAvlak

Mindenkinek ajánlom, mert elég világosan és közérthetően mondja el a lényeget. (A hangminőség sajnos olyan-amilyen.)

Azt hiszem, a kép így még mindig nem teljes a sumér kapcsán, az e nyelvvel foglalkozók szerint nem a nyelv volt egyszótagos, hanem az írásban csak az 1., esetleg a 2. szótagot jelölték, meg a szóvégződést, ragot. Olyan formán, mintha minden szót rövidítve akarnánk leírni. Erre utaló jel az, hogy némely szónak van +1(, 2, 3, 4) betűvel hosszabb változata is. Pl. magyarul: ülni = sumérul: dura, durna, duruna. Vagy fej = sa, sag, sagdu. Attól függően, hogy az írnok mennyit írt ki a szóból.

A tonális nyelvekkel kapcsolatban kicsit félrevezető amit írtam, mert a kínai, tibeti, burmai nyelv tényleg tonális, de a ragozó-hajlító összehasonlítás szerint ezek szigetelő (izoláló) nyelvek. (Néhány amerikai indián és afrikai nyelv is tonális nyelv egyébként, ezek viszont a kínai, tibeti, burmai rokonságán kívül esnek.)

Azzal kezdem, amiben valszeg egyetértünk: igen a sumér ŐSE lehetett a tonális nyelvek előnyelve. Mert abból a tényből, hogy Mezopotámiában EGYSZERCSAK államilag csatornázott, joggal-törvényekkel, kereskedelemmel, többnyelvű hatalmas könyvtárakkal működő civilizáció „bukkant fel”, az következik, hogy ez nem lehetett az emberiség „első” magascivilizációja. Tehát NYILVÁNVALÓAN megelőzte (-ték) más nagycivlilizációk. Kérdés: ugyanott? Az első válaszom az, hogy igen, de az utolsó özönvíz és a térség kb. 3000 évig tartó felszáradása előtt. (Az utolsó, az „özönvíz” nem vízözön, hanem az utolsó interglaciális okozta jégolvadás – a Földközi tenger beáramlása volt.

De ez így nem stimmel. Hol volt ez a nagykultúra 3000 éven át? Részben Pakisztán-Indiában , részben, de csak töredékesen a Kaukázusban, majd (szerintem) visszatelepedett Mezopotámiába. S ez az általunk ismert Suméria. Ugyanaz a nép telepedett vissza? Nem, hanem a mindenfelől beáramló vegyes népek (S én a „bábeli” nyelvkeveredést valóság-alapúnak tartom.) Még mindig nem világos a kép, mert a sumér nyelv EGY-SZÓ-TAG-os (máig rendesen meg nem fejtett) nyelv volt. Az egyszótagok kapcsolódása ragozó nyelvet alkotott? Talán, ha úgy vesszük... De ha az indoeurópai (amatőr) megfejtők az egyszótagoknak 4-14 értelmet tulajdnonítanak

- s azt is csak a sumér könyvtárakban egyidőben feljegyzett akkád szövegek alapján,  

akkor az inkább KÍNAI TÍPUSÚ tonális nyelv lehetett. Mert a kereskedelmi-számlázási-matamatikai-vallási szövegeken túl (amit könnyű), a sumér köznyelvet, az irodalmi szövegeket a mai napig sem fejtették meg rendesen. S ezt a „megfejtők” be is ismerik. Szóval vagy sémi nyelv lett volna a sumér (de nem volt az), vagy jelentős mennyiségű bekevert sémi szavai voltak már (igen, látható, hogy voltak).

HOL VOLTAK a sumér-előd nyelv és civilizáció az özönvíz előtt? Valszeg ugyanott. Az igazi kérdés azonban az, hogy még azelőtt hol voltak? Talán – Erdélyben és délebbre (a boszniai piramisok).

Az eurázsia nyelvek őse flektált egyszótagúak nyelve volt. Délvidéken a flektálás folytatódott, teljesedett ki, északabbra pedig a láncragozás.

"flektáló is-ragozó is nyelvünkkel"

Én úgy vettem észre, hogy kb. minden nyelvben van ragozás, hajlítás, sőt tónusok is, csak esetleg másként és másra használják.

A tónust a kínai arra, hogy pl. csak a 'li" szó hangsúlyváltozataival egész versikét mondhasson el; a magyar meg arra, hogy a mondatból a fontos szó(tago)t kihangsúlyozza; a francia meg pl. így különbözteti meg beszédben a kérdő mondatot a kijelentőtől.

A sumér szerintem nem lehet a kínai nyelv őse. Hogy tonális nyelv lett volna, arról sem tudni, csak arról, hogy kötött szórendű ragozó nyelv volt. A sumér írás őse viszont lehet a kínai írás előzménye.

De tévedhetek is ...

Kordos László nagyon akarta a KM leleteket világhírűvé tenni... leveleztem vele néhányszor. Ott volt a dmaniszi feltárásoknál is (Grúzia-Anatólia), ahol egy helyen találtak különböző testméretű, de biztosan egyidőben élő, 1.8 mill éves emberleleteket.

Akit egy kicsit több érdekel: Gyöknyelvészet, 41. oldal, akit komolyabban, az nézzen utána Kordosék feltárásainak. Igen, a KM a "világ közepe". Igen, ez el van tagadva.

A csodálatos kárpát-medencei leletekről a nemzetközi tudósítások általában nem szólnak. Ennek az az oka, hogy a mi szakembereink nem is tájékoztatnak ezekről. (Mondjuk például a nemrég megtalált Polgár-környéki újkőkori körépítményekről. Legalább négy van belőlük, egyik-egyik három-négyszer akkora, mint Stonehenge, és legalább háromezer évvel idősebbek annál.) Azért nem tudósítanak róluk, mert akkor meg kellene mondani azt is, hogy kik építették őket? Ezeket ma már nem lehet csak úgy eladni: másoknak tulajdonítani, odaajándékozni. Az "indoeurópaiak" ma már a saját földjükön keresik az őshazájukat, (ebben igazuk is van,) legfeljebb a "szlávok" egyik-másika próbálkozik még itt. Szóba jöhetnének aztán a "jóságos" déli bevándorlók is, de pl. a Polgár-környéki körépítmények kívül esnek az általuk elfoglalt területeken. Maradnak tehát a helyi őslakók, ez a téma viszont még TABU!

Ami a Samut illeti, hivatalosan semmi köze sincs a neandervölgyi ősemberhez, állítólag homo erectus volt, de ezt ma már nem muszáj komolyan venni. Csontjaiból alig találtak valamit, de minden egyéb nyoma alapján legalább olyan fejlett volt, mint a neandervölgyi.

És hát a lényeg a lényeg: annak az európai (fehér) embernek valahogyan csak ki kellett alakulnia!

Ha valóban Afrikából jött volna, akkor nyilván fekete lenne, ha Ázsiából jött volna, akkor sárga, csak úgy maradhatott fehér, ha legalább részben az itteni ősemberből fejlődött ki.

Na végre. A Samu persze, az ősember, az antropológiai térképeken se szerepel a világban, a tud. publikációkban. Mit tudunk róla? (A tudomány által már modellezve a gégéjét, tehát bebizonyítva). Hogy MÁSSALHANGZÓ-torlódású volt a beszéde, hogy fehérbőrű, kék szemű és vörösses-szőke volt, s az afrikai Sapiens Sapiens alfajnál kissé előreugróbb volt az álkapocsa (nézz körül, ma is van belőlük elég).

Fontos tudnivaló: csak a "modern" neandervölgyi Sapiens pusztult ki (ha ez is igaz, de valszeg nem igaz) - huszon-harmincezer éve. Az eurázsia ember őse ennek a korábbi változata, a neander-előember volt, ami egyáltalán nem pusztult ki. Hanem már 1 millió éve elkeveredett az afrikai alfajjal. Annak ŐSHAZÁJA pedig a KM. És mi ma is itthon vagyunk.

A magyar betűs írás (közismertebb nevén rovásírás) kétségtelenül fontos része az ősi magyar kultúrának. Az ősi jelek rokonságát a hivatalos történelem ősi "nagy" kultúráinak írásjeleivel (sőt, még a barlangrajzok írásjeleivel is!) Varga Csaba már régen bebizonyította.  A rovásleletek olvasata mégis máig kétséges, mert a fejtegető nyelvészek ezeket is következetesen másoktól próbálják eredeztetni. Rosszul teszik.

Delibeli József a következőket állítja: "Tanulmányaimban bizonyítom, hogy rováslelteink nagyrésze helytelenül van megfejtve, illetve a mások általi türk, ótörök, alán, cserkesz stb. nyelvűek is igazoltan magyarul olvashatók."

Sok sikert kívánok hozzá!